Pénzügyi elemzés és javaslatok Hajdúnánás Város gazdálkodásához ÁROP-1.A „Szervezetfejlesztés megvalósítása a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalban” Hajdúnánás, november 13.

Helyzetelemzés fő megállapításai Hajdúnánás, egy sok potenciállal rendelkező kisváros, amely meglehetősen jól él a lehetőségeivel. Elhelyezkedése Miskolc – Nyíregyháza – Debrecen, bizonyos értelemben Szlovákia és Románia irányában stratégiai. Hajdúnánás egyike Magyarország kevés, növekvő népességszámmal rendelkező településeinek. Lakosságának jövedelmi helyzete, a vizsgált városok vonatkozásában közepes. Intézményellátottsága inkább közepesnek mondható, bár több térségi ellátási funkcióval rendelkezik akár az oktatást, akár az egészségügyet tekintjük. A város polgármesteri hivatala is közös hivatali központ, és térségi építési hatósági feladatokat is ellát. Gazdasága fejlett. Jó idegenforgalmi potenciállal rendelkezik. A vállalkozási intenzitása közelíti Gyöngyösét, amely sokkal nagyobb, robosztusabb, mint Hajdúnánás. Hajdúnánás pénzügyi helyzete jó, a város gazdálkodása kiegyensúlyozott, több tekintetben kifejezetten visszafogott: dologi költségeket, beruházásokat, eladósodását figyelembe véve.

Költségvetési mutatószámok Dologi kiadási költségvetési súlya Dologi / személyi kiadások 42%70%66% Felhalmozási kiadások költségvetési súlya Felhalmozási / működési bevételek 11%27%51% Működési egyenleg A költségvetésből (-) hiány / (+) többlet (eFt) Egy lakosra eső működési egyenleg A januári állapot szerint (KSH) Összes működési bevételre vetített működési egyenleg A költségvetés megfelelő tételeinek hányadosa -0,6%10,5%1,6% Saját működési bevételekre vetített működési egyenleg Közhatalmi bevételek, működési bevételek és előző évi működési pénzmaradvány -2,6%33,5%4,2% AdósságszolgálatHiteltörlesztés (rövid és hosszú távú, eFt) Összes költségvetítési kiadásra vetített adósságszolgálat Hiteltörlesztés (rövid és hosszú távú, eFt) / összes költségvetési kiadás 6,9%13,8%0,0% Összes saját működési bevételre vetített adósságszolgálat Hiteltörlesztés (rövid és hosszú távú, eFt) / saját működési bevételek 32,0%50,1%0,0%

Változó gazdálkodási feltételek: erősségek és kockázatok Változások a költségvetési tervezés és elfogadás folyamatában Fokozott súly a saját bevételeken Cash flow ütemezettség Stabil, kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás Fejlesztések – eladósodottság – hitelkonszolidáció Csökkenő esély az érdekek érvényesítésére

Javaslatok Egységes keretbe foglalt önkormányzati stratégiai tervezés – Programköltségvetés bevezetése Alternatív feladatellátási módok feltárása a költséghatékonyabb működésért A helyi adóztatás esetleges tartalékainak feltárása Költségvetési tervezés kihúzása időben görgetett adatok alapján Rugalmasabb humánerőforrás-politika Belső, online vezetői információs rendszer kialakítása

Programköltségvetés bevezetésének kísérlete Pilot projekt: Hajdúnánási Gazdaságfejlesztési Program egyes céljainak továbbgondolása Költségvetés-tervezés és végrehajtás fókuszában egy terv áll, amely az önkormányzat feladataiból indul ki. Politikai statútum jelleg: a költségvetés feladatokból épül fel, és a bevételek és kiadások a feladatoknak alárendelten jelennek meg. Vállalkozói szektorra jellemző eszköztár szimulálása: teljesítménymenedzsment, nullbázisú költségvetés, eredményszemléletű számvitel, benchmarking, tőkeköltségvetés.

Programköltségvetés alapszerkezete Társadalmi- gazdasági felzárkóztatás, modern közszolgáltatások és stabilitás Gazdasági potenciál Versenyképesség Vállalkozások erősítése Befektetések Társadalmi integráció Munerőpiacról tartósan kiszorultak Veszélyezttett csoportok Közszolgáltatások modernizálása Stratégiai tervezés Alternatív ellátási módok Szolgáltatások fejlesztése Költségvetési stabilitás Bevételek áttekintése Kiadások áttekintése Null-bázisú tervezés Addicionlis források Programköltségvetés végrehajtása Versenyeztetést igénylő szerződések Kommunikáció Programmonitoring

Mit nyerne vele a város önkormányzata? Egy még a mainál is célracionálisabb működést, a költségvetés esetlegesen rejtett tartalékainak feltárását; olyan működést, amelynek keretében az önkormányzat céljai nagyobb eséllyel valósíthatók meg, a források jobban koncentrálhatók a fontos célok megvalósítására, A költségvetés jobban kommunikálható a lakosság irányába. A fokozatos bevezetéssel, a saját utak megtalálásával megelőzheti egy esetlegesen központilag elrendelt ilyen irányú átállás nehézségeit. A 2014-ben bevezetett eredményszemléletű számvitel erős bázist jelent a programköltségvetés számára is. Előbbi információs rendszerének megfelelő kihasználásával a programköltségvetés bevezetése nem jelent érdemi többletfeladatot a hivatal dolgozói számára.