Hulladékgazdálkodás Hulladékhasznosítás az élelmiszeriparban Kertész Szabolcs

Tartalom Hulladékgazdálkodás, környezetgazdálkodás alapelemei Hulladékokról általában, definíciói Fajtái és jellemzői Ártalmatlanítása és kezelése Energetikai hasznosításuk Szennyvíztisztítás Hulladékok mezőgazdasági és ipari hasznosítása Hulladékhasznosítási technológiák Növényi eredetű termékek hh. technológiái Állati eredetű termékek hh. technológiái

Szemét és hulladék Szemét: nem koncentráltan keletkezik és vegyileg heterogén anyagok keveréke A válogatott szemét már hulladék. Hulladék: a feldolgozás v. felhasználás során eredeti használati értéküket elvesztették és a felhasználási, fogyasztási folyamatból kikerülnek. Magyarország nagyhatalom a hulladéktermelésben H. gyűjtőfogalom, amely gyakorlatias célokat szolgál. Eltávolításra szánt anyag.

Hulladékok Hulladék : „nyersanyag a nem megfelelő helyen” Ami lehullik….. Levél, morzsa, forgács, ocsú,….értéktelen, hasznavehetetlen Hordozók: (pl.: talaj) Hasznos anyagok kinyerése XX. század (Használd és dobd el!)

Hulladékok „..általános értelemben véve hulladéknak tekintünk minden olyan, elsősorban az ember élete, termelő és fogyasztó tevékenysége során képződő anyagot, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezet védelem alatt álló tárgyit, elemeit és amelyek keletkeztetője az adott időpontban érvényes műszaki, gazdasági feltételek mellett nem képes felhasználni és/vagy értékesíteni…..”

Hulladék (’96-os Kormányrendelet): A tevékenységek során vagy ezek következtében keletkező, a tulajdonosa által rendeltetése szerint fel nem használt ill. a keletkezés folyamatába vissza nem vezetett, vagy adott formában arra alkalmatlan maradékanyag, az adott helyen elhasználódott vagy selejté vált termék.

Hulladékgazdálkodásról (2000) szóló törvény: „hulladék bármely, az 1.sz.melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”. Q1 termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradék Q2 selejt termék Q3 lejárt szavatosságú termék Q4 kiömlött, kárt szenvedett anyagok, eszközök Q5 szennyeződött anyagok (csomagoló a., tartályok) Q6 használhatatlanná vált alkatrészek (szárazelemek) Q7 használatra alkalmatlanná vált anyagok (oldószerek) Q8 ipari folyamatok maradék anyagai (salak) Q9 szenny.csökkentő elj. maradékai (por,iszap) Q10 gépi megmunkálás maradékai (forgács) Q11 ásványi nyersanyagok kiterm. maradékai Q12 tiltott anyagokat tart.termékek Q13 jogszabályban tiltott anyag Q14 birtokos sz. tovább nem haszn. anyag (mg., háztart. bolti hulladék) Q15 talajtisztitásból szárm.hull. Q16 bármely más hulladékká vált anyag, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

A természetben nincsen hulladék! A természet a „termékeinek˝ elbontására ugyanakkora gondot fordít, mint azok előállítására. Az ember ezt még nem tanulta meg tőle!

A hulladékgazdálkodás fogalma Tudatos emberi tevékenység, melynek során mindenekelőtt a hulladék keletkezésének megelőzését, kiküszöbölését, a hulladék mennyiségének csökkentését igyekszünk elérni, majd mindent elkövetünk a kiküszöbölhetetlenül keletkező hulladék minél nagyobb hasznosítása érdekében, és csak az ezután fennmaradó hulladékmennyiség megfelelő kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről gondoskodunk.

A hulladékgazdálkodás fontossága Hulladékszegény technológia: nyersanyag- és energiafelhasználása a hulladékok mennyisége, veszélyessége kisebb Hulladékmentes folyamat nincs! Újrahasznosítás: H.hasznosítás közvetetten átalakítás után, Visszaforgatás: h.hasznosítás közvetlenül átalakítás nélkül A h. elkülönített gyűjtése és koncentrálása E visszanyerés Minőségváltozás? Átalakítás biztonságos elhelyezés

A környezetgazdálkodás fogalma Gazdasági tevékenységek olyan megtervezése és végrehajtása, amelynek során a gazdálkodók ésszerűen, környezetkímélő módon, távlatokban gondolkodva gazdálkodnak a természeti erőforrásokkal, tevékenységük során törekednek arra, hogy ne pusztítsanak el élőlényeket, ne károsítsanak élő rendszereket és élettelen természeti értékeket, s ne károsodjon az ember egészsége sem.

A hulladékgazdálkodás elemei az EU követelményeinek megfelelően 3R A h. keletkezésének csökkentése H. elkülönített gyűjtése és hasznosítása A nem hasznosítható h. ártalmatlanítása és elhelyezése

3R (reduce, recycling, reuse) 1. A h. keletkezésének csökkentése fogyasztói magatartás megváltoztatása szelektív gyűjtés, válogatás hulladékszegény technológia bevezetése anyagmérlegek készítése alap- és segédanyagok nyomon követése környezetbarát termék: előállítása és használata során, valamint elhasználódását követően hulladékká válva a környezet kisebb mértékű károsításával jár, mint az azonos használati funkciót teljesítő, más, nem környezetbarát termék

3R (reduce, recycling, reuse) 2. H. elkülönített gyűjtése és hasznosítása gyűjtés: keletkezés helyén, h. összeszedése, rövid tárolása (elhordásos, pneumatikus, vízöblítéses) hasznosítás: közvetlenül v. közvetetten termelési v. szolgáltatási folyamatba visszavezetik A h.hasznosítás legfőbb előnyei: 1. mérsékli a körny.szennyezést 2. csökkenti a term. erőforrások használatát 3. E-megtakarítást eredményez

(reduce, recycling, reuse) 3. A nem hasznosítható h. környezetszennyezés nélküli ártalmatlanítása és elhelyezése ártalmatlanítás: anyagi minőségének megváltoztatása, környezettől való elszigetelése nem számít á.-nak a nem megfelelő hatósági engedély nélküli h. lerakás elhelyezés: környezeti elemektől való elszigetelésén alapuló ártalmatlanítási eljárás

Kinek kell gondoskodnia a hulladékról? Tulajdonos fizet (v. szennyező fizet elv, Magyarországon) Adófizetők (USA) Termékdíjas termékek (Az egyes termékek árába beépítik a későbbi h.-ká válásának kezelési költségeit) benzin 10 ft/l, papír, műanyag ~10%, gumiabroncs 40 ft/db 1,2 milliárd ft/év szárazelemek, akkumlátorok Erőszakos fellépés (Szingapúri hulladékrendőrség)

Valami történik 1968 – Római Klub „A növekedés határai” – világmodell kidolgozása: nemzetközi összefogás szükségszerűsége 1972 – Stockholm „Az emberi környezet” I. Környezetvédelmi Világkonferencia 1979 – Genf - Légszennyezés korlátozása 1985 – Helsinki – Kén-dioxid csökkentés 1988 – Szófia – nitrogén-oxidok kibocsátási korlátozása 1985 – Bécs – ózonréteg védelme

1983 – Brundtland Bizottság „Közös jövőnk” – fenntartható fejlődés 1992 – Rio de Janeiro Környezet és fejlődés Világkonferencia (II.) Elfogadták a fenntartható fejlődés elvét ..sustainable development.. Fenntartható fejlődés: Anélkül megy végbe, hogy veszélyeztetné a jövő generációk igényének kielégítését, vagyis: anyag és energia takarékosság, Helyi erőforrások hasznosítása, megújuló erőforrások előtérbe helyezése, Szemét és hulladékképződés minimalizálása, Szennyeződés megelőzése és csökkentése. Észak - Dél ellentét Éghajlatváltozási Keretegyezmény 2002 – Johannesburg – Csúcsértekezlet a fenntartható fejlődésről (III.) 1997 KIOTÓ 2007.09.23. Montreal, Az ózonréteg védelméért csúcstalálkozó 2007.09.24. New York, A jövő a kezünkben van konferencia Minden idők legmagasabb szintű klímatalálkozója.