között a Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszék Pinczés Zoltán tanszékvezető köré szerveződött tájkutató csoportja – köztük Martonné Erdős Katalinnal, Kerényi Attilával és Csorba Péterrel – a hazai geográfia máig legrészletesebb komplex tájelemzési munkáját végezte el a Bodrogkeresztúri-félmedencében. A későbbi kutatásaikban egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a tájvédelem, tájökológia és a környezetvédelem. A tájkutató munkacsoport tagjaiból szerveződött 1991-ben az Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék Kerényi Attila vezetésével. A tanszék tudományos tevékenységére épült az 5 éves geográfus képzés tájvédelmi szakiránya, amelyen 1998-tól a kétszintű felsőoktatás bevezetéséig 96 fő szerzett diplomát. A tanszéki kutatásokban egyre nagyobb szerepet kapott a környezetvédelmi kérdések földrajztudományi szempontú vizsgálata, míg az oktatásban elindult a környezetvédelmi referens felnőttképzés ban az akkor már Csorba Péter vezetésével működő tanszék felvette a Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék nevet tól a tanszék gondozásában indult el az egyetemi földrajz alapképzés környezetföldrajzi, illetve idegenforgalmi szakiránya, melyeken között 72 hallgató szerzett oklevelet óta a tanszék koordinálja a környezetvédelmi és –fejlesztési szaktanácsadó másoddiplomás képzést, továbbá a geográfus mesterképzés táj- és környezetkutató szakirányát. Az elmúlt két évtizedben a tanszékünk profiljában a komplex tájkutatás és a talajtani vizsgálatok mellett a környezet- és tájvédelem egyre nagyobb szerepet kapott. A nappali tagozatos földrajzos hallgatók és a szakirányú továbbképzésre jelentkező diplomások számára folytatunk különböző környezetvédelmi képzéseket. Ezeken a hallgatók megismerik a környezetgazdálkodás és környezetvédelem alapjait, a környezeti hatásvizsgálatot a terepi mintavételtől a laboratóriumi elemzésig, a globális és hazai környezetvédelmi problémákat és azt a jogi és intézményi hátteret, amelynek birtokában egy vállalatnál vagy egy települési önkormányzatnál dolgozó környezetvédelmi megbízottként mindezeket képesek megoldani. A tanszék munkatársai a hallgatók bevonásával részt vesznek egyedi tájértékek kataszterezésében, tájökológiai és talajtani kutatásokat folytatnak, vizsgálják a megújuló energiaforrások környezeti hatásait, a talajok, felszíni- és felszín alatti vizek minőségét, továbbá hulladéklerakók és egyéb szennyező források hatásterületét. Magyarországon elsőként Debrecenben tanszékünk munkatársai alakítottak ki egy városökológiai tematikus sétautat, amely egy csipet történelem, egy darabka földrajz, egy kis ökológia; mindez az egyre aktuálisabb környezetvédelmi gondok, problémák szemszögéből. A 2002-ben Németországban megszervezett első Geotóp-nap mintájára 2008-tól hazánkban is évenként megrendezett hasonló rendezvény meghonosítása, népszerűsítése és folyamatos szakmai felügyelete tanszékünk néhány munkatársához és lelkes hallgatójához köthető. A Geotóp-napok hozzájárulnak a földtudományi értékek megismertetéséhez, hiszen ekkor a laikus érdeklődők és gyerekek számára terepi körülmények között van lehetőség ilyen ismeretek átadására. A tanszékünk 2006-tól napjainkig 10 országos és nemzetközi környezet- és földtudományi konferenciát szervezett és szerkesztette ezek kiadványait. A települési környezet kutatásával, illetve az energiatermelés és –fogyasztás környezeti hatásaival kapcsolatos tudományos rendezvényeink azóta konferenciasorozattá váltak ban a Földtudományi Intézet legfiatalabb szakirányaként, tanszékünk gondozásában indult el az idegenforgalmi képzés a földrajz alapszak keretein belül. A képzés során nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai gyakorlatra, melyhez az ország egész területén segítünk helyszínt találni hallgatóink számára. A végzett hallgatóink között van, aki stewardként dogozik az Emirates Airlines-nál, többen utazásszervezőként helyezkedtek el az IBUSZ Utazási Irodában vagy éppen recepciósként a Hotel Divinus*****-ban. Munkatársaink kutatási témái: a táj és a turisták kapcsolatának vizsgálata, természeti területeken folyó idegenforgalom hatásának mérését segítő módszerek kutatása, földtudományi értékek az idegenforgalomban, továbbá a fejlesztés- orientált turizmusföldrajz természet-, társadalom-, és gazdaságföldrajzi aspektusainak vizsgálata. A Global Environment Facility (GEF) által támogatott "Turizmus a természetért" című nemzetközi programban "A turizmus hatásai – terhelhetőség és eltartóképesség" vizsgálatát tanszékünk munkatársai és hallgatói végezték. A tanszékünk oktatói és hallgatói különböző pályázati forrásokat felhasználva számos alkalommal jártak vendégoktatóként, ösztöndíjas diákként, vagy éppen közös terepgyakorlaton valamely külföldi egyetemen. Különösen szoros oktatási és kutatási kapcsolataink vannak Bergen (Norvégia), Oldenburg (Németország), Torun (Lengyelország), Aveiro (Portugália) és Nagyvárad (Románia) egyetemeivel. Számos közös munka, kutatási pályázat és a hallgatóink számára szervezett intenzív szeminárium jelzi az együttműködésünk eredményességét. Tanszékünk tudományos kutatásában és a környezetföldrajzos hallgatók képzésében jelentős szerepe van a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékkel közösen működtetett laboratóriumnak. Az 1970-ben létesített szediment és talajtani laboratórium az 1990-es évek elején kezdődött korszerűsítése révén ma egyaránt biztosítja az atomabszorpciós spektrográfia és a lángfotométeres mérések lehetőségét. Környezetföldrajzi szakirányos hallgatóink a műszerek kezelését és a mérések módszertanát kötelező szakmai gyakorlaton sajátítják el. Tanszékünk elérhető: