A logisztikai szolgáltatások fejlődése Délkelet-Európa országaiban Magyarország és a délkelet-európai térség Európa közlekedésében A logisztikai szolgáltatások fejlődése Délkelet-Európa országaiban Dr. Tarnai Júlia egyetemi docens BME Közlekedésüzemi Tanszék Budapest 2006. május 16.

A logisztika fejlődését kiváltó tényezők (1970-es, -80-as évektől Nyugat-Európában, a 90-es évektől Közép-Kelet-Európában) a piacgazdaság térhódítása a vállalatok az egyre élesedő piaci versenyben keresik versenyképességük megőrzésének, illetve növelésének lehetőségeit a technika, technológiai fejlesztési lehetőségek kimerülőben vannak a globalizáció bővülnek a beszerzési és értékesítési piacok, nemzetközi termelési hálózatok alakulnak ki az európai integráció nő és mélyül az európai országok közötti gazdasági együttműködés a nyugat-európai ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok Kelet-Európa felé terjeszkednek

A délkelet-európai gazdasági térséget jellemző néhány mutatószám (2004 A délkelet-európai gazdasági térséget jellemző néhány mutatószám (2004. évi adatok) Az ország neve Terület Lakosszám, GDP Egy főre eső GDP GDP éves   km² millió fő milliárd euró ezer euró/ fő változás % Albánia 28748 3,1 6,1 1,97 5,9 Bosznia-Hercegovina 51129 3,8 6,6 1,737 5 Bulgária 110928 7,8 19,4 2,487 5,6 Horvátország 56542 4,4 27,6 6,272 Macedónia 25713 1,9 Románia 238391 21,7 58,9 2,714 8,3 Szerbia-Montenegró 102173 10,6 18,9 1,783 7,5 Szlovénia 20253 2 25,9 12,95 4,6

Az intermodális (kombinált) áruszállítási/logisztikai szolgáltatások fejlődésének esélyei a délkelet-európai országokban -1 kedvező földrajzi elhelyezkedésük révén fontos összekötő szerepet tölthetnek be Európa és Kelet-Ázsia között a jövőben várhatóan tovább nő az Észak- és Délkelet- Ázsiából Európába irányuló konténer forgalom, melynek lebonyolításában elsősorban az észak-adriai kikötők (főként Rijeka és Koper) lehetnek jelentős versenytársai a holland és az észak-német kikötőknek, mivel: közelebb helyezkednek el a feltörekvő kelet-európai gazdasági régiókhoz, mintegy hat nappal lerövidítik az Európa és Ázsia közötti tengeri szállítás időtartamát

Az intermodális (kombinált) áruszállítási/logisztikai szolgáltatások fejlődésének esélyei a délkelet-európai országokban -2 kontinensek közötti forgalom növekedése következtében a jövőben várhatóan jelentős mértékben nő a kikötők és az európai szárazföldi fel- és leadóhelyek közötti konténer forgalom is az EU integráció következtében várhatóan megnőnek a Balkán országai és a nyugat-, valamint a közép-kelet-európai országok közötti áruszállítási igények is a viszonylag nagy szállítási távolságok miatt e szállítási feladatokat is intermodális (közúti/vasúti) szállítással lehet hatékonyan, környezetkímélő módon megoldani.

Az intermodális áruszállítási/logisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez szükség van: a közlekedési infrastruktúra (közúti/vasúti pályák) fejlesztésére; a különböző közlekedési alágazatok kapcsolatát megteremtő kombinált forgalmi (röviden kombi-) terminálok (konténer, Ro/Ro, Ro/La, huckepack terminálok) fejlesztésére, ezen belül: a forgalmi, rakodóhelyi létesítmények a szabadtéri tárolóterületek, raktárak a rakodó-, anyagmozgató gépek, berendezések a termináli információs és irányítási rendszerek korszerűsítésére, illetve újak létesítésére, beszerzésére. az intermodális szállításhoz szükséges szállítóeszközök: speciális szállítójárművek, konténerek, csereszekrények beszerzésére. A legsürgetőbb feladat valamennyi országban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elsősorban az európai közlekedési hálózat gerincét képező, a térségen áthaladó páneurópai közlekedési főfolyosók (IV. V. VII. VIII. X.) mentén.

A közlekedési infrastruktúra fejlettségét jellemző pontszámok területenként, illetve országonként (2000) ( Forrás:Ehrlich É.- Szigetvári T.: Az infrastruktúra fejlettsége Magyarországon, 1990-2000. MTA Világgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2005.) Az ország, ill. terület neve Közlekedés Utak hossza, km Autópályák Vasútvonalak   mint egész 100km²-re hossza, km 10 ezer lakosra Bulgária 30 7 33 Horvátország 21 9 16 40 Jugoszlávia 18 10 Románia 6 1 38 Szlovénia 32 25 49 Balkán összesen 20 8 5 36 EU 15 54 EU 25 35 31 22 55 Magyarország 26 71

Kiemelten fontos kikötői termináli fejlesztési feladatok Horvátországban Rijeka Kikötő fejlesztése kiemelt projekt a konténer- és a Ro/Ro- terminál fejlesztése folyamatos versenyben állnak az egyre növekvő észak-adriai tengeri forgalom lebonyolításáért más észak-adriai kikötőkkel, elsősorban az olaszországi Trieszttel és a szlovén Koperrel Romániában Constanta Kikötő fejlesztése mint a Fekete tenger legnagyobb (Hub) kikötője a közép és a délkelet-európai térség fekete tengeri kapujának szerepét töltheti be a jövőben a távol-keleti szállítási kapcsolatok megvalósításában. nemcsak a Balkán, hanem Európa keleti felének is a legnagyobb kikötője (konténer forgalma 2002-ben 136,3 ezer TEU, 2004-ben 386,3 ezer TEU volt) itt áramlik át az ország külkereskedelmi forgalmának közel 60%-a Bulgáriában Várna és Burgasz kikötők fejlesztése a jövőben e kikötők ugyancsak fontos részt vállalhatnak a délkelet-európai kapu (gateway) szerep betöltésben e két kikötőben rakják át Bulgária nemzetközi kereskedelmi forgalmának kb. 60%-át.

Trieszt Constanta Koper Várna Rijeka Burgasz

Nemzetközi közúti/vasúti kombinált szállítás - 1 az AGTC vonalaihoz kapcsolódó kombi terminálok: Romániában regionális kombi terminálok: Bukarest, Constanta, Craiova és Nagyvárad; ezeken túlmenően még további 30 kombi terminálon rakodnak Horvátországban öt nagy vasúti konténer terminál működik: Zágráb, Nasice, Eszék, Rijeka és Split, de további tíz létesítése is szerepel a fejlesztési tervekben Bulgáriában: Szófia és Dimitrovgrád

Nagyvárad Zágráb Eszék Constanta Bukarest Rijeka Craiova Split Szófia Dimitrovgrad

Nemzetközi közúti/vasúti kombinált szállítás - 2 Az UIRR tagjai: az Adriakombi (Szlovénia, az 1992-ben csatlakozott a Yukombi utódaként) a Crokombi (Horvátország) 1999 óta Rocombi (Románia) 2000 óta. Az intermodális áruszállítási/logisztikai szolgáltatások fejlesztését támogató EU-alapok és pályázatok, az EU 2007-2013 közötti költségvetési időszakában: Kohéziós Alap (KA) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Marco Polo II. program 7. K+F Keretprogram.

A logisztikai szolgáltatási piac Európában - 1 a fejlett nyugat-európai országok tapasztalatai szerint a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nő a logisztikai szolgáltatások iránti piaci kereslet Európában a logisztikai szolgáltatások területén piacvezető Németország, itt a logisztikai szolgáltatási szektor a negyedik legjelentősebb gazdasági ágazat a járműipar, az elektronikai ipar és a gépipar után, évi forgalma 2004-ben kb. 166 milliárd euró volt

A logisztikai szolgáltatási piac Európában - 2 a kelet-európai logisztikai szolgáltatási piac becsült nagysága 2004-ben a Technische Universität Berlin szakértői szerint: Kelet-Európa összesen: kb. 30 milliárd euró/év Románia: kb. 2,78 milliárd euró/év Bulgária: kb. 1,01 milliárd euró/év a logisztikai szolgáltatási piac várható évi növekedési üteme: a kelet-európai országokban: 14,3%, a szakértők szerint a legnagyobb piaci növekedés a közép-kelet-európai országokban várható, de az EU-hoz való csatlakozás után a várhatóan a délkelet-európai országok is felzárkóznak az egyéb EU-tagállamokban: 5,7%

Logisztikai szolgáltató vállalati telephelyek létesítésére javasolt területek Romániában Bukarest és környéke Arges körzete (itt van a Renault/Dacia autógyár telephelye Pitesti-ben), Brassó és Iasi (a moldáviai határ közelében), Arad, Temesvár és Nagyvárad körzete.

Logisztikai szolgáltató vállalati telephelyek létesítésére javasolt területek Bulgáriában Szófia és Plovdiv környéke, különösen keresett a Szófiai Repülőtér környéke (a svájci Militzer & Münch, a KI- Logistics, a londoni Tishman Management Company) Burgasz és Várna környéke

Logisztikai szolgáltató vállalati telephelyek létesítésére javasolt területek Horvátországban Zágráb környéke Rijeka és Split kikötővárosok környéke

Kereslet és kínálat a vállalati logisztikai szolgáltatások területén - 1 kicsi az igény a helyi vállalatok részéről a komplex, értéknövelő logisztikai szolgáltatások iránt még a fejlesztés kezdetén állnak az olyan korszerű gyártásszervezési eljárások, stratégiák bevezetése tekintetében (mint pl. az alaptevékenységre való koncentráció, a rendelésre gyártás, a just in time elvű anyagellátás) ma még többnyire maguk végzik a vállalati logisztikai tevékenységeket és a szolgáltató cégektől csak logisztikai alapszolgáltatásokat (mint pl. szállítás, raktározás stb.) vesznek igénybe kivételek Szlovéniában pl.: a hűtött áruk logisztikája a legnagyobb kiskereskedelmi cégnél a Mercator-nál vagy a Gorenje cégnél az alkatrészmenedzsment

Kereslet és kínálat a vállalati logisztikai szolgáltatások területén - 2 a helyi logisztikai szolgáltató cégek túlnyomórészt csak alapszolgáltatásokat nyújtanak a nyugati vállalatok, mint például a Renault, a Volkswagen, az Aldi, vagy a Carrefour, amelyek itt ruháznak be, és komplex logisztikai szolgáltatásokat igényelnek, magukkal hozták megszokott szolgáltatóikat, amelyek néhány logisztikai alapszolgáltatást a helyi szolgáltató cégektől vesznek igénybe a komplex értéknövelő szolgáltatásokat viszont maguk nyújtják.

A délkelet-európai térség SWOT-elemzése a logisztikai szolgáltatások fejlődése szempontjából -1 Erősségek Gyengeségek ·       a kedvező földrajzi elhelyezkedés révén összekötő szerep Európa és Ázsia között ·       fejletlen, elmaradott közlekedési és logisztikai infrastruktúra ·       a tíz páneurópai közlekedési főfolyosó közül öt a térségen halad át ·       különösen kedvezőtlen a helyzet a közutak minősége, a közúthálózat sűrűsége és az autópályák hossza tekintetében ·       tengeri kikötők, amelyek igénybevétele lehetővé teszi az Európa és Ázsia közötti tengeri szállítások időtartamának lerövidítését ·       a viszonylag kevés hazai logisztikai szolgáltató cég túlnyomórészt csak logisztikai alapszolgáltatásokat kínál ·       viszonylag alacsony árszínvonal a munkabérek és a logisztikai szolgáltatási telephelyek bérleti díja tekintetében ·       kis kereslet a helyi vállalatok részéről a komplex (értéknövelő) logisztikai szolgáltatások iránt

A délkelet-európai térség SWOT-elemzése a logisztikai szolgáltatások fejlődése szempontjából -2 Lehetőségek Veszélyek ·       az intermodális áruszállítási/ logisztikai szolgáltatások iránti igények növekedése az Európa és Ázsia közötti, és a Balkán országai és Nyugat-Európa közötti forgalom várható növekedése következtében ·       kedvezőtlen befektetői megítélés egyes országokban a bürokrácia, a korrupció, a kevésbé stabil jogrendszer és vámeljárások miatt ·       a politikai instabilitás, az etnikai ellentétek újjáéledése egyes országokban ·       EU-támogatások igénybe vételének lehetősége a közlekedési és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésére ·       a gazdasági növekedés megtorpanása ·       külföldi logisztikai szolgáltató cégek betelepülése a logisztikai szolgáltatási kínálat és színvonal növelésére ·       az infrastruktúra fejlesztési programok időbeni elhúzódása ·       a logisztikai képzés fejlesztése ·       váratlan természeti csapások, pl. árvíz