Minőségbiztosítás LB-II. Előadás 1. (2010) Crosby: A minőség nem „melléknév”, hanem főnév. A minőség nem „jóságot” jelent, hanem azt, hogy megtesszük azt, amire vállalkoztunk Relatív „jóság” nem létezik!

Félévi követelmények A tárgyfelelős: Galla Jánosné, I. em. 116. galla.janosne@bgk.bmf.hu 8 óra előadás (4 alkalom) Követelmény: évközi jegy (3 kredit) Az évközi jegy kialakítása: Előadások látogatása Elfogadott, eredményes feladatok (4 feladat) Eredményes (legalább elégséges) röpdolgozat (3) és zárthelyi dolgozat Évközi jegy: (a 4 feladat átlaga + dolgozatok átlaga) : 2

Félévi követelmények Irodalom: Konzultáció: Dr.Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése Az Intézet honlapján található Minőségbiztosítás c. segédlet Az Intézet honlapján található feladatkiírások és feladatlapok Előadás ppt. (csak az előadás látogatói számára) Saját jegyzet Konzultáció: Az előadások napján, valamint telefonon vagy e-mail-en egyeztetett időpontban.

Témák 1. Előadás. 09.18. Alapfogalmak. Történeti áttekintés. Irányítási rendszerek. Folyamatok. ISO 9000 szabványcsalád. 2. Előadás. 10.09. MIR kialakítása, felülvizsgálata, tanúsítása. Audit. Beszállítói többletkövetelmények. Integrált irányítási rendszerek (MIR-KIR-MEBIR). Munkahelyi egészségvédelem és -biztonság irányítási rendszer (MEBIR). Minőségszínvonal elemzés. 3. Előadás. 11.06. TQM filozófia és megvalósítása. Önértékelés. A folyamatjavítás és -fejlesztés eszközei és módszerei. 4. Előadás. 12.04. Minőségszabályozás. Képesség és szabályozhatóság vizsgálatok. A minőségszabályozás gyakorlati megvalósítása.

Témák 1. Előadás Bevezető Történeti áttekintés. Alapfogalmak. Irányítási rendszerek. ISO 9000 szabványcsalád Folyamatok

Bevezető Műszaki szabályozás az EU-ban A műszaki szabályozás két fő területe: a)      Jogilag szabályozott terület - a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos előírásokat jogszabályok tartalmazzák -  olyan termékek forgalmazását szabályozzák, amelyek az élet, az egészség, a környezet és a vagyonbiztonságot veszélyeztetik -  a termékek csak egy jogi procedúra után kerülhetnek a forgalomba ezen a területen a Termékfelelősségi törvény a mérvadó

Bevezető Műszaki szabályozás az EU-ban A műszaki szabályozás két fő területe:     b) Piac által szabályozott terület -  piaci elvek dominálnak -  a piac szereplői döntik el, hogy mit, hogyan, mennyiért vásárolnak meg -  a termék piacra jutását nem akadályozza jogszabályi előírás -  a termék gond nélkül forgalomba kerülhet, ha a használata során gond, probléma merül fel, akkor utólag kell kivizsgálni ezen a területen a Fogyasztóvédelmi törvény a mérvadó

Bevezető Jogi szabályozás az EU-ban   a)      Elsődleges jogszabály - Római Szerződés (1957) b)     Másodlagos jogszabály -  Rendelet -  Határozat - Irányelv

Bevezető Jogi szabályozás az EU-ban A megfelelőségi megjelölés -         formája -         jelentése A notifikált szervezetek a)      jelentőségük b)      feladatuk tevékenységük

Fejlődés a) Cél: elégedett vevő Minőségbiztosításról valamint minőségirányításról az ipari gyártás megjelenésétől beszélhetünk Cél: elégedett vevő A szervezet sikeres vezetésének és működésének feltételei: a vezetés és szabályozás legyen - módszeres és - áttekinthető

Fejlődés a) TQM-be integrált irányítási rendszerek Minőségirányítás Minőségbiztosítás Minőségszabályozás Minőségellenőrzés

a) A XX. század minőség-filozófiai irányzatai Japán modell  Mindenre kiterjedő minőségszabályozási tevékenységek összessége alkalmazotti közreműködéssel. Első helyen a minőség. Minőségkör mozgalom. Amerikai modell (USA)  Az amerikai iskola sajátossága: az erős menedzsment központúság, TQM Nyugat-európai modell  Dokumentált, szabvány szerinti MIR alkalmazása

Passzív minőség ellenőrzés Aktív gyártásközi min.ellenőrzés Fejlődés a)   Jellemző A minőség modell fejlődésének állomásai QC Passzív minőség ellenőrzés SQC Aktív gyártásközi min.ellenőrzés QA Minőség-biztosítás TQM Cél Hiba megállapítás Ellenőrzés, szabályozás Összehangolás Stratégiai befolyásolás A minőség elérési útja Minőségproblé-mák megoldása  Állandó verseny-képes helyzet biztosítása Tevékenység hangsúlya Homogén termék Kevesebb ellenőrzés A teljes termelői lánc a hiba megelőzésére összpontosít Piaci és fogyasztói igények kielégítése

Fejlődés a) QC SQC QA TQM Módszerek Felelősség a minőségért Szabványosí-tás, mérés Statisztikai eszközök és technikák Min.projektek, Min.rendszerek Stratégiai tervezés Minőség-specialisták, a szervezet szerepe Ellenőrzés, válogatás számítások, minősítés Hibaelhárítás, statisztikai módszerek alkalmazása Minőségprogra-mok, minőség-rendszere értékelése Minőségcélokat rendszerbe foglal, oktatás, tréningek, min.cél-tervezés Felelősség a minőségért Minőségellen-őrzési részleg Termelő és egyéb műszaki részlegek Minden részleg Valamennyi alkalmazott az elkötelezett felső vezetőséggel Minőség megközelítés A minőség ellenőrzése A minőség szabályozása Minőségrend-szer felépítése A minőség menedzselése

Alapfogalmak b) Minőségiskolák „A minőség a használatra való alkalmasság” (Juran) „A minőség a követelményeknek való megfelelés” (Crosby) „A minőség a vevő igényeinek kielégítésére való alkalmasság” (Whiteley) Alkalmasság a rejtett vevői igények kielégítésére

Alapfogalmak b) A minőség értelmezése Minőség (filozófiai – naturális) Azon tulajdonságok összessége, amelyek azzá teszik a dolgot, ami. Minőség (filozófiai – érték szemléletű) vizsgálati szempont, vizsgált tulajdonság, érték, értékítélet vizsgálati szempontok összessége, értékrend, minőség Minőség (fogyasztói) Azon tulajdonságok összessége, amelyek alkalmassá teszik az adott dolgot az igények kielégítésére

Alapfogalmak b) A minőség értelmezése (piaci) Shiba: (4 szint) 1. megfelelés az előírásoknak, direktíváknak, szabványoknak 2. megfelelés a használatra való alkalmazásnak 3. megfelelés a felhasználó nyilvánvaló igényeinek 4. megfelelés a vevő latens (ki nem mondott) igényeinek Taguchi: „Egy terméket mindig funkciójáért és az ezzel arányban álló áráért vásárolunk meg.”

Alapfogalmak b) Juran minőségfilozófiája A minőség a használatra való alkalmasság. Juran-trilógia: Minőségtervezés – Pénzügyi tervezés az a folyamat, amely előkészíti a minőségcélok elérésének módszereit és eszközeit Minőségszabályozás – Pénzügyi szabályozás   az a folyamat, amely során ellenőrizzük, hogy a gyártás során a minőségcélok teljesülnek-e és szükség esetén korrigáljuk a hibákat Minőségfejlesztés – Költségcsökkentés az a folyamat, amely során áttörést hajtunk végre, hogy sokkal kiválóbb teljesítményt érjünk el

Alapfogalmak b) Kano modell

Alapfogalmak b) A minőség hierarchiája A társadalom minősége (kultúra, civilizáció, infrastruktúra) A vállalat minősége (kultúrpol., szervezeti rendszerek, felszerelés, vezetőség, személyzet) Folyamatminőség (anyagok, munka, információ, energia) Termékminőség (termékek/hardver, információ/szoftver, szolgáltatások, kölcsönhatások)

Alapfogalmak b) Termék: - hardver (alkatrész, szerelt egység…) Termék: „egy folyamat eredménye” Folyamat: „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek sorozata, amely a bemeneteket kimenetekké alakítja át” Termék: - hardver (alkatrész, szerelt egység…) - szoftver (szg. program, adat, információ…) - szolgáltatás (bank, biztosítás, szállítás) - feldolgozott anyagok (alapanyagok…) Rendszer: „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége”

Alapfogalmak b) A folyamat résztvevői: Vevők Egyéb érdekelt felek: tulajdonosok, részvényesek munkatársak beszállítók szervezetek társadalom Termék életpálya szakaszok: Marketing, piackutatás, tervezés/fejlesztés (termék), beszerzés, gyártás/szolgáltatás, vizsgálat, csomagolás/tárolás, forgalmazás - eladás, üzembe helyezés, műszaki támogatás és szerviz, felhasználás, megsemmisítés, újrahasznosítás

Alapfogalmak b) Minőség A minőség (ISO 9000:2005) „annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket” Jellemzők: megkülönböztető tulajdonság Pld.: fizikai (mech., vill., vegyi, biológiai…), érzékszervi (illat, íz, látás, hallás…), viselkedésbeli (udvariasság, becsületesség…), idővel kapcsolatos (pontos, megbízható…), ergonómiai (biztonságos…), funkcionális (max. sebesség, fogyasztás…) Minőségjellemző: terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos jellemzője

Alapfogalmak b) Követelmény, fokozat „kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező” Fokozat: „azonos funkciójú termékek, folyamatok, rendszerek kategóriája, besorolása, melyet különböző minőségi követelményekhez rendeltek”

Alapfogalmak b) Minőségirányítás A minőségirányítás (Quality management): „összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.” A minőségirányítás 4 területre terjed ki: -         minőségtervezés -         minőségszabályozás -         minőségbiztosítás -         minőségfejlesztés

Alapfogalmak b) Minőségtervezés Minőségtervezés (Quality planning): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.” (minőségterveket lehet kidolgozni: kinek, mikor, milyen eljárásokat és milyen erőforrásokat kell alkalmazni egy meghatározott projekthez, termékhez, folyamathoz vagy szerződéshez)

Alapfogalmak b) Minőségszabályozás Minőségszabályozás (Quality control): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.” Legtöbbször ezt használjuk, két fontos tevékenységből áll: - megfelelőség ellenőrzés, - helyesbítő tevékenység a nem megfelelősségek okainak kiküszöbölésére

Alapfogalmak b) Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés Minőségbiztosítás (Quality assurance): „a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.” (szabályozási és megelőzési tevékenységek) Minőségfejlesztés (Quality improvement): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít.”

Alapfogalmak b) Minőségirányítási rendszer Minőségirányítási rendszer (Quality system): „irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.” Az irányítási rendszer meghatározza a politikát és a célokat.

Alapfogalmak b) Minőség Mi a minőség? A megvalósított minőség azon jellemzők összessége, amelyek egy termék vagy szolgáltatás meghatározott szabványoknak, követelményeknek, valamint a vevő és egyéb érdekelt felek elvárásainak való megfelelésére vonatkoznak.

Irányítási rendszerek c) Rendszerek és modellek MIR = Minőségirányítási Rendszer KIR = Környezetközpontú Irányítási Rendszer MEBIR = Munkahelyi Egészségvédelem és -Biztonsági Irányítási Rendszer IBME = Informatikai Biztonság Menedzselési Rendszere

ISO 9000 szabványcsalád d) A szabványcsalád tagjai: ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények ISO 9004:2009 A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés. ISO 19011:2002 Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához

ISO 9000 szabványcsalád d) A Magyar Szabványügyi Testület 2001. márciusában tette közzé a három szabványt.  MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár  MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények MSZ EN ISO 9004:2010 A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés

ISO 9000 szabványcsalád A minőségirányítás 8 alapelve d) 1. Vevőközpontúság (ismert a vevői igény) 2. Vezetés 3. Munkatársak bevonása 4. Folyamatszemléletű megközelítés 5. Rendszerszemlélet az irányításban 6. Folyamatos fejlesztés 7. Tényeken alapuló döntéshozatal 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal

MSZ EN ISO 9000:2005 d) Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár A 8 minőségirányítási alapelv: 1. Vevőközpontúság ­      Minden szervezetnek alfája és omegája a vevő. ­     Mindig a vevői igényekből kell kiindulni, és mindig meg kell győződni arról, hogy a vevők mennyire elégedettek. ­    A szervezetek alapvetően a vevőiktől függnek, ezért fontos tudni a vevők (nyilvánvaló és látens) igényeit, és kielégíteni azokat. ­       Teljesíteni kell a vevő követelményeit (nyilvánvaló és látens).   2. Vezetés Vezetők feladata olyan belső környezet létrehozása és fenntartása, amelyben a munkatársak a vállalati célok megvalósításában teljes mértékben részt vehetnek.

MSZ EN ISO 9000:2005 d) Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár A 8 minőségirányítási alapelv: 3. Munkatársak bevonása ­ Képességeiket a szervezet javára tudják hasznosítani.   4. Folyamatszemléletű megközelítés ­ Tevékenységek, erőforrások folyamatközpontú szemlélete célok eredmények hatékonyabb elérése. ­ Tevékenységeket folyamatokkal írjuk le  erőforrások felhasználásával, az előírt módon a bemeneteket kimenetekké alakítják át úgy, hogy ezzel hozzáadott értéket állítanak elő. Folyamatok összekapcsolódása  egyik folyamat kimenet a másik folyamat bemenete (pl. beszállítói lánc).

MSZ EN ISO 9000:2005 d) Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár Folyamatszemléletű megközelítés “A” folyamat “B” folyamat “C” folyamat “A” Kimenete/ “B” Szabályozása “C” Szabályozása “C” Kimenete “B” Bemenete “C” Bemenete “B” Mechanizmusa “A” Bemenete

MSZ EN ISO 9000:2005 d) Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár BESZÁLLÍTÓ FOLYAMATA SZERVEZET FOLYAMATA VEVŐ FOLYAMATA KIMENET BEMENET KÖVETELMÉNYEK VISSZACSATOLÁS

MSZ EN ISO 9000:2005 d) Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár A 8 minőségirányítási alapelv: 5. Rendszerszemlélet az irányításban ­        A rendszer: egymáshoz kapcsolódó folyamatok összessége (hálózata). ­        Meg kell határozni: - a vevők és más érdekelt felek igényeit; - a szervezet minőségpolitikáját és minőségcéljait; - a minőségcélok eléréséhez szükséges felelősségi köröket és a folyamatokat; - a szükséges erőforrásokat (és biztosítani); - a mérőszámokat (a hatékonyság, a hatásosság); - eszközöket a nemmegfelelőség okainak kiküszöbölésére, megelőzésére; - a folyamatos fejlesztés folyamatait.

MSZ EN ISO 9000:2005 d) Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár A 8 minőségirányítási alapelv: 6. Folyamatos fejlesztés ­   A szervezet állandó célja legyen.  7. Tényeken alapuló döntéshozatal ­  Adatok, információk gyűjtése és elemzése  a MIR megfelelősségét és eredményességét meg lehet állapítani. ­ Adatok, információk gyűjtése és elemzése  a fejlesztések alapjául szolgál.  8. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a (be)szállítókkal ­    Olyan partneri kapcsolat  mindkét fél számára előnyös. Olyan partneri kapcsolat  mindkét fél értékteremtő képességét növeli.

A minőségirányítás új alapelvei 1. Vevői érték kialakítása 2. Összpontosítás a társadalmi értékre 3. Jövőképpel rendelkező vezetés 4. Az alapvető kompetencia felismerése 5. Az alkalmazottak bevonása 6. Együttműködés a partnerekkel 7. Teljes körű optimalizálás 8. Folyamatszemléletű megközelítés 9. Tényeken alapuló megközelítés 10.Szervezeti és személyi tanulás 11.Törekvő képesség 12.Önállóság

MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények 1.     Alkalmazási terület 2.     Rendelkező hivatkozás 3.     Szakkifejezések és meghatározások 4.     Minőségirányítási rendszer 5.     A vezetőség felelősségi köre 6.     Gazdálkodás az erőforrásokkal 7.     A termék előállítása 8. Mérés, elemzés, fejlesztés

MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények

MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények A folytonos minőségfejlesztést a Deming-kerék szemlélteti: PDCA elv. Plan (tervezz) Do (cselekedj) Check (ellenőrizd) Act (avatkozz be) PDCA PLAN DO ACT CHECK

Folyamatok általános modellje e) Termékelőállítás = folyamat = anyag + energia + információ áramlás Tudatos tevékenység, melyhez szükséges: - szakmai ismeret, - konkrét technológia, - feldolgozott anyagok, - felhasznált eszközök, - mindezek ismerete + - felügyelet

A folyamat sajátosságai e) Ismérlődő folyamatok (tömeggyártás, kiszolgálás…) Projekt (egyszeri eseményfolyam) folyamat Folyamatok csoportosítása a kimenetek szerint: - szerelt termék - feldolgozott anyag (ömlesztett termék) - szolgáltatás - szoftverek

A folyamat sajátosságai e)  Terminál jel vagy  Tevékenység jel  Folyamat irányjel Döntés jel (2 kimenete van) igen nem Ellenőrzési jel (több kimenete lehetséges)