MUNKAERŐPIACI ELMÉLETEK, KATEGÓRIÁK

Tartalomból 1. A munkaerőpiac szerkezete 2. Szegmentált munkaerőpiaci elméletek 2.1. Az institucionalista – szegmentált munkaerőpiaci elmélet 2.2. Duális-szegmentált munkaerőpiac elméletek A primér szektor jellemzői A szekunder szektor jellemzői A piac szegmentáltságát létrehozó tényezők 2.3. A diszkrimináció elmélete 3. A munkaerőpiac legfontosabb szegmensei 3.1. Munkavállalók munkaerőpiaci rétegződése 3.2. Munkaadók rétegződése 4. Részpiacok a munkaerőpiacon

1. A munkaerőpiac szerkezete szegmentált érdekekkel és értékekkel rendelkeznek egymástól független döntések munkaerőpiac nem homogén tagoltsága rendszeresen újratermelődik Munkaerőpiaci szegmentáció kutatás Régió vagy kistérségfejlesztés, Munkahelyteremtés, Humán erőforrás fejlesztés Humán erőforrás SWOT-analízis

2. Szegmentált munkaerőpiaci elméletek John Stuart Mill amerikai közgazdász neoklasszikusok tökéletes piacelmélete munkaerőpiacon léteznek ún. nem kompetitív csoportok miért nem homogén a munkaerőpiac?

2. Szegmentált munkaerőpiaci elméletek A munkaerőpiac „széttöredezettségére” utaló legfontosabb jelenségek: A szegénység fennmaradása Tartós jövedelem különbségek Munkaerőpiaci diszkrimináció Munkanélküliség egyenlőtlen elosztása

2.1. Az institucionalista – szegmentált munkaerőpiaci elmélet Institucionalista elmélet neoklasszikusok tökéletes piacelmélete a piac nem szabad piac, hanem olyan tényező, amelyet különböző gazdasági és gazdaságon kívüli intézmények döntően befolyásolnak nincs abszolút racionális „homo oeconimicus” belső munkaerőpiacok is működnek a külső munkaerőpiac mellett

2.1. Az institucionalista – szegmentált munkaerőpiaci elmélet Belső munkaerőpiac formái: Vállalati munkaerőpiac: a munkavállalók státusz és fizetés szerinti előmenetele rangidősségen alapul Craft-munkaerőpiac : A szervezet tagjaira vonatkozóan a bérek rögzítettek, a kereslet-kínálat mechanizmusa nem működik. Ilyen alapon működnek mérnöki irodák, mérnökóradíjak, ügyvédi irodák megbízási díjak alkalmazásával. Kompetitív munkaerőpiac: ún. marginális vagy kvalifikálatlan munkaerő piaca, ahol a piaci erők jelentősen hatnak a kereslet-kínálat révén a bérekre.

2.2. Duális-szegmentált munkaerőpiac elméletek Primer piac Szekunder piac nagyvállalatok a szervezett szakmák dolgozói fizetése viszonylag magasabb, munkakörülményeik jobbak, munkahelyi biztonságuk stabilabb, kedvezőbbek az előrejutási esélyeik Képzetlen emberek kisebb fizetés rossz munkakörülmények munkahelyi instabilitás az előrejutás csekély esélye jellemző szegénységkultúra

2.2. Az duális – szegmentált munkaerőpiaci elmélet A szekunder szektor jellemzői: munkaadó és munkavállaló közötti laza kötődés, hagyományos, könnyen pótolható ismeretek, gyengén kiépített belső munkaerőpiac, viszonylag alacsony bérszint, alacsony belső mobilitás, szerény előrejutási lehetőségek, kedvezőtlen munkakörülmények, magas fluktuáció A primer szektor jellemzői: erős kapcsolat a munkaadó és a munkavállaló között, vállalat specifikus ismeretek, szakmai tapasztalat fontossága, fejlett, strukturált belső munkaerőpiac, stabil pozíció, kedvező előrejutási lehetőség, relatíve magas kereseti lehetőség, vállalat specifikus képzés, karrierpálya lehetősége, munkavállalói részvétel a vezetésben, kedvező munkakörülmények.

2.2. Az duális – szegmentált munkaerőpiaci elmélet A piac szegmentáltságát létrehozó tényezők A preferált ágazatok, vállalatok Az árupiaci szegmentáció – monopol helyzetben lévő vállalatok A munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai Pl. munkaerőhiány Az urbanizáció, történelmi hagyományok Város   falu Földrajzi fekvés A vezetési stílus, a menedzsment filozófiája A munkavállalók érdekérvényesítési képessége, szervezettsége Szakszervezetek szerepe a szekunder piac érdekében

2.3. A diszkrimináció elmélete Melyek a „diszkrimináló” tényezők? családi háttér társadalmi-politikai szféra gazdaságpolitika, ill. terület- és településfejlesztési stratégia

3. A munkaerőpiac legfontosabb szegmensei Munkavállalók munkaerőpiaci rétegződése Kompetitivitás szempontjából megkülönböztetünk egymással versenyző, egymással korlátozottan versenyző, és egymással nem versenyző Gazdasági és nem gazdasági ismérvek a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a státus- és presztizshierarchiában elfoglalt hely, a karrierpálya alakulása, valamint a munkaerőpiaci stratégia vonatkozásában. Az egymással nem versenyző munkavállalói csoportokat munkaerőpiaci rétegnek nevezzük, amelyek között: a csoportok közötti átlépés, a mobilitás lehetősége csekély, és a csoporton belül viszonylag hasonló allokációs minták, a munkaerőmozgás formák (fluktuáció, mobilitás) jellemzőek.

3. A munkaerőpiac legfontosabb szegmensei Munkavállalók munkaerőpiaci rétegződése Munkaerőpiaci stratégia (munkaerő-értékesítési típusok) szempontjából munkahelyhez kötődés mértéke (stabil vagy instabil dolgozó), a foglalkozáshoz kötődés mértéke, státusemelkedésre való törekvés vagy annak hiánya, a túlmunkára, többletjövedelem-szerzésre törekvés vagy annak hiánya a legális gazdaságban, túlmunkára, többletjövedelem-szerzésre törekvés vagy annak hiánya a legális gazdaságban és a féllegális, illetve illegális gazdaságban is, jövedelemszerzésre való törekvés a szürke illetve feketegazdaságban.

3. A munkaerőpiac legfontosabb szegmensei Munkaadók munkaerőpiaci rétegződése Kompetitivitás szempontjából megkülönböztetünk egymással versenyző, egymással korlátozottan versenyző, és egymással nem versenyző Szervezeti magatartás szempontjai: külső munkaerőpiacról belépési korlát: a belépő dolgozók számára előírja a belépés kritériumait belső munkaerőpiacról való kilépés korlát: a kulcsfontosságú munkakörben, speciális képzettséggel rendelkező munkavállalók

4. Részpiacok a munkaerőpiacon (foglalkozási) Szakmai képzettségű Munkaadó célja munkaerő Megfelelő hűség, konvertálható Szakmához való Munkavállaló (vállalati) Szervezeti üzem specifikus Vállalathoz való kötődés Marginális Nem fontosak a munkavállalók Munkaadó Nem azonosul a céggel

Vállalaton belüli munkaerőpiac Vállalati munkaerőpiac Tágan értelmezett Szűken értelmezett Nyitott belső piac Zárt belső piac

Helyi (lokális) munkaerőpiac Versenyhelyzet alapján Álláskeresés szempontjából Térbeli megközelíthetősége zárt nyitott versenyző nem versenyző strukturálatlan erősen strukturált