GAZDASÁGI ALAPOK A MUNKAERŐPIAC TANULMÁNYOZÁSÁHOZ Szabó-Szentgróti Eszter– egyetemi tanársegéd

A közgazdaságtan fogalma, területei A közgazdaságtan megközelítései Pozitív közgazdaságtan: Erőforrások szűkössége Racionalitás Normatív közgazdaságtan: Értékítélet,etika, kultúra, igazságosság Elméleti és alkalmazott közgazdaságtan Mikroökonómia Makroökonómia

A közgazdaságtan fogalma, területei Mikroökonómia Makroökonómia A gazdasági szereplők (cégek, háztartások) viselkedésének közös vonásait tanulmányozza Termékek keresletét, kínálatát vizsgálja és változásait magyarázza A gazdaság egészének törvényszerűségeit tanulmányozza Összevont mutatók formájában elemzi a gazdaság állapotát, teljesítményét, fejlődési tendenciáit (pl. kibocsátás, jövedelem, árak, infláció, munkanélküliség, foglalkoztatottság)

Közgazdaságtani alapok A közgazdaságtan felhasználása: Megmagyarázza, előrejelzi a gazdasági társadalmi folyamatokat (pl. termelés infláció, jövedelmek alakulása). Elősegíti a gazdasági teljesítmények növelését A közgazdaságtan módszerei: Hipotézisek megfogalmazása Hipotézisek ellenőrzése Modellezés Módszertani alapelvek (ceteris paribus, átlag)

A gazdaságszervezés alapvető problémái Mit? Mennyit? Mikor? Minőség Fogyasztói döntések Technológiai korlátok Profit (jutalmaz, büntet) Hogyan? Kinek a közreműködésével? Milyen technológiával? Termelők közötti verseny Maximális profitra való törekvés Kinek a számára? A javakból ki(k) milyen arányban részesüljenek? jövedelmek árak

GAZDASÁGSZERVEZÉSI MODELLEK Megoldandó Problémák: Mit? Hogyan? Kinek? (erőforrások elosztása, kereslet-kínálat összehangolása) Modellek típusai: Piacgazdaság Tervutasításos gazdaság Vegyes gazdaság Piac Kormányzat Piac és Kormányzat

Munkaerőpiaci fogalmak Az a piac, amely a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, és a foglalkoztatási döntéseket összehangolja: a munkaerőpiac. országos munkaerőpiac helyi munkaerőpiac belső munkaerőpiac

Kereslet és kínálat alapelemei Kereslet: Adott termék szolgáltatás mennyiség, amelyet bizonyos fogyasztói csoport különböző árak mellett hajlandó és képes megvásárolni Egyéni kereslet (d) Piaci kereslet (D) Aggregált kereslet (AD)

Keresleti függvény Csökkenő kereslet törvénye

Kereslet ≠ keresett mennyiség!!! Keresletváltozás: ha valamilyen nem ár jellegű keresletet befolyásoló tényező változik, a keresleti függvény jobbra vagy balra elmozdul. Keresett mennyiség változása: ha változik az ár, akkor változni fog a kereslet mennyisége, a keresleti függvény nem tolódik el, hanem a függvény pontjain történik elmozdulás.

Munkaerő kereslet fogalma: Olyan munkaerő iránti igény melyet főleg a vállalati szféra támaszt.

A munkaerő-keresletet befolyásoló tényezők: A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet munkaerőpiacról belépő-kilépő gazdasági struktúra Bővítő szükséglet Konjukturális kérdés Reálbérszint és egyensúlyi bérszint Munkaerőpiac monopolizáltsága Termékpiacok monopolizáltságának hatása Béremelés költségeinek áthárítása

A keresletet befolyásoló egyéb tényezők változása Bér A dolgozók száma A munkaerő-kereslet görbéjének eltolódása a termék iránti kereslet növekedése következtében A keresletet befolyásoló egyéb tényezők változása—Mi történik, ha a munkaerő-keresletet befolyásoló egyéb erők valamelyike változik? Először is tegyük fel, hogy valamely ágazat terméke iránt a kereslet növekvőben van, tehát bármely kibocsátási ár mellett többet lehet a szóban forgó javakból vagy szolgáltatásokból eladni. Tegyük fel ebben az esetben, hogy a technológia s azok a feltételek, amelyek mellett az ágazat tőkéhez és munkaerőhöz juthat, nem változnak. A kibocsátási szint nyilvánvalóan emelkedik, minthogy az ágazatban működő vállalatok nyereségük maximalizálására törekszenek, és ez a mérethatás (vagy kibocsátáshatás) bármely adott bértétel mellett növeli a munkaerő-keresletet. Hogyan szemléltethető a munkaerő-keresletnek ez a változása keresleti görbe alkalmazásával? Mivel a rendelkezésre álló technológia és azok a feltételek, amelyek mellett tőkéhez és munkaerőhöz lehet jutni, változatlanok maradtak, a termék iránti keresletnek ez a változása bármely kialakuló bérszint mellett növeli a munkaerő kívánt mennyiségét. Más szavakkal, az egész munkaerő-keresleti görbe jobbra tolódik. Ez a jobbra tolódás, a keresleti görbének a D helyzetből a D’ helyzetbe való elmozdulásában nyilvánul meg, arra utal, hogy minden lehetséges bértétel mellett nőtt a dolgozók igényelt száma. D D’

Mi történik egy ágazat által igényelt munkaerő-mennyiségével, ha bértételt növeljük? Magasabb ktg Termékár növ. Fogyasztás csökken Kibocsátás csökken Foglalkoztatási szint csökken MÉRETHATÁS Bérnövekedés Magasabb ktg Költség csökkentési intézkedések Több tőke, kevesebb munka HELYETTESÍTÉSI HATÁS

Kínálat fogalma Kínálat: Adott mennyiségű és összetételű árutömeg, amelyet a termelők a piacon adott áron eladásra felkínálnak Egyéni kínálat (s) Piaci kínálat (S) Aggregált kínálat (AS)

Kínálati függvény

Kínálat ≠ Kínált mennyiség!!! Kínálatváltozás: ha valamilyen nem ár jellegű kínálatot befolyásoló tényező változik, a kínálati függvényünk jobbra vagy balra tolódik. Kínálat mennyiségének változása: ha az ár változik, akkor változik a kínált mennyiség, a kínálati függvény nem tolódik el, hanem a függvény pontjain történik elmozdulás.

Munkaerő kínálat fogalma Olyan munkamennyiség, melyet a háztartások kínálnak fel adott körülmények között.

A munkaerő-kínálatot befolyásoló tényezők demográfiai folyamat (természetes szaporodás, vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási alternatívák függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.), gazdaságilag aktív népesség

Piaci kereslet és kínálat A bér meghatározása A piactisztító bér Bér A dolgozók száma W2 W1 W0 Kínálat Kereslet Az a bértétel, amelynél a kereslet egyenlő a kínálattal, a piactisztító vagy piaci egyensúlyi bér. A bér meghatározása Az adott munkaerőpiacon fennálló bért nagymértékben befolyásolják a kereslet és kínálat erői. A piactisztító bér —a piaci keresleti görbe azt mutatja, hány dolgozót kívánnak a munkáltatók alkalmazni az egyes bértételek mellett, változatlannak véve a tőkeárat és a termékkeresleti listát. A piaci kínálati görbe pedig azt mutatja, hány dolgozó kíván a piacra lépni az egyes bérszintek mellett, változatlannak véve a más foglalkozásokban fizetett béreket. Például tételezzük fel, hogy a piaci bér a W1 szinten alakult ki. Ennél az alacsony bérnél a kereslet nagy, a kínálat viszont csekély. Ami még fontosabb, a 2.12. ábra azt is megmutatja, hogy W1 bérnél a kereslet meghaladja a kínálatot. Ebben a pontban a munkáltatók versenyeznek a piacon lévő kevés dolgozóért, Ahogy a bérek emelkednek, két dolog történik. Először is, több dolgozó dönt úgy, hogy a piacra lép, és munkahelyet keres (elmozdulás a kínálati görbe mentén); másodszor, az emelkedő bérek arra késztetik a munkáltatókat, hogy kevesebb dolgozóra tartsanak igényt (elmozdulás a keresleti görbe mentén). Ha a bérek a W2 szintre emelkednének, a kínálat meghaladná a keresletet. A munkáltatók a rendelkezésre álló létszámnál kevesebb dolgozóra tartanának igényt, és nem minden foglalkoztatást igénylő lenne képes munkahelyet találni, aminek következtében többlet mutatkozna dolgozókból. Minden megüresedő munkahelyért lelkes pályázók hosszú sora állna a munkáltatóknál. Ezek a munkáltatók hamar rájönnének, hogy még akkor is be tudják tölteni a megüresedett munkahelyeket alkalmas jelentkezőkkel, ha alacsonyabb béreket kínálnak. Továbbá, ha alacsonyabb béreket fizethetnek, akkor több munkavállalót kívánnak felvenni. Egyes munkavállalók nagyon is boldogan beérnék alacsonyabb bérrel, csak találjanak munkát. Mások kilépnének a piacról, és másutt keresnének munkát, ahogy a bér csökken. Ily módon a kereslet és a kínálat kiegyenlítettebbé válik, ahogy a bér a W2 szintről lejjebb süllyed. Az a bértétel, amelynél a kereslet egyenlő a kínálattal, a piactisztító vagy piaci egyensúlyi bér. A 2.12. ábrán a We bérszint mellett a munkáltatók a munkahelyeiket, akármennyi üresedik is meg, be tudják tölteni, és valamennyi munkavállaló, aki ezen a piacon keres munkát, talál magának. A We bérszintnél nincsen sem többlet, sem hiány. A felek valamennyien elégedettek, és nincs olyan erő, amely megváltoztatná a bért. A piac egyensúlyban van abban az értelemben, hogy a bér a We szinten marad. A piactisztító bér az a bér, …….fent Piaci kereslet és kínálat

Munkaerőpiac és vállalati emberi erőforrás gazdálkodás kapcsolata Társadalmi környezet Rendszer-filozófia Értékrend Munkaerőpiac Állapot-jellemzők Szabályozó eszközök HRM - koncepció HRM stratégia Az emberi erőforrás gazdálkodás külső befolyásoló tényezői

Munkaerőpiac és vállalati emberi erőforrás gazdálkodás kapcsolata Társadalmi környezet (indirekt) (1) Rendszerfilozófiai szempontok Hierarchikus koordináció Bürokratikus mechanizmus Kormányzati-gazdaságirányítás Piaci szereplők önállósága korlátozott Munkavállalók-vállaltok alárendeltsége Piaci koordináció Piaci mechanizmus meghatározó, szereplők egyenrangúak Piaci elvekben mellérendeltség, foglalkoztatásban racionális Szociális piacgazdaság Alapvetően piaci koordináció, szociális érzékenységgel

Munkaerőpiac és vállalati emberi erőforrás gazdálkodás kapcsolata Társadalmi környezet (indirekt) (2)Értékrend Milyen globális értékrend érvényesül a munka világában? „Hagyományos” értékrend Alárendeltség Szolgálatkészség Alázat Becsületes munkavégzés Pontos végrehajtás Biztonság Jövedelemszerzés Státuszemelkedés „Új” értékrend önállóság, szabadság tartalmas, fontos, felelősségteljes munka igény a munka értékelésesre, elismertetésére a munka presztízse kulturált munkafeltételek partnerkapcsolatok, vezetésben való részvétel igénye munkán kívüli célok Google munkahely

Munkaerőpiac és vállalati emberi erőforrás gazdálkodás kapcsolata Munkaerőpiac jellemzői (1) A munkaerőpiac állapota Mennyiségi jellemzők kereslet és kínálat nagysága/aránya: pl. munkanélküliség munkaerőpiac elvárás-szintjét: bérek, munkafeltételek stb. Minőségi jellemzők „tiszta piaci” modell: beavatkozás tompítja a piaci koordináció hatásosságát szereplők felelősségvállalása „gondoskodó vállalat” modell kölcsönös kötődés munkaadó és munkavállaló között vállalaton belüli szféra és külső versenypiac eltávolodása „gondoskodó szabályozás” modell munkaadó racionálisan mérlegel védi a gyengébb pozícióban lévő munkavállalókat

Munkaerőpiac és vállalati emberi erőforrás gazdálkodás kapcsolata Munkaerőpiac jellemzői (2) A munkaerőpiac szabályozó eszközei Törvények, jogszabályok Gazdaságpolitikai eszközök Foglalkoztatáspolitikai eszközök Elosztáspolitikai eszközök Népesedési politikai eszközök Oktatáspolitikai eszközök Szociálpolitikai eszközök