A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM – A KULTURMISSZIÓ FELVÁLLALÁSÁNAK KONTEXTUSAI ÉS KIHÍVÁSAI Horváth Gizella

A PKE rövid története 1991 – létrejött a Sulyok István Református Főiskola, mint a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nagyváradi fakultása, 3 dupla szakkal: református teológia – szociális munka református teológia – német nyelv és irodalom református teológia – jog 1999 – létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, azzal a céllal, hogy a Nagyváradon működő egyetemi oktatást önállósítsa és s képzéskínálatát bővítse

2ooo – engedélyezik a Partiumi Keresztény Egyetem működését, három szakkal: menedzsment filozófia román nyelv és irodalom 2oo2 – további szakok indulnak: angol nyelv és irodalom német nyelv és irodalom a kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana didaktikus teológia zenetanári szak képzőművészeti szak 2oo3 – a képzés kiegészül a következő szakokkal: szociális munka szak szociológia angol nyelv és irodalom – román nyelv és irodalom dupla szak

A PKE jelenlegi struktúrája Bölcsészettudományi Kar: Didaktikai Teológia Filozófia Angol Nyelv és Irodalom Angol Nyelv és irodalom – Román Nyelv és Irodalom Román Nyelv és Irodalom Német Nyelv és Irodalom Szociális Munka Szociológia Művészeti kar Zenetanári szak Képzőművészet Közgazdaságtudományi Kar Menedzsment A kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana

Az akkreditáció helyzete Akkreditált szakok: Didaktikai teológia, Német nyelv és irodalom, Szociális munka, Filozófia Benyújtott akkreditációs kérelmek Menedzsment, Angol nyelv és irodalom Tervezett mesteri képzések ( ) Kortárs politikai filozófia Filozófia és művészet a nyilvános térben Multikulturalitás és interkulturális kommunikáció Európai szociálpolitikák

A PKE tanári kara számokban 86 főállású oktató 9 professzor 19 docens 38 adjunktus 16 tanársegéd 13 gyakornok 3o oktató rendelkezik doktori címmel 43 oktató doktorandusz 8 oktató azóta szerzett minősítést (docensi vagy professzori címet) amióta a PKE-n tanít, 4 oktató minősítése folyamatban van 16 oktató azóta szerezte meg a doktori címet, amióta a PKE-n tanít

A PKE hallgatói összesen 856 hallgató

Miért kell(enek) magyar egyetem(ek) Erdélyben? 1.Mi az egyetem rendeltetése? szakembereket képezni a munkaerőpiac igényei szerint – Romániában ehhez nem föltétlenül szükséges magyar egyetemet fenntartani tudásközponttá válni a társadalmi fejlődés biztosítása érdekében – igen, szükséges magyar egyetemet működtetni, és ennek alapján minden terület támogatása ugyanolyan fontos (informatikusra, természettudósra, mérnökre, társadalomtudósra, bölcsészre egyaránt szükség van) továbbvinni a humboldti egyetem „képzési” modelljét (Bildung) – igen, mivel a közösség saját kultúráját csakis anyanyelvén tudja átadni

Miért kell(enek) magyar egyetem(ek) Erdélyben? 2. A hallgatói igény szempontjából - A hallgatói igény a piac egyik komponense, ami relatív független a munkaadói réteg „megrendelésétől”. Mivel a felsőoktatás finanszírozása közpénzekből történik, a Sapientia-rendszer igénye román állami támogatására indokolt. Jelen körülmények között a magyar erdélyi közösség részben a román nyelvű felsőoktatást finanszírozza adójával - Az önképzés érték, így a központi támogatás igénye akkor is legitim, ha netalán nincs közvetlen munkaerő-piaci relevanciája

Miért kell(enek) magyar egyetem(ek) Erdélyben? 3. A kisebbségek helyzete  Az anyanyelven való tanulás alapvető jog – a romániai lakosságának 6,6% magyar anyanyelvű, a magyar nyelvű hallgatók aránya 4,4%, ebből kb. 3o-4o% tanul magyarul. Ezen aránytalanságon igyekszik javítani a magyarnyelvű felsőoktatás Erdélyben. Rendkívül fontos azon területek fenntartása, ahol „nem átlátszó” a nyelv, ahol lényeges, milyen nyelven történik a közlés: tanári pályák, média, teológusképzés, segítő foglalkozások, jogászképzés, orvosképzés stb.

Kihívások. A bolognai rendszer általános buktatói  a három éves alapképzésnek területenként más a hatékonysága: a képzőművészet szakon eredményes, a filozófia vagy teológia szakon nem  az átalakítás sok esetben arra redukálódott, hogy amit eddig négy évben tanítottak, most kevésbé hatékonyan háromban tanítják  a mesteri képzés céljai nem tisztázottak elmélyíteni a képzést szakosítani a képzést kiegészíteni interdiszciplináris képzési vonalakkal probléma: nincs biztosítva a folytonosság az alapképzéssel

Kihívások. A piacorientált szemlélet káros volta a kisebbségi felsőoktatás tekintetében  A többségi közösség esetében jobban lehet a piac igényeinek kritériumait alkalmazni a felsőoktatási stratégiában. A kisebbségek esetében a tét a magyarként való megmaradás. Vétek a piacorientált szemléletet alkalmazni ott, ahol a kulturmisszió céljai szerint lenne érdemes fenntartani az egyetemet.

Köszönom a figyelmet.