Az EURÓPAI unió intézményrendszere

Az intézményrendszer jellege EU egyedülálló képződmény => működésében kormányközi és nemzetek feletti jegyek keverednek Van saját jogi személyisége DE! országok nem mondtak le szuverenitásuk egészéről Alapvetően négy fő intézmény hozza a döntéseket: Tanács Bizottság Parlament Bíróság => egymás fékei és ellensúlyai

Európai Bizottság EU mindennapi munkáját végző testület Jelenleg 28 tagja van => biztosok Magyar biztos: Navracsics Tibor (oktatás, kultúra, ifjúság és állampolgárság) Székhelye: Brüsszel Szupranacionális szerv: az Unió egészét szolgálja

A biztosok A biztosok NEM a küldő ország, hanem a rájuk bízott területen az EGÉSZ Unió érdekeit képviselik Biztosok mandátuma 5 évre szól Bizottság élén az elnök áll Jean-Claude Junker Az elnök a testület politikai és stratégiai irányítója

A biztosok alá főigazgatóságok (DG) és különböző szolgálatok és hivatalok tartoznak Minden biztosnak van egy saját, 18-20 fős biztosi kabinetje, akit ő nevez ki A kabinet főnöke általában azonos nemzetiségű a biztossal, de a helyettesének már más országból kell jönnie A kabinet tulajdonképpen nemzetközi Az teljes Bizottság működtetésében mintegy 20 000 ember vesz részt

Biztosok és DG-k

Európai Unió Tanácsa Európai Unió Tanács = Tanács = Miniszterek Tanácsa DE! ≠ Európa Tanács és ≠ Európai Tanács Székhely: Brüsszel

Európai Unió Tanácsa Az EU elsődleges döntéshozó szerve, DE! önállóan nem dönthet semmiben Kormányközi alapon működik Tagjai a tagállamok kormányainak képviselői Több összetételben is ülésezhet: mindig az aktuális ügyért felelős miniszterek a résztvevői Általában minősített többséggel dönt

Soros elnökség A Tanács elnöki tisztét félévente tölti be egy-egy tagállam Kulcsszerepet játszik az Unió külső képviseletében, az Unióban napirenden lévő témák meghatározásában => elnökségi program 2010-től csoportos elnökség

Csoportos elnökség 18 hónapig három tagállam Első csoport (2010. első félévtől): Spanyolország Belgium MAGYARORSZÁG (2011. január – június) Jelenleg Olaszország: 2014. július – december Lettország: 2015. január – június Luxembourg: 2015. július – december

A Tanács lehet… Általános Ügyek Tanácsa Külügyek Tanácsa Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN) Bel- és Igazságügyek Tanácsa Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács Versenyképességi Tanács Közlekedési, Hírközlési és Energia Tanács Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezeti Tanács Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács

A legfontosabb tanácsi formációk havonta, a többiek évi 2-6 alkalommal üléseznek A Tanács munkáját Főtitkárság segíti (kb. 3500 fő) Tanácsi döntésekben nagy szerepet játszik az Állandó képviselők Bizottsága (COREPER)

COREPER Tagjai a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli állandó képviseletek (~ nagykövetség) vezetői és helyetteseik Fő feladat: a tagállami álláspontok egyeztetése, döntés-előkészítés A tagállamok kormányai és az Unió intézményei közötti kapcsolattartás

COREPER I. mindig a képviseletek helyetteseiből áll általában a szektorális tanácsok elé kerülő ügyekkel foglalkozik hetente, zárt ajtók mögött ülésezik

COREPER II. általában a tagállamok delegációinak vezetőiből áll politikailag kényes ügyekkel foglalkozik általában az ECOFIN, a Bel- és Igazságügyi Tanács és az Általános Ügyek Tanácsa valamint a Külügyek Tanácsa elé kerülő témákat vizsgálják át hetente, zárt ajtók mögött ülésezik

Szavazás a Tanácsban A szerződések egyértelműen rendelkeznek arról, mikor melyik szavazati formulát kell használni: Egyszerű többség Egyhangúság Minősített többség

Minősített többség Tulajdonképpen hármas többség A tagállamok különböző szavazati súlyokkal rendelkeznek 3-29 között. A 28 tagállam 352 szavazatából 260-ra van szükség a döntéshez. (kb. 74%) A tagállamok felétől (esetenként 2/3-ától) származzon a minimum 260 szavazat Külön kérésre ellenőrizni kell az úgynevezett „népességi szűrőt”: a támogató szavazatoknak az Unió népességének legalább 62%át kell képviselnie

Minősített többség 2014-től új, kettős többségre épülő szavazás Szükséges többség EU-népességének legalább 65%-a Legalább 15 ország

Szavazati súlyok Tagállam Szavazatok száma Ausztria 10 Lettország 4 Belgium 12 Litvánia 7 Bulgária Luxembourg Ciprus Magyarország Cseh Köztársaság Málta 3 Dánia Németország 29 Egyesült Királyság Olaszország Észtország Portugália Finnország Románia 14 Franciaország Spanyolország 27 Görögország Svédország Hollandia 13 Szlovákia Írország Szlovénia Lengyelország Horvátország

Európai Parlament A világ egyetlen, közvetlenül választott nemzetközi intézménye! 1979 óta választják közvetlenül Az Unió polgárainak érdekeit jeleníti meg (a Tanács a tagállamokat, a Bizottság pedig magát a közösséget képviseli) Kezdetben konzultatív szereppel bírt, ma már azonban kihagyhatatlan szereplő: társdöntéshozó = önállóan nem dönthet, de nélküle nincs döntés

Székhelyei: Brüsszel (bizottsági ülések); Strasbourg (plenáris ülések) és Luxemburg (Főtitkárság székhelye) Évente 12 alkalommal Strasbourgban kell üléseznie 4 hetes ülésszakok: 1 hét plenáris hét + 2 hét bizottsági hét + 1 hét a frakcióknak Állandó vándorlás Minden képviselő a saját nyelvén szólalhat fel

Tagjait 5 évre választják Minden ország a saját választási szabályai szerint rendezi az EP választásokat A képviselők nem országok, hanem politikai csoportok szerint foglalnak helyet a parlamentben Jelenleg 751képviselője van Magyarország 21 képviselőt küld az EP-be

7 képviselőcsoport: +1 Függetlenek Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Képviselőcsoport Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoport Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport +1 Függetlenek

Az európai politikai pártok 30

EP és Magyarország

EP és Magyarország Európai Néppárt 12 fő Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gál Kinga, Pelczné Gáll Ildikó, Gyürk András, Hölvényi György, Kósa Ádám, Schöpflin György, Szájer József, Tőkés László Szocialisták 4 fő Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Szanyi Tibor, Ujhelyi István Zöldek/az Európai Szabad Szövetség 2 fő Jávor Benedek, Meszerics Tamás Függetlenek 3 fő Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Kovács Béla

A parlament titkos szavazással választja meg elnökét két és fél évente Jelenleg Martin Schulz tölti be ezt a posztot 14 alelnököt is választanak ugyanekkor a időtartamra

A Parlament szerepe Demokratikus deficit enyhítése (bárki választható és választó bárhol) Tanács mellett társjogalkotó Jóváhagyja az EB elnökét és tagjait Feloszlathatja az EB-t Jóváhagyása van nemzetközi szerződések és a csatlakozási szerződések esetében Költségvetési eljárásban fontos szerepet tölt be

Európai Tanács Az EU csúcsszerve A tagállamok állam- és kormányfői + az EB elnöke 1974 óta találkoznak rendszeresen A Maastrichti szerződés tette hivatalossá működését Nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt Meghatározza az EU által követendő általános politikai irányvonalakat DE! jogi aktust NEM alkot Kompromisszumok megkötésének színhelye: „csomag-döntések” Évente 4 ülés, 2002 óta Brüsszelben (+ nem hivatalos csúcstalálkozók)

Állandó elnök Az Európai Tanács elnöke nem elnöke az Uniónak Azért van rá szükség, hogy az EU állam- és kormányfőinek a munkájában hozzon könnyítést A mindenkori csúcstalálkozókkal kapcsolatos teendőket jelenleg az EU soros elnöke latja el Jelenleg Donald Tusk

EU külügyi megbízottja Lisszaboni Szerződés „vívmánya” Korábban két személy volt felelős az uniós külpolitikai ügyek kezeléséért: az EU Tanács nevében megszólaló Külpolitikai főmegbízott (a spanyol Javier Solana), és az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja 2010-től egyetlen „EU külügyminiszter” személyében egyesíti a két posztot A külügyi megbízott egyfelől a tagállamok külügyminisztereinek munkáját segíti, midőn rendszeres találkozóikat előkészíti, üléseiket elnököli, a kitárgyalt közös álláspontot kifelé képviseli

Az Európai Bizottság külpolitikai vonatkozású teendőnek szervezéséért is – a testület egyik alelnökeként - ő felel Egyik esetben sem ő irányítja az EU– még kevésbé az egyes tagállamok – külpolitikáját Feladata éppen ellenkezőleg: a tagországok által kitárgyalt külpolitikai irány képviselete, a kapcsolódó gyakorlati teendők végrehajtásának a felügyelete Federica Mogherini

Európai Bíróság Székhelye: Luxembourg Fő feladata a közösségi jog értelmezése, a közösségi jog betartásának felügyelete és a különböző EU-s intézmények ellenőrzése, hogy hatáskörük szerint jártak-e el Tagállamonként egy bíróból áll Magyar tag: Juhász Endre Bírókat 6 évre választják 3 évente Elnököt saját maguk közül választanak 3 évre

Európai Bíróság 1989. Elsőfokú Bíróság - Törvényszék Feladatok átvétele, hogy a Bíróság a közösségi jog egységes értelmezésére tudjon koncentrálni Czúcz Ottó 2004. Közszolgálati Törvényszék Európai Uniós közszolgálattal kapcsolatos jogviták elbírálására rendelkezik hatáskörrel 6 tagja van

Bírósági eljárások Kötelezettségszegési eljárás (tagállamokkal szemben) Semmiségi eljárás: intézmények hatáskörrel való visszaélése esetén a rendelkezések semmissé nyilvánítása Mulasztási eljárás (közösségi intézményekkel szemben) Kártérítési eljárás Véleménykérési eljárás: Uniós szervek kérhetik nemzetközi szerződések kötése előtt Előzetes döntéshozatali eljárás Fellebbviteli eljárás

Európai Számvevőszék Székhelye Luxembourg Tagállamonként egy tag Feladata: az Unió a költségvetési szabályoknak megfelelően költi-e el a rábízott pénzt Nem csak az EU intézményeit vizsgálja, hanem mindenkit, aki EU-s pénzből részesült

Gazdasági és Szociális Bizottság EU egyik nagy tanácsadó szerve Munkaadók, munkavállalók és érdekvédelmi szervezetek képviselőiből áll Jelenleg 353 tagja van Magyarországnak 3*4 tagja van benne Munkavállalók Munkaadók Egyéb Római Szerződések hozzák létre

Régiók Bizottsága EU másik nagy tanácsadó szerve Helyi és regionális szervek képviselőiből áll (akiket a helyi szervekbe úgy választottak be közvetlenül) Jelenleg 353 tagja van Magyarországnak 12 tagja van benne Maastrichti szerződés hozza létre

Európai Beruházási Bank Római szerződés hozza létre Központja Luxembourg Tőkeberuházások finanszírozásával elősegíti a közösségek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését Kölcsönöket nyújt az Unió gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására

Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központ Bank Székhelye: Frankfurt am Main Elnöke: Mario Draghi Az Európai Központi Bank felel a közös pénzért, az euróért

Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központ Bank A bank független intézményként végzi a pénzügypolitika végrehajtását A bank fő feladata Monetáris politika meghatározása és végrehajtása Devizaügyletek irányítása Tagállamok hivatalos devizatartalékainak őrzése és kezelése Fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása Központi Bankok Európai Rendszere= EKB és a tagállamok központi bankjai

Euróövezet – Eurócsoport – Eurorendszer ??? A közös pénzt bevezetett országok területe Eurócsoport Az eurót használó országok egyeztető fóruma Pénzügyminiszterek szintjén működik Lisszabon óta intézményesített együttműködés Vezetője: Jeroen Dijsselbloem Eurorendszer Az EKB és az eurót használó országok központi bankjai

Európai Ombudsman 1995 óta töltik be a posztot Székhelye Strasbourg 5 évre szól a mandátuma Feladata a hozzá beérkezett panaszok kivizsgálása Jelenleg Emily O’Reilly tölti be ezt a posztot

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!