A 2011-es magyar elnökség területfejlesztési feladatai – stratégiák és felkészülés dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 2009.

Az előadások a következő témára: "A 2011-es magyar elnökség területfejlesztési feladatai – stratégiák és felkészülés dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 2009."— Előadás másolata:

1 A 2011-es magyar elnökség területfejlesztési feladatai – stratégiák és felkészülés dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 2009. május 21.

2 Soron következő EU elnökségek  Franciaország: 2008. július-december  Cseh Köztársaság: 2009. január-június  Svédország: 2009. július-december ---------------------------------  Spanyolország: 2010. január-június  Belgium: 2010. július-december  Magyarország: 2011. január-június ---------------------------------  Lengyelország: 2011. július-december  Dánia: 2012. január-június  Ciprus: 2012. július-december

3 Mit jelent az EU elnökség? Az EU soros elnöksége 3 fő feladatot jelent:  Az Európai Unió Tanácsának (Miniszterek Tanácsa, Tanács) és a tanácsi munkacsoportok elnöklése.  Az Tanács képviselete a többi EU-s intézmény felé (pl. Bizottság, Európai Parlament).  Az EU képviselete az EU-n kívüli országok és a nemzetközi szervezetek (pl.: ENSZ, WTO) felé.

4 Találkozók elnöklése Találkozók, ülések szintjei:  Miniszterek Tanácsa  Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER I,II)  Tanácsi munkacsoportok (pl. B.5 számú Strukturális akciók munkacsoport: a strukturális politika, ezen belül területi kohézió)  Informális ülések: miniszteri találkozók, középvezetői ülések és munkacsoport ülések egy-egy témában Feladatok:  prioritások meghatározása  féléves munkaprogram készítése  napirendek összeállítása  találkozók összehívása  kompromisszum keresés

5 A soros elnökség feladatai a terület- és városfejlesztés terén  Része a kohéziós politikai témakörnek (NFÜ és NFGM)  A területi kohézió és a városfejlesztés tagállami kompetencia, informális szakmai együttműködés koordinálása (1989 óta)  Szakmai program összeállítása (elsősorban a Területi Agenda és a Lipcsei Charta végrehajtásához kapcsolódóan).  Jelenleg zajlik az elnökségi trio partnerekkel a közös munkaprogram kialakítása, hogyan működünk együtt ezeken a területeken  Feladataink 2011-ben: különböző szintű találkozók szervezése, elnöklése: mindezekhez egyrészt szakmai anyagok előkészítése, másrészt megszervezésük – személyi és anyagi források megléte szükséges  Szakmai konferenciák, szemináriumok rendezése.

6 A Területi Agenda  ESDP elfogadása (Potsdam, 1999)  Informális miniszteri találkozó (Rotterdam, 2004)  „Hogyan lehet a különböző területi adottságokat a régiók gazdasági növekedése és a foglalkoztatás érdekében mozgósítani?”  Válasz Lipcsében (2007): Az EU területi menetrendje (hat prioritás és jövőbeli tevékenységek) = Területi Agenda. Az EU területi állapota és perspektívái (TSP) című elemző anyag, a TA háttéranyaga.

7 A Területi Agenda végrehajtása uniós szinten Mérföldkövek:  Német elnökség: Területi Agenda elfogadása (2007. május)  Portugál elnökség: Első Akcióprogram elfogadása (2007. nov.)  Szlovén elnökség: a végrehajtás megkezdése (pl. terület- és városfejlesztés közötti koordináció erősítése)  Francia, cseh, svéd elnökség: a folyamat továbbvitele (pl. az EU ágazati politikái számára területi prioritások kijelölése, a város-vidék kapcsolat vizsgálata, területi hatásvizsgálat)  Spanyol, belga elnökség: a magyar elnökség előkészítése  Magyar elnökség: A Területi Agenda (TA) felülvizsgálata Az EU területi állapota és perspektívái című elemző anyag felülvizsgálata (TSP)

8 Hazai feladatok a Területi Agenda végrehajtásában 1. A Területi Agenda elveinek érvényesítése a hazai gyakorlatban: Terület Agenda hazai akcióterv végrehajtása 2.Felkészülés a 2011-es magyar EU-elnökség idején esedékes feladatokra: Nemzetközi munkacsoport felállítása magyar vezetéssel és a munka kereteinek rögzítése (2009. április 16.). Folyamatos visszacsatolás az EU tagországok képviselői, vezetői, területfejlesztési miniszterei felé (legutóbb a 2009. május 18-i prágai középvezetői ülésen). TSP felülvizsgálat megkezdése: azon témák vizsgálata, amelyekkel a TSP nem, vagy nem kielégítően foglalkozik, illetve amelyek megváltoztak az elfogadás óta. TA felülvizsgálat később kezdődik: a prioritások felülvizsgálata, politikai üzenetek megfogalmazása.

9 Lipcsei Charta végrehajtása uniós szinten  Német elnökség: Lipcsei Charta elfogadása (2007. május)  A portugál elnökség (2007. II. félév) áttekintette, hogy a Lipcsei Charta végrehajtása érdekében milyen kezdeti lépések történtek az egyes tagországokban.  A szlovén elnökség (2008. I. félév) alatt folytatódott a kölcsönös tájékoztatás, új témaként napirendre vették a klímaváltozásra való felkészülést.  A francia elnökség (2008. II. félév) kísérletet próbált tenni arra, hogy a Lipcsei Charta végrehajtása érdekében közös irányok és módszertani keretek kerüljenek meghatározásra.  Cseh, svéd elnökség 2009: a városfejlesztési együttműködés továbbvitele, egy-egy téma kiemelése (integrált fejlesztés, város-vidék kapcsolat, fenntartható városfejlesztés,hátrányos helyzetű csoportok befogadása).  Spanyol és belga trio: Lipcsei Charta végrehajtása, integrált megközelítésmód terjesztése, leromlott városrészek rehabilitációja  Magyar elnökség: témák azonosítása (klímaváltozás városi dimenziói, demográfiai változások területi hatása)- szakértői, középvezetői találkozó és konferencia

10 Hazai feladatok a Lipcsei Charta végrehajtása terén  A Lipcsei Charta elveinek érvényesítése a hazai gyakorlatban, akcióterv ránk vonatkozó részeinek végrehajtása, többek között: IVS, Országos Településhálózat fejlesztési koncepció (policentrikus fejlesztés), Jessica programok, URBACT, Európai Városok Tudáshálózata (EUKN), illetve számtalan településrendezési, településfejlesztési és építésügyi feladat  Felkészülés a magyar elnökségi feladatokra (témák azonosítása, ülések előkészítése, szervezése, levezetése)

11 Munkatársak felkészülése a magyar elnökségi feladatokra Résztvevők különböző köre:  munkacsoport vezető, helyettes, magyar tábla mögött ülő, tárcakoordinátorok és dossziéfelelősök (utóbbiak később kijelölve)  főosztályi állományból kibővített kör  állandó szakértői kör kiépítése  partnerek Kiemelkedően fontos lesz a szervezési, logisztikai háttér biztosítása (központilag vagy minisztériumonként) és a könnyen megközelíthető, infrastruktúrával kiválóan ellátott helyszínek kiválasztása