Rövid áttekintés az államadósságról és annak kezeléséről

Hogyan keletketzik és mekkora az államadósság? Fő témakörök: Hogyan keletketzik és mekkora az államadósság? Mi is az az államadósság? Az állampapírok kibocsátásának alapelvei és alkalmazott módszerei Hogyan jön létre az állampapír?

Hogyan keletkezik és mekkora az államadósság? 1. rész Hogyan keletkezik és mekkora az államadósság?

Hogyan keletkezik az adósság? Bevétel 6.000.000 Ft Családi adósság Kiadás 6.000.000 Ft 7.000.000 Ft 2. év 5.500.000 Ft 3. év 4. év 6.300.000 Ft 5. év 6.100.000 Ft 6. év 6.050.000 Ft

Hogyan keletkezik az adósság? Országgyűlés Éves költségvetési törvény Lejáró adósság, költségvetési egyenleg Államháztartásért felelős miniszter Államadósság Kezelő Központ Finanszírozási stratégia Éves finanszírozási terv Állampapír kibocsátások, hitelműveletek

Központi költségvetés adóssága 7226 Forrás: ÁKK Zrt. Az állampapírok szerepe a meghatározó.

Magyarország: kicsivel az átlag alatt, de a régióhoz képest magasan. Hol a helyünk a nagyvilágban? A 28 EU tagország adósságrátája 2013. végén Magyarország: kicsivel az átlag alatt, Forrás: Eurostat de a régióhoz képest magasan.

A forint állampapír állomány tulajdonosi szerkezete 2013. év végén Forrás: MNB, KELER A lakosság a 2. legnagyobb belföldi befektető.

2007 után visszaesés, 2012-től emelkedés. A lakosság állampapír állománya és részesedése a közpotni költségvetés adósságából 2270 Md 9,3% 718 Md 3,5% Forrás: MNB, ÁKK Zrt. 2007 után visszaesés, 2012-től emelkedés.

Mi is az az államadósság? 2. rész Mi is az az államadósság?

Az államadósság lehetséges meghatározásai Felhalmozódott költségvetési hiányok összessége. A kormányzati szektorba tartozó szervezetek hitelviszonyon alapuló tartozásainak az összessége. (1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2/A.§) A kormányzati szektorba tartozó szervezetek által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke. (2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 2.§) A központi alrendszer, az önkormányzati alrendszer és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága. Halasztott fizetés Adósság

Az államadósságot keletkeztethető ügyletek 2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára, a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára, c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke, d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

Az államadósságot keletkeztethető ügyletek 2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege. g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege. = Éven túli halasztott fizetés Adósság

Felhatalmazások (adósságot keletkeztető ügyletek végzésére) 2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 8. § Az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető. 9. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet.

Felhatalmazások (adósságot keletkeztető ügyletek végzésére) 2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 11. § (1) Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és a 3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságának kezelése érdekében végzett pénzügyi műveletekről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik. a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára, e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.

Az állampapírok kibocsátásának alapelvei és alkalmazott módszerei 3. rész Az állampapírok kibocsátásának alapelvei és alkalmazott módszerei

Az állampapírpiac legfontosabb szereplői Kibocsátó Magyar Állam Államadósság Kezelő Központ Zrt. A kibocsátó képviselője Elsődleges forgalmazók, Kincstár, Posta Forgalmazó Bel- és külföldi természetes és jogi személyek Befektető

Az adósságkezelés célja hosszútávon minimális költségszinttel és elfogadható kockázatok mellett egységes szemléletben megvalósított adósságkezelés hosszútávon minimális költségek: hosszútávú célok követése, elfogadható kockázatok: kockázatok és költségek fordított viszonya (optimalizálás), egységes szemlélet: forint - deviza (lejárat, kamat).

Az adósságkezelési stratégia főbb alapelvei stratégiai magatartás a forintpiacon (egyszerűség, átláthatóság, likviditás, kibocsátási naptár), rendszeres jelenlét a nemzetközi tőkepiacokon (benchmark jellegű kibocsátások, kis kibocsátó a nagy piacon, a piaci kondíciók figyelembe vétele), aktív gazdálkodás az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel, megfelelés a jóváhagyott teljesítmény-mutatóknak.

Állampapírok értékesítési módszerei versenyáras aukció, (államkötvények, diszkont kincstárjegyek) ajánlati kötöttség, mindenki az ajánlott hozam/árfolyamon vásárol, szükség esetén allokáció, kötvények esetében nem kompetitív tender néhány órával az aukciót követően, kibocsátás utólag, a pénzügyi teljesítéskor, jegyzés, (kamatozó kincstárjegyek, féléves kincstárjegyek) ajánlati kötöttség, kibocsátó által meghirdetett hozam/árfolyam, szükség esetén allokáció, kibocsátás utólag, a pénzügyi teljesítéskor, adagolt értékesítés, (kincstári takarékjegyek, PMÁK, PEMÁK) azonnali vásárlás, kibocsátó által meghirdetett hozam/árfolyam, nincs allokáció, kibocsátás előre, pénzügyi teljesítés azonnal, könyvépítés, (külföldi devizakötvény kibocsátások) nincs ajánlati kötöttség, a kibocsátó hozam/árfolyamsávot hirdet, szükség esetén allokáció az ajánlati könyv zárásakor, kibocsátás utólag, a pénzügyi teljesítéskor.

Aukciós kibocsátási naptár 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 3 hónapos DKJ   12 hónapos DKJ 5 éves vált. kötvény 3 éves vált. kötvény 3 éves kötvény 5 éves kötvény 10 éves kötvény 15 éves kötvény kötvény visszavásárlás kötvény csereaukció Stabil és kiszámítható kibocsátási rendszer.

A 2013.10.03-án megrendezett államkötvény aukciók főbb jellemzői   2016/D 20. aukció 2018/A 20. aukció 2023/A 46. aukció Összesen Lejárat (év): 3 5 10 Az aukció időpontja: 2013.10.03 Fizetési határidő: 2013.10.09 Aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség (m Ft): 16 000 12 000 9 000 37 000 A benyújtott ajánlatok összege (m Ft): 41 500 45 200 19 000 105 700 Az elfogadott ajánlatok összege (m Ft): 20 000 18 000 47 000 Maximális hozam (%)-ISMA: 4,51 5,01 5,77 Minimális hozam (%)-ISMA: 4,44 4,96 5,70 Átlagos hozam (%)-ISMA: 4,48 4,99 5,75 Benyújtott ajánlatok (db): 53 68 50 Elfogadott ajánlatok (db): 34 28 17 Meghirdetett mennyiség (mFt): 7 440 6 560 3 280 17 280 6 705 3 200 16 465 Összes értékesítés 26 705 24 560 12 200 63 465 Lefedettség 2,6 3,8 2,1 2,9 Forrás: ÁKK Zrt. Elsősorban felfelé rugalmas rendszer.

Hogyan jön létre az állampapír? 4. rész Hogyan jön létre az állampapír?

Az értékpapír főbb jellemzői 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 6. § (1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. (2) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. (3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet. (4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet. (5) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet. Azonos módon kibocsátott, azonos jogokat megtestesítő okirat vagy elektronikus adat.

Milyen is volt egy állampapír?

Milyen is ma egy állampapír?

Értékpapír alapfogalmak 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 5. § (1) 6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, 29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, = Elszámolóház

Egy tipikus állampapír létrehozásának menete Kibocsátás előkészítése 1. ISIN-kód kérés, Nyilvános ajánlattétel AUKCIÓ Azonnali értesítés az eredményről Kibocsátás előkészítése 2. Keletkeztetés Pénzügyi teljesítés Az értékpapír létrejötte és jóváírása

A forint állampapírok típusai Általános állampapírok – értékesítés aukció útján Diszkont Kincstárjegy (3 és 12 hónap, elsődleges forgalmazók, Kincstár) Államkötvény (3, 5, 10 és 15 év, elsődleges forgalmazók, Kincstár) Lakossági állampapírok – értékesítés jegyzés vagy adagolt kibocsátás útján Féléves Kincstárjegy (6 hónap, Kincstár) Kamatozó Kincstárjegy (1 év, Kincstár, bankok) Kincstári Takarékjegy (1 és 2 év, Posta) Kincstári Takarékjegy Plusz (1 év, Posta) Prémium Magyar Államkötvény (3 és 5 év, Kincstár) Bónusz Magyar Államkötvény (4 és 6 év, Kincstár) Babakötvény (19 év, Kincstár) 12373

Köszönöm a figyelmet!