Dr. Fülöp Gyula Új stratégiai kihívások Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Dr. Fülöp Gyula STRATÉGIAI KIHÍVÁSOK – VÁLLALATI FENNTARTHATÓSÁG – MENEDZSMENT KOMPETENCIÁK Új stratégiai kihívások A vállalati fenntarthatóság elvi összefüggései A fenntarthatósági stratégiai menedzsment folyamata A fenntarthatósággal adekvát vezetői képességek SMART Vállalkozásfejlesztési Konferencia Esztergom, 2014. március 5.

1. ÚJ STRATÉGIAI KIHÍVÁSOK Globalizáció – a termelési tényezők mind szorosabb integrációja és sztandardizációja Fenntarthatóság – a versenyképesség egyik fontos tényezője a tevékenységek társadalom- és környezetbarát jellege IT-alkalmazások – az információtechnológia hatása általánosabb hatáskörű mint más, korábbi technológiaváltozásé Munkaerő diverzitás – eltérő kultúrájú és igényű emberek egy csapatban történő foglalkoztatása Etikai kompetenciák – széles értelemben vett felelősség gyakorlatban való megjelenítése

2. A VÁLLALATI FENNTARTHATÓSÁG ELVI ÖSSZEFÜGGÉSEI A fenntartható fejlődés, fenntarthatóság tágabb értelmezés szerint a gazdasági, a társadalmi és a környezeti értékek harmóniáját jelenti. A fenntarthatóság három dimenziója A vállalati fenntarthatóság a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának az integrálása a vállalati stratégiákba és tevékenységekbe.

3. A FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIAI MENEDZSMENT FOLYAMATA A fenntarthatósági stratégiai menedzsment lehetővé teszi a vállalatok számára azon stratégiai módszerek és eszközök fejlesztését, alkalmazását, amelyek segítségével a természeti környezet megóvása, s ezzel az emberek jóléte biztosítható. A fenntarthatósági stratégiai menedzsment folyamata

4. A FENNTARTHATÓSÁGGAL ADEKVÁT VEZETŐI KÉPESSÉGEK A vállalati működés alapvető feltételeit újraformáló kihívás: a fenntarthatóság A gazdasági célok + a társadalmi elvárások + környezeti szempontok harmonizálása Európai Unió fokozott figyelme: Vállalati vélemények: - Európa 2020 Stratégiája - a környezettudatosság megtépázza a versenyképességet - a fenntarthatósági követelményekhez való alkalmazkodás - környezetbarát termékekkel (61%) - intézményi megoldások fenntarthatóbbá tételével (43%) - a fenntarthatóság kiterjesztése törvények bevezetésével (30%) - a fenntarthatóság kibontakozásának akadályai - a szabályok kizárják a környezeti szempontból előnyösebb termékeket (42%) - adekvát intézményi célok és belső elszámolási rendszer hiánya (57%) A továbblépés feltétele: a fenntarthatósággal kapcsolatos elméleti és módszertani ismeretek bővítése + a vezetői képességek fejlesztése A vállalatvezetők gondolkodásmódjának pozitív irányváltozása

A tartós fennmaradás kulcsa A fenntarthatóság elvei szerint kompetens vezetők - egyaránt felvállalják a vállalatuk működésével járó széles értelemben vett felelősséget - másrészt képesek mindennapi döntéshozatalukba és tevékenységükbe a felvállalt felelősség elemeit integrálni Az új vezetési modell, kompetenciák, stílus kifejlesztésének a szempontjai Üzleti portfólió + Munkakörváltozás = Bizonytalanság Ellensúlyozás: Világos vállalati célrendszer + Értékrend A társadalom szoros részeként „intézményesíti a vállalatot A fenntartható vállalatok feláldozzák rövidtávú pénzügyi lehetőségeiket, ha azok nincsenek összhangban az intézményi értékekkel Középpontjában: - a termékminőség - a kiszolgált vevők jellemzői - a gyártási folyamatok melléktermékei A vezetői kompetenciák fejlesztése nem egyszerű feladat 1. Közös cél A tartós fennmaradás kulcsa 2. Hosszú távú szemlélet

Értékes tanulási lehetőség A haszonelvű racionalitás mellett a szervezeti teljesítményt és magatartást az érzelmek is befolyásolják A fenntartható vállalatoknál a munka érzelmi késztetéssel jár és sokkal inkább értelmet nyer a szervezet egészének működése, mint a személyiség kevésbé fenntartható kultusza esetén A személyektől függő működés helyett „ rutinná teszik” a karizmát A szervezet egészét áthatja Az új üzleti lehetőségek megszerzéséért nemcsak a határok és szektorok átlépésére van szükség, hanem a közügyekkel is a cég határain túlmutató módon kell törődni A köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló társulás alakítása: a vállalatvezetők a társadalmi érdekeket és a saját üzleti érdekeiket együtt mérlegelik A profitszerzésnél átfogóbb cél (a társadalmi és környezeti igények figyelembevétele) megnyithatja az innováció új forrásait, és segíthet az embereknek abban, hogy munkájuk során érvényre juttassák a vállalati és a személyes értékeiket 3. Érzelmi elköteleződés 4. Társulás a nyilvánossággal 5. Innováció Értékes tanulási lehetőség

A formális vállalati struktúrák túl általános vagy túl merev keretei nem teszik lehetővé az erőforrások és az ötletek többirányú áramlását A társadalmi hozzájárulásra törekvő vállalatok vezetői a munkavállalókat önálló és szabad akaratú szakemberként kezelik, akik önszerveződéssel és új ötletek megalkotásával koordinálják és integrálják tevékenységeiket 6. Önszerveződés A fenti szempontok szerint létre hozott vezetői kompetenciák helyreállíthatják az üzletbe vetett bizalmat