Családpolitika. Közösség (Tönnies) Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás),

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Családoktól tanulunk Kutatást végezte: Hegedűs Réka és Dávid Beáta 2005 Home-Start International Otthon Segítünk Alapítvány MTA Szociológiai Kutatóintézet.
Advertisements

Ellátások, KEDVEZMÉNYEK
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály
Tömeges elbocsátások, segélyezési plafon KORÓZS LAJOS ELNÖKSÉGI TAG.
„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
Az első házasság felbomlása
Életkor és diszkrimináció
A nők 40 éves nyugdíjazásáról… • A nők kedvezményes nyugdíjazásával foglalkozó új szabályok szerint az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel.
rétegek munkaerő-piaci integrációjáért”
MI MENNYI 2011-BEN ? BÉREK, ILLETMÉNYEK, SZOCIÁLIS ÉS MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK Készítette: Korózs Lajos szociológus.
1. A családpolitika társadalmi hatásai
Családszociológiai alapismeretek 1. rész
Család.
Családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése
375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről.
Társadalmi tényezők szerepe a párválasztásban és a családi életben Herczog Mária Budapest, novenber 9.
Fiatal anyák a gyermekvédelmi szakellátásban
A keresztény társadalmi tanítás
A család a globalizált világban
A népesség családi állapota. Az élet folyamán szerzett tulajdonság Az élet folyamán szerzett tulajdonság Családi helyzet megközelítése: Családi helyzet.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
A család szerepe, jellemzői
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
A rendszeres szociális ellátás hatása a gazdasági aktivitásra és a segélyezett romák életmódjára Kiss Eszter OTDK 2011.
A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április.
A gyerekek nem várnak Gyerekesélyprogram 2007
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
A szülő szerepe Dr Sólyom Enikő Konszenzus tanácskozás a korai fejlesztés és neurohabilitáció kérdéseiről Május 4-5. Seregélyes.
Gyermekgondozási szabadságok Korintus Mihályné Leave Policies and Research Network SZMI.
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Demográfiai helyzetünk és kilátásaink
AZ ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVVEL TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS GYAKORLATA március 26.
Béren kívüli juttatások Adókedvezmények Adóelőleg Ingatlan.
A szociálpolitika aktuális kérdései
Szombathely, Dr. Kovács Bernadett
ADÓTÖRVÉNYVÁLTOZÁSOK Évi LXXVII tvr.. SZJA ADÓTÁBLA A évtől az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja.
Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
Csoport, egyszemélyes csoport, család
A Kormány családpolitikai elképzelései
LENDÜLETBEN AZ ORSZÁG A Magyar Köztársaság kormánya.
Esélyegyenlőségi és munkaadói, munkavállalói attitűdök közötti eltérés – kisgyermekes szülők (MUKI) szempontjából Stefkó Judit Budapest HSZOSZ.
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
„LEGYEN JOBB A GYERMEKEKNEK” NEMZETI STRATÉGIA TÖOSZ Polgármesternői Tagozat Budapest, június 7.
Kormányszóvivői tájékoztató Tájékoztató a Népesedési Kormánybizottság munkájáról.
„Határon innen és határon túl – integráció és migráció a Kárpát-medencében” A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a munkaerő-migráció Korózs Lajos államtitkár.
Gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek
Családi juttatások rendszere Title of the presentation 2.
Nők és férfiak társadalmi egyenlőségének munkaerőpiaci és családügyi vonatkozásai december 3.
Szociális juttatások Írországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban - családi ellátások Gellérné Lukács Éva.
Munkáltatói Fórum január Rendes Ágnes Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatóság.
A családpolitika szerepe a társadalmi integrációban A családpolitika szerepe a társadalmi integrációban december 9.
Válság és a szegénységben élők kilátásai MSZEH június 24.
Gyermekek, gyermekes családok egészsége „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentése május 11. Tokaji.
Kormányszóvivői Iroda Cselekedni most és mindenkiért Adatok és tények a Medgyessy-kormány egy évéről május 24.
Kardosné Gyurkó Katalin A család jövője – a nagycsaládosok
Demográfiai problémáink megoldási lehetőségei
Az első házasok kedvezménye
And what else?... Leszakadó gyerekek.
Az új családformák hatása a jövő generációra (=) A családformálódás alakulásának irányai, jelei Spéder Zsolt.
SZEGÉNYSÉG ÉS A SZEGÉNYEKET ÉRINTŐ NÉHÁNY VÁLTOZTATÁS
Az új rendeletek hatálya az uniós tagállamokra
Megbecsülés az idős embereknek
Szociális és társadalombiztosítási jog Bevezetés
A megyei paktum keretében megvalósuló munkaerő-piaci program
A családtámogatási ellátások
Fiatalok és családteremtés Dr. Szabó-Tóth Kinga
Előadás másolata:

családpolitika

Közösség (Tönnies) Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás), közös múlt (múlt-tudat/Eötvös), közös kultúra Vérszerinti közösség – család, amely egy nagyobb közösség részeként létezik. Családpolitika ideológiai megalapozását befolyásolja a családnak a közösség szempontjából értelmezett fontossága

Család Sokféle definíció létezik, a hagyományost vizsgáljuk. A család életközösség – hagyományosan férfi és nő életközössége (keresztény felfogás szerint szeretetközösség) Gyermekvállalással és gyermekek nevelésével járul hozzá a közösség fennmaradásához Gazdasági közösség (közös otthon, közös asztal) A kultúra átadásának és szocializációnak meghatározó helye

Családpolitika A közösség érdeke, hogy a családokban a közösség újratermelődjön (újrateremtődjön). Két szélsőséges felfogás: a család ügyeibe ne avatkozzon be az állam, inkább támogatást se adjon, másik: a család magánügy, legfeljebb a szolidaritás alapján kell támogatni. A közösség érdekében a családok védelme és az állami juttatások központi szabályozása indokolt (EU). (Mérik a családok felbomlásának társadalmi többlet költségét.) Az esélyegyenlőségi jogalkotás befolyásolja a családpolitikát.

Magyar családpolitika (Tárkányi Ákos írásai) ONCSA ( ) jellemzői – Alapítványi forma – A támogatások feltételhez kötöttek, cél a jogok és kötelességek összhangja. – Jellemző a szubszidiaritás és szolidaritás elvárása Állam-szocialista felfogás GYES bevezetése és esélyegyenlőségi viták a 70- es évektől Családpolitikai felfogások 1990-től

Családpolitika az EU-ban Eltérő szabályok, de léteznek irányelvek a politikai döntések családi vonatkozásait meg kell vizsgálni, ki kell értékelni. Meg kell könnyíteni a gyermekvállalás és munkavállalás összehangolását Ki kell dolgozni a nagycsaládok és egyszülős családok védelmét. A leszakadó családok védelmét meg kell valósítani.

A családi pótlék eltérő formái az EU- ban Alanyi jogon jár Munkaviszonyhoz kötött, adókedvezmény jellegű Rászorultság alapján jár Nem függ, vagy függ a gyermekek számától Nem függ, vagy függ a gyermek „sorszámától” Nem függ, vagy függ a gyermek életkorától Változik a jogosultság alapját képező életkor felső korlátja.

Anyasági támogatások Alanyi jogon járó támogatások Munkaviszonyhoz kötött – Terhességi és gyermekágyi segély (változó hossz, 8 héttől 6 hónap) – GYED jellegű ellátások (pl. van Ausztriában, Svédországban, nincs Belgiumban, Angliában) – Szabadság jellegű (pl. Belgium) Munkaadói kedvezmények – pl. Belgiumban a 0-3 éves gyermekek ellátási díjának (igazolt) 80%-a leírható az adóból. Intézményes ellátások

Lakhatási támogatások Adókedvezmények Szociális bérlakások Lakhatási támogatások

Egyéb támogatások Szülési segély Fogyatékos gyermekek nevelésének támogatása Részmunkaidős munkavállalás „nappali szülő” hálózatok támogatása Adókedvezmény gyermekekre vigyázók bérére.

Születésszám és családpolitika (Pongrácz) Az évi 95 ezres születésszám történelmi minimumot jelentett az ország népesedési történelmében. Ehhez képest 2000-ben kedvező változás mutatkozott, a születések száma 97,9 ezerre emelkedett. Az előzetes adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a növekedés folyamata 2001-ben megtorpant és a születések száma legfeljebb a év szintjét éri el. Ilyen születésgyakoriság mellett 100 nő mindössze 133 gyermeket hozna világra élete folyamán, és ez 36%-kal marad el az egyszerű reprodukciót biztosító szinttől. Más szóval az elmúlt évben született gyermekek létszáma ilyen mértékben marad el a szülőnemzedékek létszámától.

A születésszámot befolyásoló tényezők 1. Változások a családalapítási szokásokban: csökkenő házasságkötések, növekvő házasságkötés nélküli együttélések (40% cs.) 2. A gyermekvállalási kor kitolódása 3. Munkaerőpiaci konfliktusok 4. A családtámogatási rendszer instabilitása, kiszámíthatatlansága

100 lakott lakásra jutók száma:

2005 áprilisában 477 ezer egyszülős család élt Magyarországon, többségében anya gyermekkel típusú. Utóbbiak összes egyszülős családon belüli részesedése 87 százalék volt. A házasságon kívül született gyermekek aránya 33% feletti érték. Az élettársi kapcsolatokra az 1 gyermek a jellemző, de lényegesen megnőtt a sokgyermekesek aránya.

A 15 éven aluli gyermekeket nevelő családok aránya Családok Nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek % 1234 vagy többSzáz családra jutó %15 évesnél fiatalabb gyermek ,423,418,13, ,823,6172,90, ,520,412,330, ,519,7112,90,854

Testvérrel nevelkedő gyerekek aránya Testvér nélkül1 testvérrel2, vagy több testvérrel él Összesen ,845,123,1100