KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2007

I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 1. I. Kötelem és a szerződés fogalma 1. A kötelem fogalma A kötelem szó mesterségesen megalkotott szó és azt fejezi ki, hogy a jog valamilyen köteléket fon a kötelezett személye köré és azt a köteléket a jogosult kezébe adja. A leggyakoribb kötelemkeletkeztető tények: a szerződés, a jogellenes károkozás, a jogalap nélküli gazdagodás.

I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 2. 2. A szerződés fogalma A kötelem leggyakoribb forrása a szerződés. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A, Diszpozitív jellegű szabályok. Szerződéskötési szabadság: - típusszabadság - antipikus szerződés Formakényszer nincs Szerződések többsége nem írásban jön létre, hanem szóban vagy ráutaló magatartással. B, Kógens szabályok

I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 3. II. Kötelem forrásai Szerződés, a szerződésen kívül okozott jogellenes károkozás és a jogalap nélküli gazdagodás. Kötelem keletkezhet egyoldalú jog ügyletből vagy hatósági (közigazgatási) aktusból. Jogellenes károkozásból keletkezett kötelem. Jogalap nélküli gazdagodás.

I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 4. III. A szerződésekre vonatkozó általános szabályok; alapelvek A felek szabadon állapodnak meg (szerződés szabadság elve). Előfordul, hogy a jogszabály szerződés kötését kötelezővé teszi. Egyoldalú nyilatkozat. Nem lehet olyan szerződést kötni, amely jogszabályba ütközik, amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, vagy amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Ezek a szerződések semmisek. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Ha feltűnően nagy az értékkülönbség a szerződés megtámadható.

I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 5. Uzsorás szerződés Fedezetelvonó szerződés Nem lehet bírósági úton érvényesíteni bizonyos követeléseket: - játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, - kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések, - érvényesítését jogszabály kizárja. Önkéntes teljesítést nem lehet visszakövetelni Jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás elve.

I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 6. Ptk. előírja, hogy polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartásra előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Tilos a joggal való visszaélés. A törvényben biztosított jogok érvényesítése bírósági útra tartozik. Választottbírósági eljárás kikötésének lehetősége

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 1. I. A szerződés létrejötte A szerződéskötés jognyilatkozatok sorozata, klasszikus esetben ajánlattétel és annak elfogadása. A szerződésnek több létszakasza van. A szerződéskötés folyamata két fő részből áll: - ajánlattétel - elfogadás Ha az ajánlatot a címzett elfogadja, a szerződés létrejön Szerződés távollevők között akkor jön létre, amikor az ajánlat címzettjének elfogadó nyilatkozata az ajánlattevőhöz megérkezik.

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 2. Eltérő tartalmú az elfogadás Szerződési nyilatkozat Ha az ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt és az ajánlatot elfogadó nyilatkozat csak ezután érkezik meg hozzá, ebben az esetben nem jöhet létre a szerződés. Némely esetben a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges.

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 3. II. Az előszerződés Egy olyan szerződés, amelyben felek abban állapodnak meg, hogy később majd tényleg szerződést kötnek egymással. a bíróság a másik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja. A szerződés megkötését akkor lehet megtagadni, az előszerződés létrejötte után az adott fél a szerződés teljesítésére nem képes.

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 4. III. Általános szerződési feltételek A fogyasztó egy nyomdai úton legyártott szerződési formanyomtatványt (blankettát) kap. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Ha az ált. szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél Fogyasztói tsd-mal együtt jár a fogyasztói szerződések.

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 5. IV. Szerződés érvénytelensége Érvénytelen szerződés: - nem létező és - hatálytalan szerződés Szerződés érvénytelenségéhez számos ok vezethet: - akarathiba (színlelt szerződés) - fizikai vagy pszichikai kényszer - megtévesztés - tévedés - akaratnyilvánítás hibája - célzott joghatás miatti érvénytelenség (tilos szerződések, és a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződések) - lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés is semmis - alakiság megsértésével kötött szerződés is semmis.

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 6. V. A szerződés semmisége és megtámadhatósága A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A megtámadás joga csak meghatározott ideig (1 évig) gyakorolható. Érvénytelenségi okok közül: Semmisségi okok Megtámadási okok

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 7. VI. Szerződés alakja Formaszabadság. Egyéb alaki kellék (ügyvédi ellenjegyzék). A közjegyző a jogügyletekről közokiratot állít ki. Magánokiratok: - egyszerű magánokirat, - teljes bizonyító erejű magánokirat. Megszűntetés vagy felbontás a megszabott alakban érvényes.

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 8. VII. A szerződés tartalma Adásvételi szerződésnél a lényeges kérdések: - az eladó meghatározása, - az adásvétel tárgyát képező dolog meghatározása, - a vevő meghatározása, - a dolog tulajdonjogának az átruházása, - a dolognak a vevő birtokába bocsátása, - vételár meghatározása, - a dolog átvételének kötelezettsége a vevő oldalán.

II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 9. Bérleti szerződésnél a lényeges kérdések: - bérbeadó meghatározása, - a bérlet tárgyát képező dolog meghatározása, - bérlő meghatározása, - a dolog időleges átengedési kötelezettsége a bérlő használatába, - bér (bérleti díj) meghatározása. Szolgáltatás tárgya szerint osztályozhatjuk a szolgáltatásokat: - egyedi, - fajlagos, - zártfajú szolgáltatásként.

III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 1. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában: a) Alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolg-okat rendszerint használnak, b) Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolg-oknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, c) Alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, d) Rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolg-ban lévő tulajdonságokkal.

III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 2. A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A teljesítés helyében a felek szabadon állapodhatnak meg. A felek a teljesítés idejében is szabadon állapodhatnak meg A jogosult köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Forgalomban szokásos jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni. Pénztartozás teljesítése. Beszámítja a jogosulttal szemben fennálló követelését.

III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 3. II. A szerződés teljesítésének biztosítékairól általában A szerződéses biztosítékok a felek szolgáltatásai, mint főkötelezettség, mellett mellékkötelezettségek, más szóval járulékos kötelezettségek.

III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 4. III. A foglaló és a kötbér FOGLALÓ: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni KÖTBÉR: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre amelyért a felelős nem vagy nem szerződésszerűen teljesít.

III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 5. IV. Jótállás, az óvadék, a bankgarancia és a jogvesztés kikötése JÓTÁLLÁS: az általános szabályoknál szigorúbb szankcióval biztosítja a szerződésszerű teljesítést. ÓVADÉK: teljesítési képességet erősítő biztosíték BANKGARANCIA: egyik legkedveltebb és leghatékonyabb biztosíték. JOGVESZTÉS KIKÖTÉSE: a teljesítési kézséget erősítő biztosíték

III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 6. V. Zálogjog 1. A zálogjogról általában A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból általában más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet. 2. Zálogjog fajai A zálogjog létesíthető dolgokon. Ekkor jelzálogjogról vagy kézizálogjogról beszélhetünk. - vagyont terhelő zálogjog

III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 7. VI. Kezesség A teljesítési képességet a kötelezettől független harmadik személy fizetési/teljesítési képessége erősíti. Csak írásban lehet érvényesen vállalni

IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 1. I. Szerződés módosítása A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát Egyezséggel is lehet módosítani. A bíróság is módosíthatja.

IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 2. II. A szerződés megszüntetése Ha a szerződést teljesítik, Ha a szerződést felbontó feltétel bekövetkezett Ha szerződés végeként megállapított idő bekövetkezett. A szerződést a hatályossága alatt és még teljesítés előtt megszüntethetik: - közös megegyezéssel - egyoldalúan

IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 3. III. Az elévülés A Ptk. a követelések elévülési idejét öt évben határozza meg. A felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak. Tulajdonjogi és az örökösödési jogi igények soha nem évülnek el. IV. Az engedményezés és a tartozásátvállalás Engedményezés olyan szerződés, amellyel a jogosult követelését másra ruházza át. Tartozásátvállalás esetén valaki a kötelezettel abban állapodik meg, hogy tartozását átvállalja.

V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 1. I. A szerződésszegésről általában, a szerződésszegés közös szabályai Ptk. Által külön nevesített szerződésszegési esetek: a) a kötelezett késedelme, b) a jogosult késedelme, c) A hibás teljesítés, d) A teljesítés lehetetlenné válása, e) A teljesítés megtagadása.

V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 2. II. A jogosult és a kötelezett késedelme A késedelem alatt a szerződés nemteljesítését értjük kikötött teljesítési határnapon vagy teljesítési határidő lejáratakor. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok részben eltérőek: A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának kézhezvételétől számított 30 nap elteltével esedékes A felek által túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamat a bíróság megváltoztathatja.

V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 3. 2. A jogosult késedelme szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, elmulasztja azokat az intézkedéseket amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza.

V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 4. III. A hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése. A kötelezett a hibás teljesítésért felelőséggel tartozik. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak. Hibás teljesítés esetén a jogosultat szavatossági jogok illetik meg. Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet.

V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 5. IV. Teljesítés lehetetlenné válása Egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A kötelezett a felelős, a jogosult kártérítést követelhet. A jogosult a felelős a kötelezett szabadul tartozása alól.

V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 6. V. Egyéni szerződésszegési okok Együttműködési és a teljesítési és a tájékoztatási kötelezettség megszegése.

VI. Felelősség a szerződésen kívül 1. I. A polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai 1. Kártelepítésnek négyféle módja: aki a kárt jogellenes és felróható magatartásával okozta, kártérítésre köteles aki a kárt jogos magatartással idézte elő kártalanításra kötelezett, ha a károsultnak biztosítása van, akkor kár esetén a biztosító fizet, ha a kár megtérítésére senkit sem lehet kötelezni, akkor a károsult a kárát maga kénytelen viselni (kárveszélyviselés).

VI. Felelősség a szerződésen kívül 2. 2. Kártérítési felelősség négy feltétele: kár bekövetkezte, jogellenes magatartás a károkozó részéről, okozati összefüggés a kár és a jogellenes magatartás között, vétkesség a károkozó részéről.

VI. Felelősség a szerződésen kívül 3. II. A polgári jogi kártérítési felelősség különleges esetei 1. A veszélyes üzem működéséből eredő károk (fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károk) 2. Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott. 3. Az alkalmazott, a képviselő és megbízott károkozása 4. Az állattartók felelőssége 5. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár 6. A nem vagyoni kár