BARÁTSÁG Anikónak szeretettel

…mindenki éli a maga életét, és akinek nem vagy fontos, vagy nem annyira, úgysem fog minden nap a te életeddel, sorsoddal foglakozni, és érdeklődni felőled, ráadásul dolgozik, családja van. Ezer felé vannak az ember gondolatai. Akinek fontos vagy az meg úgyis megmarad melletted!!!!!....

…olyan rossz, hogy így elbeszélünk (vagy inkább írunk) egymás mellett……. Ilyenkor döbbenek rá, micsoda ereje van a beszédnek, a gesztikulációnak és a tekintetnek, pillantásoknak beszélgetés közben.Többnyire így nyer értelmet a mondanivalónk…

…nekem valahogy mindig rosszul sikerültek ezek a barátnős dolgok. Nem jöttek új barátságok, és a régiek már mind megszüntek. Lehet, hogy nem is voltak igaziak? Azt sem tudom, hogy milyen barátságban lenni? Szerinted mi a barátság?  

...Mi a barátság? Nem tudom megfogalmazni, csak érzem! Veled szívesen megosztom minden gondolatom, maradéktalanul őszinte tudok, merek lenni! Érdekel mi van veled, hogy éled az életed, mit érzel, mi bánt..., az én dolgaimról is bátran és őszintén beszámolok neked....és szeretet van irányodban a szívemben! -és szerintem ezen a távolság nem változtatott semmit!...  

Én úgy érzem ez barátság. Nagyon fájna, ha kiderülne, hogy tévedek ...Én úgy érzem ez barátság!! Nagyon fájna, ha kiderülne, hogy tévedek! Nekem most csak TE vagy a barátnőm!- És szerinted mi a barátság?...

…a barátok együtt tudnak örülni, és együtt tudnak sírni egymással …a barátok együtt tudnak örülni, és együtt tudnak sírni egymással. Úgy ismerik egymást majdnem, mint saját magukat. A barátság kölcsönös, nem egyoldalú, és valami megmagyarázhatatlan vonzalom által jön létre, ami bizalomra ösztönöz...

... a barátok nem egyformák, de el tudják fogadni egymást olyannak, amilyenek...

... a barátok számíthatnak egymásra. Ha szükséges vígasztalják, jó tanáccsal látják el, nehéz helyzetekben elkísérik egymást, és kitartanak egymás mellett jóban, rosszban, és bárkivel szemben...

...A barátságban nincs idő, nincs tér, bárhol és bármikor érvényes. … jelenleg nekem sincs senki más, akire mindez jellemző lenne, csak TE...

...Na és most jön egy igazi Barátnős kényes téma, amit rajtad kívül senkivel nem beszélek meg: Te voltál már ilyen helyzetben?.........  

...A te életed a te kezedben van irányítsd úgy, ahogyan jónak látod. Szeretettel gondolok rád,és gondolatban megölellek...

...Soha nem akartam ugyanolyan dolgokat csinálni, mint mások...  

… én nem éreztem, vagy nem akartam, hogy velünk ez így legyen…, hogy lassan eltávolodunk egymástól...  

...Nem azon múlik, hogy akarom, vagy nem akarom, ha az ember nincs jelen a másik életében akkor valamilyen szinten eltávolodik egymástól!! Be kell látni, hogy ez így van!...

...Szeretlek, Tisztellek, Barátság. Olyan nagy szavak lennének, ha nem csépelnénk el olyan emberekre, akiket igazán nem is szeretünk, és nincs is miért tisztelnünk, és soha nem is éreztük, hogy a barátaink lennének...  

...nem értek egyet, hogy az idő törvényszerűen el kell, hogy távolítson bennünket egymástól. … az eltávolodás annyiban igaz, hogy nem találkozunk személyesen…,de az érzelmi kapcsolat azért megmaradhat. Szerintem. Sőt, így még talán jobban kapaszkodik a másikba az ember, mintha bármikor meglenne a lehetősége a találkozásnak...

...Hogy mi mégis a különbség az ismerős és a barát között? Nem tudom máshogy megfogalmazni, csak azt tudom mondani, hogy valami különös érzés. Ami a baráthoz jobban vonzza az embert. Merthogy a jó ismerősökkel is megbeszélünk sokmindent. Megérdeklődjük, hogy hogy van, és adunk egymásnak jó tanácsokat. Gratulálunk egymásnak ha valami sikerül és együtt is szomorkodunk ha valamelyikőnknek baja van...  

De a barát olyan, mintha saját lényünk egy darabkája lenne ... De a barát olyan, mintha saját lényünk egy darabkája lenne. Megbeszélünk olyasmit is, amit senki mással. A legféltettebb titkainkba avatjuk be. És meghallgatjuk, ha ő szeretné velünk megosztani önmagát. Ami pedig a legfontosabb, úgy tartjuk tiszteletben az ő dolgait, mintha a sajátunk lenne...

Szerinted egyszer majd nekünk sem lesz semmi közös témánk ...Szerinted egyszer majd nekünk sem lesz semmi közös témánk? Egyszer majd nem fogunk kommunikálni a gyerekeinkről, az unokáinkról, az éppen aktuális betegségünkről, vagy a bánatunkról? Talán belefásulunk a távolság leküzdésébe?...  

...Nem azt gondolom, hogy nem fogjuk tartani a kapcsolatot, hanem amint te is írod- "Más életkörülmények közzé kerültünk mindketten „...

...és, igen a gyerekeink és az unokáink téma marad, és biztosan ezután is sokat fogunk beszélgetni(remélem), de az a realitás, hogy idővel talán a kapcsolat veszít az intenzitásából,... Mert már más világban élünk, más anyagi körülmények között és valójában teljesen más problémákkal küzdünk...  

...Nem hiszem, hogy ne akarnék tudni rólad az idő múlásával! és ne gondolnék rád minden nap! ...  

...nem mi változunk alapjában véve, hanem a környezetünk Én csak alkalmazkodtam a változó élethelyzetekhez. És mind folyamatosan ezt tesszük. Az, hogy most éppen itt vagyok, attól is függött, hogy mertem változtatni, ami viszont az alaptermészetemből adódott. Én ezt legalábbis így gondolom... ...Változunk mi is, nem is kicsit. Te nem vagy már ugyanaz Te most már más vagy,máshol élsz, máshoz alkalamzkodsz, más körülményekhez igazodsz, mások az igényeid, és a vágyaid, más korlátaid vannak. -Az életben minden változó, Te is az vagy.- Szerintem!...

- Ildi - Készítette: Kormányos Ildikó Csilla Zene: Richard Cleyderman-Song for Anna and Jardin secret and As Time Goes By „szepnapot” 2010. 07. 13. kilépés: esc