13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás

Szervezeti kommunikáció

A szervezeti kommunikáció Klasszikus felfogás .: (Taylor, Fayol, Weber) Írásos formában Szabályozott csatornákon Vertikális kommunikáció Formalizált közlések Szabályozott keretek a környezettel való érintkezésben Mai felfogás : Egy adott szervezet viselkedése a környezet vonatkoztatási keretében A szervezet tervezett és spontán amely jelentéssel bír! aktivitásának összessége PROBLÉMÁK!! Túlzottan általános Viselkedés értelmezése kettős: a, a szervezetben élő emberek viselkedése b, a szervezetnek a viselkedése

A szervezeti magatartás kommunikáció szempontú vizsgálata – Környezeti modell A környezet irányából közelít A rendszer alapvető folyamatai a kommunikációs folyamatok A környezet tudatos befolyásolása kommunikációs kapcsolatokkal, (PR, marketing…) A szervezeti folyamatok végső célja a társadalom természetesítése Az ember a természetet, mint modellt használja fel egy jobb társadalom kialakításához „Felülnézeti modell”: Környezettől a szervezet felé tartó

Következtetések Az alapirányok megjelennek a cégek: - stratégiáiban, - célrendszereiben, - strukturális elveiben Napjainkban a szervezetek a környezeti modellt alkalmazzák Jövőben: szinergián alapuló modell elterjedése lehetséges (1+1=3) a különböző együttműködések hatása összegződik

A kommunikáció rendszerszintjei 1. szint: Sejt szintű (biológiai) kommunikáció Az emberi kommunikáció az idegrendszer teljesítménye. Az idegrendszeri teljesítmények alapja az alkotók (sejtek, hálózatok, kémiai és elektromos folyamatok stb.) valamint a környezet közötti interaktív kölcsönhatás.

2. szint: Az intrapszichés kommunikáció Az ember esetében a tudatos és tudattalan folyamatok kölcsönös egymásra hatása, a test- agy - tudat kapcsolat, a két agyfélteke eltérő és mégis összehangolt működése, az emocionális és kognitív folyamatok kölcsönviszonya olyan intrapszichés és szomatikus kommunikációs folyamatokon keresztül valósul meg, amelyek csak részben emelkednek a tudatosság szintjére, s csak részben kaphatnak nyelvi kifejezést, ugyanakkor jelentős részük valamilyen testi - szomatikus jelzésként értelmezhető és megragadható.

3. szint: Az interperszonális kommunikáció Az ember-ember kapcsolatban kialakult és a kapcsolatban alakuló kölcsönhatások összessége, amely a két fél közötti viszony kifejeződésére szolgál. A rendszer egy része tudatos, ennek egy kisebb része verbális, míg a kommunikáció további részei döntően, bár koránt sem teljes egészében a non-verbális kategóriába sorolhatók. Megjelenik a felosztások között a metakommunikáció, a szimbolikus kommunikáció kifejezés is, amelyek a jelentés tulajdonítás alapján kísérlik meg rendszerbe foglalni a kommunikációs aktusok folyamatát.

4. szint: A csoport szintű kommunikáció A csoport önálló entitás: létrejötte a mi tudat egyesítő - megkülönböztető hatásán alapszik. A csoport struktúráját és dinamikáját a csoport léte, fejlődése szempontjából releváns képességek mentén történő széttartó, hierarchizáló erők és az együttességet kifejező kohéziós erők dinamikus egyensúlya tartja fenn. Sajátos életgörbe mentén szűnik meg és alakul újjá, de valamennyi jelenségét sajátos kommunikációs jellemzők kísérik. Ezek együttese a csoport kommunikáció.

5. szint: A szervezeti kommunikáció A szervezet egyének, csoportok. gépek, gépcsoportok és társadalmi viszonyok cél, funkció és struktúra mentén elrendeződött anyag-energia-információtermelő-fogyasztó- átalakító rendszere, amely környezetével interaktív kapcsolatban áll. Az interaktív kapcsolatok szinte mindegyike jelentést kap, így a kapcsolat kommunikációként is felfogható. Az csak szemléletmód kérdése, hogy a logisztikai rendszer anyagtovábbításként és/vagy információ rendszerként kap jelentést. A szervezeti kommunikáció a szervezeti létből fakadó sajátosságok mentén kaphat értelmezést, az alapfolyamati és információs technológiák, termékek, kapcsolódó szolgáltatások, a termelési- értékesítési folyamat, a szervezeti magatartás, a szervezeti kultúra, a vállalatkép és arculat stb. azaz materiális és immateriális erőforrások egymásba alakulásának folyamataiban jelenik meg. A szervezeti kommunikációban sajátos tükröződésként jelenik meg a szervezet kora, mérete, földrajzi, társadalmi elhelyezkedése stb.

6. szint: A társadalmi kommunikációs rendszer (TKR) A TKR az adott társadalom jelrendszerét, a társadalmi szinten elfogadott információ termelő, fogyasztó és átalakító folyamatokat, ezek forrásainak, csatornáinak és közös kódrendszerének és szabályrendszerének birtoklását jelenti.