Barlangok Készitette: 9.A.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetismeret 6. - az előző évben tanultuk
Advertisements

A SZIVÁRVÁNY.
Cseppkőbarlangok Huszti Dóra 9.o
Barlangföldtan Barlang fogalma Föld szerkezete, ásványok, kőzetek
Hogyan alakulnak ki a hópelyhek?
A KARSZTJELENSÉGEK.
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
A légnyomás és a szél.
Tapolcai tavas barlang (Balaton-felvidéki Nemzeti Park)
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Megújuló energiaforrások.
Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Készítette: László Gergő.
Földtörténet Összefoglalás.
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
Hegységkéződés.
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
Magyarország természeti csodái
Magyarország természeti csodái
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
A belső és a külső erők párharca
Készítő: Ott András Témakör: Ásvány és kőzettan
Készítette: Vas Valentin Ásvány és kőzettan.  Az ásvány és kőzettan röviden a Világegyetem, főleg a Föld természetes úton keletkezett szilárd anyagaival.
A tundrától a trópusokig
Készítette: Kálna Gabriella
Vulkánosság.
Ásványok és kőzetek.
Felszín alatti vizek.
A földfelszín formakincsei
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Hurrikánok, Tájfunok, Tornádók
Változó földfelszín.
Terep- és tájtípusok.
FELSZÍNI VIZEK IV. 7. előadás vízfolyások jégviszonyai
Aggteleki Cseppkőbarlang
Aggteleki cseppkőbarlang
A barlangok típusai 9.C.
Kialakulása A Medve-barlang a triászkorú kristályos mészkőben képződött mintegy 200 millió évvel ezelőtt. A mészkőben a barlangon átszivárgó víz rengeteg cseppkőképződményt.
Tanár: Kaszás Botos Zsófia
Egyenáram KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás
7/B A Barlangok típusai.
Maravillas naturales por accidente A természet véletlenszerű furcsaságai.
A MECHANIKA MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEI
Földrengések.
Barlangok kialakulása
Szlovénia Készítette: Cseh Fanni.
Készítette: Bárdos Krisztián
Felszínformáló erők.
Hegységek születése Vulkánok.
A gerecsei és budai-hegységi termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig Varga.
Fizikai alapmennyiségek mérése
Buzgó-barlang Várhosszúrét
Iregszemcsei Deák Ferenc Általános Iskola, 7. évfolyam
Készítette: Torma Bendegúz
Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP)
régi magyar nevén: Veres-tó)
Szilvás-kő Előzetes feladat a Bolyai János Gimnázium alapításának 50. évfordulójára Készítette:S.Sz.C.Borbély Lajos Szakgimnáziumának Szakközépiskolájának.
KAPRUN.
Megújuló energiaforrások II. Bukta Péter
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
14. A KARSZTERÓZIÓ.
Római fürdő Készítette: Szabó Lilla
Név: Szlovén Karszt hegységről
Belső – Külső erők harca
15. A GLACIÁLIS ERÓZIÓ.
32. FOLYÓK.
KAPRUN.
Szabó Eszter Ignácz Bence
Előadás másolata:

Barlangok Készitette: 9.A

Barlang Barlangnak nevezzük a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket. Tudománya a szpeleológia, más néven barlangtan, bejárói a barlangászok, bejárása a barlangászás. Szpeleogenetikának azt a tudományágat nevezzük, amelyik az eltérő kőzetsajátosságokat és a rájuk ható természeti erők eredményeit a barlangképződés szempontjából vizsgálja.

A barlangokat alapvetően két csoportra oszthatjuk, ezek a szingenetikus, illetve a posztgenetikus (más néven epigenetikus) barlangok. Egy-egy barlang kialakulása általában nem tudható be csak egyetlen tényezőnek, hanem azok egymással összefüggésben alakítják ki, vagy formálják át őket (például egy tektonikus repedésekkel teli hegy belsejében nagyobb intenzitással indulhat be a karsztosodás, ám később egy újabb földrengés hatására egyes járatok beomolhatnak, viszont az újonnan keletkezett repedéseken keresztül feltörhet hévíz, ami viszont tovább segíti a már meglévő járatok oldódását). Magyarországon a természetvédelmi törvény erejénél fogva minden barlang ex lege védett természetvédelmi terület (azaz az újonnan felfedezett barlangok is automatikusan védetté válnak). A képen látható egy barlang a szlovéniai Postojnában

Szingenetikus barlangok A barlangok egyik fajtája a szingenetikus (=együtt keletkezett) barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben jöttek létre. A leggyakoribb szingenetikus barlangtípusok a következők!

Barlang típusai: Lávacsatorna: Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső "burka" szilárdul meg, így ha újra megindul benne a láva, akár több km hosszú "cső" is kialakulhat. Kristálykamra: A forró lávából kiváló gáz gyakran buborékot alkot, mely a kihűléssel rögzül. Ezeknek nincs természetes bejárata, bányászati tevékenység során találnak rájuk. Nagyon szép kristályok borítják belülről, innen kapta a nevét.

Korallbarlangok: A tengerfenéken élő, mész-szirteket építő koralltelepek állatkái, ágas-bogas lakhelyeiket készítve, gyakran üregeket zárnak körül, s így formálják e kétségtelenül érdekes, de ritkán szárazra kerülő kisebb barlangüregeket.

Posztgenetikus barlangok Ezeket posztgenetikus vagy epigenetikus (=később keletkezett) üregeknek nevezzük. A legfontosabb másodlagos barlangképző hatások, illetve folyamatok a következők: a Föld kérgében végbemenő mechanikai feszültségkiegyenlítődések okozta, ún. tektonikus mozgások, a víz oldó (korróziós) hatása (ezt a folyamatot nevezzük karsztosodásnak) a víz erőművi koptató (eróziós) hatása alárendeltebb fontossággal a szél munkája. A leggyakoribb posztgenetikus barlangtípusok a következők:

Barlang típusai: Kőzethasadék-barlangok: Más néven szerkezeti barlangok: a Föld szilárd kérgét formáló, ún. hegyképző vagy tektonikus erők hozzák létre őket. E hasadékok néha több méter szélesek, több száz méter hosszúak és mélyek lehetnek, s egymást sokszor rácsos alaprajzú szövevényes keresztezésekkel harántolva át, igen bonyolult, labirintusszerű hasadékbarlang-rendszereket képezhetnek. Abráziós barlangok: Ezeket a barlangokat a tengervíz hullámmozgásának ereje és a hullámzó víz által mozgatott partszegélyi kőzettörmelék eróziós koptatómunkája hozta létre.

Korróziós barlangok: Ide soroljuk a hévizes barlangokat és azokat a karsztos barlangokat, amiket a víz oldó hatása alakított ki. Ilyen üregek általában a mészkőben alakulnak ki, de ritkán kifejlődhetnek más kőzetben is (például dolomitban). Kősóban és gipszben igen hosszú járatrendszerek alakulhatnak így ki. Elsődlegesen karsztosodás útján alakultak ki Magyarországon a legnagyobb barlangok, egyben ezeknek a legváltozatosabb a formakincse (például különböző fajta cseppkövek). Három különleges barlangtípust is megfigyelhetünk, ezek a forrásbarlangok, az átmenő barlangok és a víznyelőbarlangok. Forrásbarlangnak nevezünk egy barlangot, ha a forrás a barlangon belül tör felszínre, majd a(z egyik) bejáraton át folytatódik tovább a felszínen. Az átmenő barlangok onnan kapták nevüket, hogy egyetlen patak folyik keresztül rajtuk - valamint egyetlen be- és kijáratuk van, amelyek között folyamatos a lejtés. A víznyelőbarlangok általában függőleges kiterjedésű aknabarlangok, másik nevük a zsombolyok. Ezeknek a bejárata általában egy töbörből nyílik. A Föld mélyéről feltörő hévizek rendszerint igen sok oldott kémiai anyagot tartalmaznak, a bennük gyakori szénsav, és a gyakran előforduló kénsav nagyon erőteljesen képes a hasadékokat üregekké tágítani. Ha találkozik egymással a felülről befolyó karsztvíz és az alulról feltörő hévíz, az ún. keveredési korrózió jelensége figyelhető meg, ami tovább segíti a barlang keletkezését.

Gleccserbarlangok: A gleccserek és a jéghegyek belsejében összegyűlő olvadékvizek gyakran szerteágazó és nagyméretű barlanghálózatokat képesek a jégtömbben kioldani. Ha a jégtömeg belsejében mozgó olvadékvizek elérik a jégtömb talpát, a jég alatti kőzet apró törmelékszemcséit is magukkal sodorhatják a vízfolyások. Az ilyen folyók mederágyukat ezután már csiszolómunkával bővítik tovább, így a barlangképződés üteme jelentősen felgyorsul, de most már az üreg formálásában a fő szerepet nem a korróziós oldás, hanem a víz hordalékmozgásának mechanikai koptatóhatása, az ún. erózió jelenti. (Sok kutató a jégben képződő üregeket nem tekinti barlangnak, mert a jég nem a Föld kőzetburkának a része.) Deflációs barlangok: Ide soroljuk a szél által kifújt, általában sivatagokban, puhább kőzetekben keletkező üregeket.

Jeges barlangok: Jégbarlangoknak azokat a barlangokat nevezzük, amelyeknek (vagy egyes szakaszaiknak) hőmérséklete nulla °C alatti, így a barlangban tartósan megmarad a jég. Ennek oka rendszerint az, hogy a bejárat körzetének évi középhőmérséklete fagypont alatti. Lehet ez egy magashegyi barlang (például Eisriesenwelt – Ausztria), vagy egy északra nyíló völgy zsákszerű meredek barlangbejárata, ahova télen a hideg levegő könnyen befolyik, és nyáron huzat hiányában bentreked (például Dobsinai-jégbarlang, Szilicei-jégbarlang – Szlovákia). A Dobsinai-jégbarlang jó példája az érzékeny klimatológiai egyensúlynak: mikor a jégbarlangot összekötötték a Stratenai-barlangrendszer járataival, a megváltozott huzatviszonyok miatt a hosszú idő alatt felhalmozódott jégtömeg olvadni kezdett, s mikor az átjárót ajtóval lezárva megszüntették a huzatot, a jelenség megszűnt, visszaálltak a jól ismert régi viszonyok. A Magyarországon fellelhető egyetlen jegesbarlang a Zempléni hegységben, Telkibányán található (Telkibányai-jegesbarlang).

Köszönjük a figyelmet! 