A szociálpolitika aktuális kérdései

Követelményrendszer A félév teljesítéséhez gyakorlati jegyet kell szerezni. A gyakorlati jegyet a következő feladatok teljesítésére kaphatnak: A változat: Dolgozat elkészítése és beadása április 30-ig), az áttekintett témákhoz kapcsolódóan. (Fontos a pontos irodalomjegyzék és a megfelelő hivatkozások.). A dolgozat „védése” a vizsgaidőszakban a kapcsolódó elméleti tétel ismertetésével. B változat: Dolgozat a tárgy teljes anyagából a vizsgaidőszakban. C változat: elméleti vizsga tételek alapján.

Ajánlott irodalom A TÁRKI éves jelentései – „Társadalmi riport” – Kolosi Tamás, Tóth István György és mások szerkesztésében kötetei KSH kiadványok, kiemelten a „Nők és férfiak Magyarországon” Bauer Béla–Szabó Andrea: Ifjúság 2004., Gyorsjelentés. Budapest, Mobilitás, 2005 Lukács Éva: Foglalkoztatáspolitika az EU-ban. Frivaldszky Sándor szerk.: Szubszidiaritás és szolidaritás az Európai Únióban Faludi Akadémia 2006. Lindeisz Ferenc szerk.: A szolidaritás az egészségbiztosítás reformjában Faludi Akadémia 2004. Az EU szociális biztosának éves jelentése és más EU- ra vonatkozó összefoglaló anyagok alapján összeállított főiskolai szöveggyűjtemény (a jegyzetboltban igényelhető, 500 Ft-ért) A szociális ellátásért felelős minisztériumi honlapról letölthető, az ellátásokat bemutató összefoglaló jelentések, családpolitikai kisszótár, az ellátások összefoglalói. A szociális minisztérium honlapjáról elérhető tájékoztató anyagok Esélyegyenlőség, társadalmi integráció in Utak és lehetőségek az egyenlő esélyek megteremtésére, Budapest, SZCSM, 2002. A családpolitikai koncepció legfontosabb kérdései in Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorítására, Budapest, SZCSM, 2001.

Követelményrendszer Szóbeli vizsga Vizsgatételek: A bismarcki, a beveridgei és a skandináv szociálpolitika modell lényege, gyakorlati példák bemutatása Szolidaritás és szubszidiaritás (elvek és gyakorlati megvalósulás a szociális ellátásban az EU-ban) Demográfia és családpolitika az EU néhány tagállamában és Magyarországon Anyasági támogatások Magyarországon, esélyegyenlőségi kérdések, a „megélhetési gyermekvállalás” és a „családi adózás” (ld. NOE) iránti igény (vélemények és ellenvélemények) Nemek közti esélyegyenlőség – elvek és problémák (pl. Nők és férfiak Magyarországon KSH kiadványok) A libertáriánus, az utilitariánizmus, az egalitariánizmus és a kommunitariánizmus alapján megfogalmazott igazságosság-felfogások (Denier-Meulenberg) és azok hatása a szociálpolitikára A szegénység, kiemelten a gyermekszegénység (elvek és statisztikák) kérdésköre Foglalkoztatási mutatók az EU-ban és Magyarországon, kiemelt csoportok (pályakezdők, fogyatékosok, nők, idősödők) foglalkoztatását segítő programok

tételek Munkanélküliség – kezelése (a munkaerőpiaci alap, a munkaügyiközpontok, kömunka, közhasznú munka, aktuális statisztika, problémák és megoldási javaslatok) vélemények és ellenvélemények Szociálpolitika a költségvetési adatok tükrében (aktuális adatok és idősorok) Az önkormányzatok szociális ellátási feladatai és azok költségvetési támogatásának alakulása A szociális intézmények (szakellátás) működésének költségvetési támogatása A szociális intézmények működési feltételei (a szakmai normáknak megfelelés kérdései) Az esélyegyenlőségi törvény: jogi alapok, elvárások és a gyakorlati megvalósítás Az Országos Fogyatékosügyi Program elvárásai és megvalósulásuk, a fogyatékosügyi tanácsok munkája, támogató szolgálatok Nyugdíjrendszerek – általános áttekintés (Mészáros-Banyár könyve alapján) A magyarországi idősellátás és nyugellátás jogi szabályozásának elvei,a nyugellátás pillérei Ifjúságpolitika, az ifjúság helyzete (Bauer-Szabó) Civilszervezetek, a civilszervezetek és egyházak szerepe a szociális ellátásban A katolikus egyház társadalmi tanítása a szociális kérdésekről Az oktatási és szociális rendszer kapcsolata, a szociálpedagógus szerepe

Állami szerepvállalás Az állam fogalma, feladatai A „gondoskodó” állam Liberális államfelfogások Az Egyház társadalmi tanítása – enciklikák (Rerum Novarum XIII. Leo, Centessimus Annus II. János Pál)

Filozófiai, egyúttal módszertani megközelítések, igazságfelfogások Libertáriánus Utilitariánizmus Egalitaránizmus Kommunitariánizmus

Az állam újraelosztó szerepe Állami bevételek Adók és illetékek (pl. személyi jövedelemadó, iparűzési adó, forgalmi adó ÁFA) Járulékok (pl. nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) Egyéb pénzforgalmi Újraelosztás A bevételek összege és lekötöttsége Célok (ezeket határozzák meg az ideológiából, igazság felfogásból fakadó prioritások) Bázisszemlélet, statisztikák

Libertáriánus felfogás a magántulajdonhoz való jog van a középpontban, szabadság: beavatkozásoktól való szabadság (negatív szabadság) Igazságosság: az eljárás igazságossága, szigorúan újraelosztás ellenes, a jótékonykodás önkéntes

Utilitariánizmus: haszonelvűség Az igazságosság mércéje a hasznosság Mi a „hasznosság”? Egyéni: élvezet, megelégedettség, jólét, preferenciák érvényesülése …, összesített: az egyéni hasznosságok eredője, összege („túlélési lottó” ellenpélda) Az igazságos elosztás nem értelmezhető (pl. koraszülött-ellátás, demencia)

Egalitariánizmus – méltányos esély Igazságos az egyenlőség, de a mértéket meg kell határozni (libertariánus jogrendszerben ez az egyenlő szabadság és politikai jog szintjére korlátozódik) A szabadság pozitív – az elv megvalósításához eszközök és lehetőségek elosztása szükséges Az olyan egyenlőtlenség, amelyért az egyén tehető felelőssé, megengedett, de az egyén által elszenvedett események ellensúlyozandók.

Kommunitariánizmus Az egyén közösségbe ágyazottan létezik Az igazságosság követelményei az egyes közösségekben normatív módon meghatározhatók (erkölcsi normák, szabályok) Nincsenek általánosan elfogadott szabályok eltérő hagyományok eltérő szabályokat jelentenek.

A szociálpolitika értelmezése az EU-ban szociális védelem szociális biztonság (családpolitika) szociálpolitika munkaügyi kapcsolatok foglalkoztatáspolitika Az egyes területek feladatait a kormányzat „igazságfelfogása” alapján határozzák meg.

Szociális biztonsági modellek Bismarcki (biztosítás alapú, munkavégzéshez kötött) Beveridge-i (angolszász, virtuális-univerzális) Skandináv modell – alanyi jogon járó juttatások

Szolidaritási rendszerek Adóalapú finanszírozás – az adórendszer igazságosságnak függvénye az újraelosztás Társadalombiztosítás – a munkaadók és munkavállalók kötelező befizetésén alapul. A szolidaritás elvű, szükséglet alapú, az egész lakósságra kiterjedő kockázat-közösség rendszeréhez szükséges az állami felelősségvállalás.

A tagállamok szociális biztonsági rendszerei Társadalombiztosítási ellátások Állami ellátások Szociális támogatások és segélyek rendszere (tagállamok belső ügye) Munkaviszonyhoz kötött ellátások - adókedvezmények

Szubszidiaritás és szolidaritás Szubszidiaritás: a megoldást azon a szinten kell keresni, amelyen a probléma felmerül, de segíteni kell a felsőbb szinten (keresztény alapelv) Szolidaritás A közösség tagjai számára kötelezettséggel jár A „mi” perspektíva elvén alapul Mértéke a közösség által meghatározott

Nyugdíjbiztosítás „Felosztó-kirovó” Saját befizetésen alapuló Virtuális számla Tényleges számla A nyugdíj kiszámításának alapja Szolidaritás a társadalombiztosítási rendszerben Magán nyugdíjpénztárak

Egészségbiztosítás Elvárások Hatásosság/eredményesség Hatékonyság Igazságosság (méltányosság) Minőség Megvalósíthatóság

Az EU legfontosabb szociális problémái (a szociális biztos éves jelentései alapján) Idősödés Családok szétesése, a háztartások méretének csökkenése Bevándorlás, kulturális feszültségek Munkanélküliség, várható munkaerőhiány Jövedelmi feszültségek a tagállamokon és az EU-n belül Az egyészségi állapot és az egészségügyi ellátás

Alapdokumentum: Szociális Charta (11 tagállam, kívül maradás elve) Charta a munkavállalók alapvető szoc. jogairól (1989) Szabad mozgás, foglalkoztatás, bérezés Élet- és munka-körülmények, e.védelem Társulás- és koll. szerződések szabadsága Szakképzés, tájékoztatás Egyenlő bánásmód Szociálpolitikai jegyzőkönyv A Római szerződés része – a később csatlakozókra kötelező MÁSODLAGOS (puha) JOG

Áttekintésre kerülő témakörök 1. Gazdasági-társadalmi helyzet Szegénység Gyermekszegénység Jövedelmek, elégedettségvizsgálatok 2. Esélyegyenlőség Nemek közti egyenlőség Fogyatékosok esélyei kisebbségek

Áttekintésre kerülő témakörök 3. Idősellátás Nyugdíjrendszer Szociális alapellátás Szakellátás 4. Az oktatási és a szociális rendszer kapcsolata

Áttekintésre kerülő témakörök 5. Családpolitika Demográfia Családtámogatások Adókedvezmények Anyasági ellátások Gyermekvédelem és családpolitika kapcsolata

Áttekintésre kerülő témakörök 6. A szociális ellátó rendszer működése A szociális ellátási rendszer költségvetése Az önkormányzatok feladatellátása A civilek és egyházak szerepvállalása

Szegénység A szegénység fogalma, relatív jövedelmi szegénység, szegénységi küszöb Medián fele alatti jövedelem Az átlagjövedelem fele alatti Alsó kvintilisbe tartozó jövedelem Szegénységi ráta, szegénységi rés-arány Aggregált szegénységi deficit – az az elméleti összeg, amellyel a szegénység statikus értelemben megszüntethető lenne.

A szegénységet befolyásoló tényezők A háztartásfő életkora A háztartásfő legmagasabb végzettsége Foglalkoztatott-e, vagy munkanélküli, vagy nyugdíjas a háztartásfő A háztartásfő etnikai származása Az egy háztartásban élők száma A lakóhely

Gyermekes családok Életkori kategóriák szerinti szegénység Háztartástípus szerinti kockázat

Az időskorúak jövedelmi helyzete Az idősek és aktív korúak jövedelmeinek összehasonlítása Egyszemélyes háztartások, két inaktív személy egy háztartásban „Nyugdíjas kosár” Egészségi állapot, várható élethossz

Elégedettség, jövedelmi feszültség A jövedelmi helyzettel általános elégedetlenség a jellemző – átlagosan kétszeres jövedelmet igényelnének az emberek (15-17% elégedett) A fiatalok átlagosan elégedettebbek, mint más csoportok Az idősebben körében a legmagasabb az elégedettség a saját családjukkal.