Európai Bizottság Miniszterek Tanácsa Arvinte Dániel Farkas Dávid
Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó szerve. (Dávid) Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó szerve. LEGFŐBB FELADATA: A Bizottság dolgozza ki az új uniós jogszabályok tervezetét és végzi az uniós szakpolitikák végrehajtásával,valamint az uniós költségvetés kezelésével járó napi teendőket. Az EU egészének érdekeit képviselő intézményként a Bizottság gondoskodik arról,hogy minden tagállam betartsa az európai uniós szerződésekből és jogszabályokból fakadó kötelezettségeit. A Bizottság főigazgatóságokból és szolgálatokból áll.
TAGJAI: (Dávid) Annyi tagja van,ahány tagországa van az Uniónak. Minden tagállam egy biztost küld a testületbe. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, amelyen ő a felelős a közösségi politikáért.
VEZETŐJE: (Dávid) 2004. novemberétől José Manuel Durao Barosso,aki portugál nemzetiségű. Az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács választja ki,de az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. A többi biztost a tagállamoknak kell kineveznie az elnökkel egyetértésben. Az elnök határozza meg minden biztos feladatát.
SZEREPE: (Dávid) Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament hivatalosan felkérheti a Bizottságot egy adott témájú jogszabály megalkotására. A Bizottság a szerződések őre, amely felelőséget jelent az EU-s szerződéseket és közösségi jogokat megsértő tagállamokkal szembeni szabálysértési eljárások megindításáért az Európai Bíróságon. A Bizottság tárgyal nemzetközi kereskedelmi szerződésekről és más az EU-t érintő nemzetközi megállapodásokról. Ebben szorosan együttműködik az Európai Unió Tanácsával. A Bizottság felelős a Tanács és az Európai Parlament által alkotott jogszabályok végrehajtásáért. A Bizottság szabályozza a versenyt az EU-ban, felülvizsgálja a cégek egyesülésének az egész közösségre való hatását és eljárást kezdeményez az EU versenyjogát megsértőkkel szemben.
Miniszterek Tanácsa Az Európai Unió döntéshozó szerve, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt és szavaznak az Unió jogszabályairól. Minden tagállamot egy miniszter képvisel a tanácskozásokon. A Tanács munkáját a Brüsszelben székelő Főtitkárság segíti. A közösségi törvénykezés általában rendeletek és irányelvek formáját ölti. A rendeletek kötelező erejűek, automatikusan és azonnal részévé válnak a nemzeti törvénykezésnek. Az irányelvek is kötelező erejűek, de a megvalósítás módszerét illetően a tagállamokra tartozik a döntés. A Tanács hagyja jóvá a brüsszeli Bizottság által létrehozott nemzetközi egyezményeket is, dönt új tagállamok felvételéről, és a közös politikai módosításáról.
Döntéshozatal a Tanácsban A Tanács az elé kerülő ügyekben többféle szavazási formával dönt. A hatályos szerződés pontosan rendelkezik arról, hogy melyik területen, melyik szavazási procedúrát kell alkalmazni. Egyszerű többség Szerepe marginális, csak eljárási kérdésekben alkalmazzák. Minősített többség A minősített többség ma már a leggyakrabban alkalmazott döntéshozatali forma. Egyhangú (konszenzusos) döntés Míg az integráció kezdetén az egységes döntéshozatal volt jellemző, nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre több állammal bővülő Közösségben a konszenzusra törekvés a működőképességet veszélyeztetné. A tagállamok a mai napig fenntartják maguknak a vétójogot.
Szavazati arányok a Tanácsban Amennyiben a Tanács határozatához minősített többség szükséges, tagjainak szavazatait a következőképpen kell súlyoznia 25 és a Nizzai Szerződés szerinti 27 tagú Unióban Az EU jogszabályai határozzák meg, hogy a Tanács ülésein milyen esetekben kell egyhangúan, és mikor minősített többségi szavazással dönteni (ez a szavazatok 71 %-át jelenti). A minősített többségű szavazást annak érdekében rendelték el, hogy ne kelljen minden esetben konszenzust elérni. Ennek során a nagyobb lakosság-számú országok szavazatai nagyobb súllyal esnek latba. A szavazatok súlyozottak. A 390 ezer fős népességű Luxemburg szavazata két pontot ér, míg a 80 milliós Németországé tízet. Létfontosságú nemzeti érdekeinek veszélyeztetése esetén minden tagállam vétójoggal élhet.
A soros elnökséget betöltő tagállamok 2009 és 2018 között: A Tanács elnökségét hat hónapos időtartamonként a tagállamok rotációs alapon töltik be. A Miniszterek Tanácsa az év 9 hónapjában Brüsszelben, 3 hónapban pedig (április, június és október) Luxemburgban ülésezik. Csehország: 2009. január - június Svédország: 2009. július - december Spanyolország: 2010. január - június Belgium: 2010. július - december Magyarország: 2011. január - június Lengyelország: 2011. július - december Dánia: 2012. január - június Ciprus: 2012. július - december Írország: 2013. január - június Litvánia: 2013. július - december Görögország: 2014. január - június Olaszország: 2014. július - december Lettország: 2015. január - június Luxembourg: 2015. július - december Hollandia: 2016. január - június Szlovákia: 2016. július - december Málta: 2017. január - június Egyesült Királyság: 2017. július - december Észtország: 2018. január - június