A kulturális projekt menedzsment sajátosságai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TÁJÉKOZTATÁS A SZAKMAI VIZSGARENDSZEREK KUTATÁSÁRÓL Dr. Hideg Éva Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék Az FKA-KT 4/2006. sz. téma, Megvalósíthatósági.
Advertisements

Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás TÁMOP-3.2.2/08/A/2 Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon.
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
A SZERVEZET ÉS KÖRNYEZETE
2005. november 18. Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Tevékenységi Prezentáció VIDÉKFEJLESZTÉSI FÓRUM Jászfényszaru Molnár Katalin elnök.
Projektciklus- menedzsment (PCM)
Tisza River Basin Inter-region Adaptation and Development Projekt
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK STRATÉGIAI VEZETÉSE. Milyen az igazán jó önkormányzat? POLGÁRKÖZELI  AUTONÓM ÉS VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ  AKCIÓ-ORIENTÁLT  KÜLDETÉS-CÉLOK-KOMPETENCIA.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Projektzárás „Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál” ÁROP-1.A.2/B
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Projektmenedzsment szeminárium 1 Projektkészítő szeminárium Pályázati technikák gyakorlati alkalmazása.
Projektkezdeményezés és pályázatírás
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Információs nap Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Támop /2 Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért.
PROJECT MENEDZSMENT.
A projektmenedzsment fogalma
A projektmenedzsment funkciói és területei
KULTURÁLIS PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT III. MODUL – 1
Az EU-pályázati rendszer gyakorlata Magyarországon
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Tájékoztató a Vidékfejlesztési Albizottság i üléséről Finta István Ph.D.
Konzulens: Dr. Boda György Készítette: Kovács Katalin
Kisújszállás: itt mindenkire szerep vár TÁMOP A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
A közművelődés és az egész életen át tartó tanulás Nevelésügyi Kongresszus Budapest, augusztus 26.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Tanulási partnerségek kezdeményezése A NYITOK hálózatfejlesztési program bemutatása Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért június 22.
Funkciói, feladatai és területei
Az EEM helye a menedzsmentben
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
A hálózati szociális munka koncepciói (R. Brake) I. Hálózat orientált tanácsadás -a kliensek környezetében lévő erőforrások mozgósítása és támogatása -a.
Változások menedzselése felsőfokon Készítette: Schalli Adrienn Dinya László.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) NCA-ÖNSZ-08-C-0070 A Társadalmi Megújulás Operatív Programról: a HEFOP.
SAVARIA TISZK - működés tapasztalatai - Salgótarján, december 12.
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
A Nógrád TISZK nyomonkövetési és pályakövetési rendszer modelljének, ezen belül a partneri igény és elégedettség mérési rendszerének kidolgozása. Salgótarján.
Civilek a területfejlesztésben Dr.G.Fekete Éva MTA RKK, Miskolc.
Az európai országok eredményei és tapasztalatai Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott.
Digitalizálás és elektronikus hozzáférés az infokommunikáció világában
Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment A kultúra gazdaságtana
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
Elektronikus tanulási forráskezelő keretrendszer, kompetencia-fejlesztő program adatbázis létrehozása Calderoni program.
INNO-REÁL Szövetség Civil Ágazati-szakmai Stratégiai Terv május 21.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Környezeti nevelés uniós forrásokból
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A közművelődés infrastrukturális és tartalomfejlesztése Fórum: április 15.
A kulturális projekt menedzsment sajátosságai
Az Emelt szintű eTanácsadó akkreditált felnőttképzés tapasztalatai Dr. Tóth András - Herpainé Lakó Judit AGRIA MEDIA 2011 KONFERENCIA OKTÓBER ,
Projektirányítás elmélet - teszt
Az LLL rendszere, magyarországi és európai paradigmái a kulturális és a nonprofit, és a civil szférában.
Projektek életciklusa Projektek bonyolításának folyamata PCM elvárások PCM funkciók PCM modell ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 2. ea.: Projekt Ciklus Menedzsment (PCM)
1 Projektmenedzsment Készítette: Zoltánfi Zsuzsanna Vértesszőlős Készült az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív.
TÁMOP „Építő közösségek” 1-2. kör Paradigmaváltás a közművelődésben 2000 – Dr. Németh János stratégiai tervező, vezető főtanácsos, OKM Közművelődési.
A kulturális modernizáció irányai Budapest Kulturális modernizáció – Kulturális vidékfejlesztés.
Tervezési folyamat.
TÁMOP /2-2F FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Projektirányítás elmélet - teszt
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 2. ea.: Projekt Ciklus Menedzsment (PCM)
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
Lorem ipsum.
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

A kulturális projekt menedzsment sajátosságai

A két kultúra jellemzői: Cél tevékenység kapcsolat értékelés KTM elvont elemző zárt értelmező PCM pragmatikus racionális nyitott egzakt vezéreszméje a fejlesztés, lelke a haszon

Lényege: a problémafölvetés MÓDSZERTAN, szigorú szabályokkal, definíciókkal, formai és tartalmi követelményekkel – ezek mind megtanulhatók

A komplex és nyitott gondolkodás módszere Rendszerszemlélet A PCM sajátosságai A komplex és nyitott gondolkodás módszere Rendszerszemlélet Partneri hálót épít, együttműködést fejleszt Eu-komform Folyamat szemlélet (célorientált)

A PCM alapfogalmai Ciklus Swot - analízis Lfa (logframe) (probléma és cél fa) Monitoring Indikátorok Hozzáadott érték Stratégia

A PCM előnyei Strukturált megjelenés Kereslet vezérelt megoldások Fejlett helyzetelemzés Mérhető hatások Hangsúly a minőségen Fenntarthatóság Tipizálható

A Kulturális Stratégiától az értékelvű közművelődésig II. Paradigmák A Kulturális Stratégiától az értékelvű közművelődésig

(nagy a távolság a két felfogás között) Paradigmák a közművelődés és a felnőttkori tanulás magyarországi és európai gyakorlatában 1950 – 2010 között 1. Utasítások kora (1950-1970) Tudományos-technikai forradalom (TTF) Divergál (nagy a távolság a két felfogás között) jellemző: formális tanulás és felnőttképzés - Munkaerő-piaci, szakmaszerző felnőttképzések - Munkahelyi képzések, átképzések - Nyelvi képzések

(1990-es évek közepe - napjainkig) Harmonizál 2. Törvényi szabályozás „kora” permanens művelődés (1980 – 1995) TTF – a felnőttkori tanulás intézményesülése Konvergál (közeledik az EU és a hazai álláspont a művelődésről) 3. Stratégia alkotás „kora” közösségi művelődés + LLL (1990-es évek közepe - napjainkig) Harmonizál (megegyezik)

Általános érdeklődést szolgáló non-formális (informális) képzések 2-3. paradigma jellemző: nonformális és informális felnőttkori tanulás és képzés A társadalmi integrációt, beilleszkedést elősegítő, a kirekesztés felszámolását célzó képzések Általános érdeklődést szolgáló non-formális (informális) képzések életvezetési kérdések, - szabadidő eltöltés, réteg specifikus, - oktatást kiegészítő, közösségfejlesztő, TÁMOP 3.2.3

KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA 2007 – 2013. V. A STRATÉGIA PILLÉREI - BEAVATKOZÁSOK V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (regionális, kistérségi, önkormányzati szinteken + Agóra-multifunkcionális közösségi központok, IKSZT-k) V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése (nonformális és informális tanulási formák – „Építő közösségek”) V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Esélyt a munkára, Innovatív szakszerűség) V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei V.5. Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái

Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I. a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel; az egész életen át tartó tanulás nem formális és informális alkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés); a felnőttképzés rendezett jelenléte a közművelődésben;

Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II. partnerség mindenben (hálózatosodás, civil szféra, közoktatás); szinergia, hozzáadott érték, kreativitás indikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás; szolgáltató jelleg működési és tartalmi érzékenysége; projektszemlélet beágyazódása a tervező-szervező munkában.

A projekt (tervezet) Pontosan meghatározott célok (eredmények) elérése megadott időre adott költségkeret mellett Kezdési és befejezési időpont adott Egyszeri tevékenység Összetettség, komplexitás Saját szervezeti háttér Tapasztalat alkalmazhatósága

A menedzsment definíciója A menedzsment az ellenőrzés, irányítás, tervezés készsége és gyakorlata; „meghatározott céllal történő irányítási, vezetési tevékenység”. Más megfogalmazásban: az embereknek és erőforrásoknak egy bizonyos céllal történő tervezésére, szervezésére és mobilizálására irányuló erőkifejtés. A menedzsmentet úgy is definiálhatjuk, mint annak biztosítását, hogy a kitűzött célok eléréséhez a szükséges erőforrások felhasználása leghatékonyabb és legeredményesebb módon történjen.

A projektmenedzsment célja / feladata az adott feladatf előre meghatározott minőségben és költségkereten belüli megvalósítása fő feladatok projekt terjedelmének kontrollálása projekt idő/ütemezés menedzselése projekt költségek kontrollja minőségbiztosítás projekt humánerőforrás menedzsment projekt kommunikáció menedzselése kockázatkezelés változások-menedzselése szolgáltatások- és árubeszerzés menedzselése

A projektmenedzser legyen Szervező Stratéga Motiváló Forrásszervező Aktivista Látnok Közösségi munkás Szociális munkás Tanár és tanuló A kulturális programok specialitása, hogy új típusú bizalmon alapuló együttműködést kell kialakítani, a látszólag eltérő érdekeket egy platformra helyezni és a kidolgozott stratégiát konszenzusos alapon végrehajtani és működtetni.

Projekt menedzsment funkciók I. Projekt tervezés A projektvezető a közreműködő szervezeti egységekkel együtt team munkában végzi Jellemző a kettős feladat: A megtervezendő rendszer kialakítása megfelelő módszerek, technikák segítségével Az ehhez megfelelő tervezési eljárás kidolgozása Projekt szervezés Team építés és fejlesztés A különböző team-ek tevékenységének szervezése, összehangolása (konfliktusok kezelése)

Projekt menedzsment funkciók II. Projekt koordinálás Kitűzött határidők betartása Információáramlás biztosítása Projekt irányítás A munkálatok terv szerinti lebonyolítása Projekt ellenőrzés A projekt futását folyamatosan követő tevékenység (Ki kell terjedjen mennyiségi-, minőségi- és funkcionális szempontokra)

Projekt életciklus (1 – 2) IDŐBELI LEFUTÁSBAN Négy fázis: Kezdeményezési (koncepcionális) fázis Ötlet/igény felmerülése Projektjavaslat elkészítése Részletesebb piaci elemzések (megvalósíthatósági tanulmány) készítése Tervezési fázis Projekt célok definiálása Projekt menedzsment létrehozása Tevékenységek, erőforrások tervezése-ütemezése, integrálása minőségi-, illetve biztonsági előírásokkal, adminisztrációval Életciklus-előrehaladás ellenőrzési tervek készítése

Projekt életciklus (3 – 4) 3. Végrehajtási (implementációs) fázis Tervek „üzembehelyezése” Tevékenységek figyelemmel kísérése, irányítása Előrehaladás (periodikus) vizsgálata, szükség szerinti reviziója Lezáró (befejező) fázis Projekt komplettálása Átadás Projekt kiértékelése Nyomon követési feladatok

A projektciklus (FOLYAMATÁBRAKÉNT) LÉTREHOZÁS (kezdeményezés) 2. TERVEZÉS 4. ÉRTÉKELÉS 3. MEGVALÓSÍTÁS és NYOMONKÖVETÉS

Milyen a jó projekt? Valós problémákra és lehetőségekre szabott Illeszkedik a pályázó hosszú távú fejlesztési terveihez Élvezi a partnerek és érintettek támogatását Megvalósítható Egyedi Jelentős hatása van a külső környezetre is