A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében Fábián Attila MRTT IV. Vándorgyűlés Szeged, október

Az európai trend  A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években visszatért az európai urbanizációs trendhez.  Európa gazdaságát a nemzeti környezetéből kiemelkedő nagy- városi rendszer vezérli.  Magyarországon Budapest az egyetlen potenciális nemzetközi város  A hatvanas-hetvenes évek nyugat-európai fejlődése során a fa- lu és város alapvető civilizációs színvonala kiegyenlítődött.  A falusi településeink elmaradottsága jelentős, sőt növekvő, területi egyenlőtlenségeket fokozó tényező.  A fejlesztési pólusok koncepció a legfejlettebb gazdaságokra jellemző. 2

Probléma ill. figyelembe veendő:  kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák)  a közigazgatási rendszer kialakulatlan  nagyok a kulturális különbözőségek  a határ menti többnemzetiségű közösségek revitalizációs törekvései erősödnek  a környező országok, határ menti nagyvárosainak fejlődése és gazda- ságfejlesztési elképzelései nem kellően feltérképezettek Az urbánus gazdaság, tudás intenzív gazdaság:  a technológia-intenzív iparágak fejlődnek  magas szintű pénzügyi üzleti szolgáltatások szükségesek  magas szintű kulturális szolgáltatások szükségesek  a hagyományos iparágak eltűntek a nagyvárosokból  az ország lakosságának egy része kirekesztődik a társadalomból, ki- szorul a munkaerőpiacról. 3

Fejlesztési pólusok és decentrumok:  Magyarország - nyolc város, hét fejlesztési pólus, francia mintára  Franciaország - 67 versenyképességi pólus A különbségek oka:  mennyiségi: az országok mérete, a településhálózati rendszerük,  minőségi: a fejlettségbeli különbségek Fejlesztési vagy versenyképességi pólusok?  a magyarországi pólusok közül csak egyetlen esélyes a globá- lis szintű, meghatározó eredmények felmutatására: Budapest  Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Vesz- prém, csak jelentős fejlesztések után érheti el az EU decentrumok szintjét  jelentős a kutatás-fejlesztési, oktatási, üzleti, infrastrukturális hát- rány 4

5

A pólusok stratégiai céljai A pólusfejlesztés célja:  tovagyűrűző gazdaságfejlesztési eredmények létrehozása  tudás-intenzív, magas hozzáadott értékkel előállított termékek és szolgáltatások létrejötte  a vállalatok közötti együttműködés új formái  a klaszterek innovációs tevékenységének ösztönözése K+F a hálózatszerű működés előnyeit kihasználó tevékeny- ségek erősítésével a belső szolgáltatások fejlesztésével a pólustengely hálózatszerű erősítésével 6

A pólusok stratégiai céljai A pólusok és tengelyek stratégiájának sikere függ:  a reális, de egyben ambiciózus céloktól  a régió valamennyi szereplőjének program azonosulásától  a megfelelő koordinációtól  a források bevonhatóságától, elosztási rendszerétől Az innovációra alapozott gazdaság megújításakor figyelemmel kell lenni:  a meglévő értékek megőrzésére,  a fenntartható környezet megteremtésére,  az életminőség javulásának biztosítására  a vízió, stratégiává közép-távú célokká formálhatóságára 7

A pólusfejlesztés hatásai, és ami kimaradt a programból  valódi válasz a perifériák (külső és belső) és a vidék fejlesztésére  a határon átnyúló fejlesztések állapotának teljes feltárására  a határok túli pólusok fejlődésének prognosztizálására (versenytárselemzés)  ipari, kereskedelmi kulturális fejlődési központok: Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kassa…. egyetemeiken sok tízezren tanulnak, többen szereznek műszaki diplomát, mint a Kelet-Magyarországon tudáspotenciáljuknak tőke- és munkaerővonzó erő lehet akár a Bánság, a Partium lehet Kelet-Magyarország „Nyugata”, Következmény:  munkaerő áramlási irányának megfordulása,  az autópályáinkat a román, szlovák, ukrán … áruknak építjük,  társadalom roncstársadalommá válhat 8

El kell tehát döntenie a politikának többek között:  hány elnéptelenedett falut kíván látni ebben az országban, ezer vagy ötszáz Gyűrűfűre van szükségünk, esetleg egyet sem akarunk,  meg kell mondaniuk, mi a társadalmi érdek  eldöntendő, hogy mit tegyenek, a mezőgazdaságból élő emberek  a pólusfejlesztés során a nagyvárosok rehabilitációját szeretnénk? Amennyiben idejekorán elfogy a pénz, magyar hagyomány szerint, akkor:  mit sem ér majd a közlekedésfejlesztés,  ugyanakkor jó lesz az EU kereskedelmének, mert legfeljebb áthalad Magyarországon a balkáni, az ukrán és az orosz transzfer forgalom, 9

No és mi lesz a magyar tájjal?  nem beszélhetünk csak a 7 pólusról,  nem beszélhetünk csak a vidékről, meg a mezőgazdaságról,  tájban kellene gondolkodnunk  az osztrákok harminc esztendeje rájöttek erre és rengeteg pénzt fektettek az osztrák tájba, rengeteget a tudásba  emberek százezreit képezték, képzik ma is, arra hogy meg tud- ják őrizni, még vonzóbbá tudják tenni az osztrák tájat  ami a leginkább eladható termék, az maga Ausztria  Ausztriában régóta így kérdeznek: hogyan lehet az ország képét vonzóbbá tenni?  Hogyan lehet a tájat egészséges állapotban tartani? 10

A következő jogos kérdések adódnak például:  Hogy lehet Bécsből kerékpárral eljutni a Tisza-tavon keresztül a Hortobágyra és a Felső-Tiszához?  Hogyan lehet a Fertő-tótól lovon eljutni Bugacon keresztül a Körösökhöz? A falu- és ökoturizmusnak pl., új tudásalapot, kell megteremteni:  az állattartást, a vendéglátást és a könyvelést egyforma természetes- séggel végző emberekre van szükség  a kerékpár- és lovastúra-utak és hidak a mezőgazdasági termelés útjai és hídjai is legyenek  a mezőgazdaság a magyar táj vizuális megtervezését is jelentse Magyar táj magyar termékkel! A vidék nem csak mezőgazdasági probléma, hanem komplex gazda- ság- és társadalom szervező feladat is egyben! 11

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:  Hol vannak a vidékfejlesztés találkozási pontjai/határai a közös- ségfejlesztéssel és pólusfejlesztéssel?  Mi a vidék közhaszna?  Milyen struktúraváltásra van szükség a vidéki városhálózatban?  Melyik várossal mit szeretnénk „tenni”? Mi a feladata az adott városnak: rekreáció, lakóterület, szolgáltató város, ipari telep- hely?  A pólusprogram mindezt csak nagy nemzeti keretek között ha- tározza meg, de semmilyen a részletekig lenyúló megoldást nem kínál. 12

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Lokalitás – egyediség – autonómia  a vidékről általában nem, csak konkrétan érdemes beszélni  egymástól térben és időben is különböznek a térségek.  egy térség társadalmi értelemben, emberekből, illetve közösségekből áll.  helyzete, jövője közvetlenül egyéni, szubjektív döntésektől is függ.  a térségek egyediséget, sajátos térségi karaktereket hoznak létre  nehéz ezt megtartani, de az életesélyeket is kiegyenlíteni Érdekekellentétek: az ott élők - a támogatáskezelő szervek - a tőkés befektetők – a nagyvál- lalatok - az intézményfenntartók - a közigazgatás érdekei között 13

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Lokalitás: térségi különbözőség és egyediség  ? a közösség képes-e kezelni a helyi szellemi, kulturális, anya- gi vagyont, tisztában van-e az értékeivel, individuális vagy kö- zösségi értékeket képvisel-e?  A lokalitás akkor működik, ha egyben autonómia is (tehát nem egyoldalú függés például a pólustól),  A vidék esetében csak is az alulról jövő kezdeményezéseknek van értelme 14

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Partnerség – részvétel  van-e működő helyi demokrácia, van-e és milyen a civil aktivitás, lé- teznek-e közös ügyek, a helyi elit „húzza-e” a közösséget vagy elkü- lönül?  Egy komoly program összefogást feltételez, részvételt  Mindez tartósan. Ne csak addig, amíg a támogatás tart,  Új együttműködési fórum javaslat: a klaszter-tanács: önkormányzatok, egyetemek, gazdasági kamarák, klaszterek, vállalkozások területelvű szociálpolitikai egyeztető fórum a civil szervezetekkel 15

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Szemlélet: lokalitás – ember – értékközpontúság – közösségi részvétel – élhető természeti és társadalmi környezet. Módszertan: közös jövőkép, közös stratégiaalkotás, partnerség, közösségi részvételen alapuló tervezés, új területi statisztika, mely segítené a „fejlesztés kontrolling” módszertanának kialakítását, Pénzügyi módszertan: az elaprózott települési támogatások rend- szerének reformja, a támogatások területi hatását nem látjuk át pontosan (lakástámogatási rendszer = városfejlődés? előny vagy hátrány?) 16

A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiről (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási (Mo.?) támogatások (2. tengely); kedvezőtlen adottságú területek (LFA) normatív támogatása (2. tengely), melynek célja: (a)kompenzáció a kedvezőtlen természeti adottságú térségek számára, (b)kompenzáció a környezet- és/vagy természetvédelmi korlátozá- sok alá tartozó térségek számára; mezőgazdasági beruházások támogatása (1 tengely); mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének tá- mogatása (1. tengely); erdőtelepítési támogatások (1. tengely); a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése (3. tengely); idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása (3. tengely); fiatal gazdálkodók támogatása (1. tengely); gazdálkodók oktatása, képzése (3. tengely). partnerség, együttműködés, innovációs készségfejl., helyi kezdeményezések (4. tg.) 17

18 I. intézkedéscsoport47% II. intézkedéscsoport32% III: intézkedéscsoport11,5% IV. (LEADER) intézkedéscsoport5,5% Technikai Segítségnyújtás4% Összesen100 % NAVS = Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Források megosztása társadalmi egyeztetés után

Kritikus szemmel a pólusprogramról  a szakma, a politika előtt jár  nincs politikai konszenzus, nincs konszenzusra alapuló politikai motiváció, tehát kérdéses a valódi dereguláció kö- zeljövője  szükséges a politikamentes civil megegyezés is  a gazdaságfejlesztéshez, új térformáló erő kell  fejlődőképes, kisugárzó, nem csak a munkaerőt elszívó ré- gió központokra van szükség (nem egyenlő a pólusokkal!?)  regionális repülőterek  oktatási központok (nem csak a pólusokban) és hálózatok,  újraiparosítás (kézműipar, helyi fejlesztések-kezdeményezések)  az üzleti szolgáltatások színvonalának markáns emelése. 19

Kritikus szemmel a pólusprogramról  a decentrumok polgármesterei szkeptikusan szemlélik a „régió- központokká” avanzsált városok  K+F: egészséges arány az alap- és az alkalmazott kutatások kö- zött  a kis- és középvállalkozói szektor bevonása  a pólusprogram kooperációs hálózatából jelentős szereplők hiá- nyoznak: a fejlődni vágyó kisvárosok az apró- és törpefalvas településrendszerű térségek  valós veszély az elvándorlás a pólusok felé 20

Összegzés Két alapvető folyamatnak kell tehát beindulnia a pólusfejlesztési prog- ramokkal: a koncentrációnak és a specializációnak 1.el kell érni a versenyképes méreteket 2.támogatni kell az alkalmazott kutatás-fejlesztést. 3.meg kell fogalmazni az igényeket a kutatás-fejlesztés irányába 4.meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket a K+F számára 5.a hatékony mezőgazdaságot kell támogatni, ezzel támogatjuk a vidéket, az élhetőbb környezetet. 21

Összegzés  A vidékfejlesztési támogatások súlyának növekedése ösztönző, keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyek kiegészítő tevé- kenységek segítségével megfelelő forráshoz jutást biztosítanak az agráriumnak.  A pollenmentes, művelt vidéken fejlődhet a turizmus, amely további megélhetési lehetőségeket rejt.  A komplex gazdálkodás jövedelmet és profitot termel, visszaadja a reményt. 22

A XXI. század a kreativitás háborúja lesz a gazdaságban. Építő jellegű vita és az őszinte kérdésfeltevések irányába kell terelni a hazai pólus- és vidékfejlesztés szereplőinek gondolatait. A valódi verseny- képességet a pólusok és vidék együtt érheti el. A pólusfejlesztési program tehát, egyértelműen vidékfejlesztés is, de számos feltáratlan problémával és következménnyel. 23

Köszönöm figyelmüket! 24