Információtechnológiai alapok 9. osztály Operációs rendszerek

Operációs rendszer fogalma Operációs rendszernek nevezzük azon programok összességét, amelyek a számítógépet vezérlik, felügyelik a felhasználást segítő programok (alkalmazások) végrehajtását, és biztosítják a számítógép erőforrásainak hatékony kihasználását.

Operációs rendszer legfontosabb feladatai processzor-ütemezés: CPU idő szétosztása a rendszer- és felhasználói folyamatok között, memóriakezelés: a memória elosztása, a virtuális memória kialakítása és működtetése, egyéb erőforrások elosztása, háttértár-kezelés: az adatok és programok háttértárakon történő tárolása, adatállományokon végzett műveletek segítése (létrehozás, nyitás, zárás, írás, olvasás...), perifériakezelés: billentyűzet, monitor, nyomtató, stb. a felhasználói programok betöltése a memóriába, és a programok elindítása, kapcsolatteremtés ember és gép között.

Operációs rendszer részei A rendszermag (kernel), amely a rendszer legalapvetőbb és legalacsonyabb szintű része, közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban. A felhasználói felület (shell), amely a rendszermagot kapcsolja össze a felhasználóval és magasabb szintű folyamatokkal (programokkal). Az alacsony szintű segédprogramok (rendszerszolgáltatások, karbantartó programok).

Operációs rendszerek csoportosítása Szükséges hardver mérete (teljesítménye, kapacitása) alapján mikroszámítógépekhez használatos operációs rendszerek (például: Windows 7, DOS, Mac OS X) nagygépekhez használatos operációs rendszerek (például: Unix, VMS). (A Linux – nagyfokú rugalmassága, testreszabhatósága miatt – mind kis, mind nagygépekhez használható.)

Operációs rendszerek csoportosítása Felhasználók száma szerint egyfelhasználós (single-user) rendszerek, ahol a számítógépen egyszerre csak egy felhasználó dolgozhat (például: Mac OS X, Windows 7, Android) többfelhasználós (multi-user) rendszerek, ahol a számítógépen egyszerre több felhasználó dolgozhat (például: UNIX, Windows Server 2008, Linux).

Operációs rendszerek csoportosítása Párhuzamosan futó programok szempontjából egyfeladatos (single task) operációs rendszerek, amelyekben a számítógép egyszerre egy feladaton tud dolgozni, azaz egy időben csak egy alkalmazói programot tud futtatni (például a DOS). többfeladatos (multitask) operációs rendszerek, amelyekben a számítógép egyszerre több feladaton tud dolgozni, azaz egy időben több alkalmazói programot tud futtatni. (Például szövegszerkesztés közben zenét hallgatunk, és CD –t is írunk.) A legtöbb használatban lévő operációs rendszer többfeladatos.

Operációs rendszerek csoportosítása Felhasználói felület jellege szerint karakteres felületű operációs rendszerek, amelyek irányítását szöveges parancsok begépelésével végezhetjük, és a számítógép is szöveges formában üzen a felhasználónak, (CLI - Command Line Interface Pl: DOS, UNIX) grafikus felületű operációs rendszerek, melyeken grafikus felületen (GUI - Graphical User Interface), úgynevezett ablakok segítségével dolgozhatunk. A műveletek végrehajtását - például parancsok kiválasztását vagy a visszajelzések értelmezését - grafikus szimbólumok segítik. (Pl: Mac OS, Windows, Android) A Linux operációs rendszerek mindkét fenti kategóriába besorolhatók (karakteres és grafikus mód).

Windows és Linux összehasonlítása A Windows operációs rendszerek a Microsoft cég termékei, amelyek jogállás szempontjából kereskedelmi programok. A programot kizárólag a Microsoft fejleszti, forráskódja zárt. A Linux rendszerek alapvetően közösségi fejlesztésű programokból állnak, bár némelyik disztribúció fejlesztésébe kereskedelmi cégek is bekapcsolódnak. Ennek megfelelően a fejlesztők részben lelkes önkéntesek, részben fizetett alkalmazottak. A (legtöbb) Linux rendszer szabad szoftver (GPL – General Public Licence) jogállású, forráskódja nyílt.

Windows és Linux összehasonlítása A Windows rendszer eredetileg egyfelhasználós, mikroszámítógépes operációs rendszerként indult, majd később fejlesztették ki a nagygépekre szánt (többfelhasználós, szerver) verzióit. A Windows rendszerek inkább személyi számítógépeken elterjedtek, a nagyszámítógépek világában kevésbé tudtak teret nyerni.

Windows és Linux összehasonlítása A Linux a nagyszámítógépek világában elterjedt Unix operációs rendszer alapján került kifejlesztésre, de nagyfokú modularitása, méretezhetősége, megbízhatósága (és nem utolsó sorban ingyenessége) miatt megtalálható sok különféle méretű elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például okostelefonok, PDA-k), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben is.

Windows és Linux összehasonlítása A Windows operációs rendszerek alapfilozófiája a popularitás, a könnyű kezelhetőség, valamint a „minden egyben”-filozófia . A Windows rendszerek elválaszthatatlan részét képezi a grafikus felhasználói felület, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. A Windows rendszer különféle kiadásokban (edition) kerül forgalomba, azaz egy verzión belül különféle méretű, tudású (és árú) kiadások kaphatók, a megcélzott vevőkör igényeinek megfelelően. (Home, Professional, Enterprise, Server…)

Windows és Linux összehasonlítása A Linux rendszerre ezzel szemben a nagyfokú modularitás jellemző. Az operációs rendszer a rendszermagra (kernel) épülő különféle modulokból áll, amelyeket LEGO játékként összeépítve mindenki (aki ért hozzá) saját igényeihez szabott rendszert építhet ki. A rendszert irányíthatjuk karakteres felhasználói felületről, akár távoli terminálról csatlakozva rá, de választhatunk többféle grafikus felület között is (KDE, GNOME, stb.)

Windows és Linux összehasonlítása Mivel a Linux rendszer összeépítésére az átlagos felhasználó nem vállalkozik (nincs meg a kellő szaktudása) ezért különféle cégek és szervezetek ún. disztribúciókat állítanak össze, amelyek egy komplett, összeállított és beállított (konfigurált) Linux rendszert tartalmaznak. A disztribúciók az operációs rendszeren túl számos – szintén ingyenes, szabad – programot is tartalmaznak (irodai alkalmazások, grafikai programok, játékok, stb.) Ezeket a disztribúciókat üzletekben is árusítják, azonban (többnyire) legálisan lemásolhatók – lévén szabad szoftverek! (A pénzt nem a programokért, hanem a CD lemezekért, kézikönyvért, csomagolásért, terméktámogatásért fizeti – aki akarja.) Az egyes disztribúcióknak is megvannak a maguk verziószámai, amelyek az adott disztribúció „frissességét” jelzik. A disztribúció verziószáma mellett fontos adat a disztribúcióban használt Linux rendszermag (kernel) verziószáma is.

Windows és Linux összehasonlítása A Linux egyik legnagyobb előnye a Windowssal szemben a biztonság és stabilitás. A korai Windows verziók a „mindent szabad, kivéve néhány dolgot” elv alapján épültek fel, ellentétben a Unix-szerű rendszerek „minden tilos, kivéve a megengedett dolgokat” elvével. Víruspajzs nélkül nem ajánlatos Windows rendszerű gépet használni, viszont Linux alapú vírusok elvétve jelennek meg.

Windows és Linux összehasonlítása A Linux rendszerek legnagyobb hátránya a hardvereszközök gyengébb támogatottsága, illetve az, hogy bizonyos alkalmazói programok kisebb választékban állnak rendelkezésre Linux rendszerre. A profitorientált szoftverfejlesztőknek kevésbé éri meg Linux alapú programot fejleszteni, mivel így kisebb felhasználói kört (és piacot) tudnak megcélozni, mint az elterjedtebb Windows alapra fejlesztve.

Windows és Linux összehasonlítása manapság átlagos felhasználói feladathoz létezik arra alkalmas, Linux alapú (és ingyenes) program, tehát ha a feladatvégzés szempontjából közelítjük meg a kérdést, akkor a Linux kielégítő megoldást jelenthet. (Ez alól leginkább a játékprogramok és a speciális alkalmazói programok jelentenek kivételt.) Viszont a mai felhasználók döntő többsége Windowson „nőtt fel”, az általa megismert programokat szeretné továbbra is használni és ezért idegenkedik a Linuxos programok némiképp eltérő felületétől. Az utóbbi problémák azonban fokozatosan csökkennek.