Átmenet a fenntarthatóság felé A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia társadalmi vitája elé Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Eger, 2011. november 8.

A jelen jóléte a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségének és minőségének függvénye Instrukciók („recept”) Termelési tényezők („hozzávalók és a szakács”) Termékek, szolgáltatások („ebéd”) Nemzeti erőforrások (tényezők és instrukciók): - humán (népesség, tudás, egészség) - társadalmi (bizalom, értékek) - környezeti (ökoszisztémák) - gazdasági (dologi és pénztőke) A 20. században a gazdasági fejlődés alapvető forrásává az instrukciók változása, s nem a tényezők bővülése vált! Az „Y=f(K,L)” összefüggés ma már nem elégséges.

A modern civilizáció paradoxona: (1a) a jelenbeli jólét növekszik A modern civilizáció paradoxona: (1a) a jelenbeli jólét növekszik... Az ábra a Föld országai HDI mutatóinak változását mutatja 1970-2010 között A vastag világoskék trendvonal Magyarország értékeit jelzi

A modern civilizáció paradoxona: (1b) a jelenbeli jólét növekszik... A születéskor várható élettartam (év) 1950–55 1970–75 1995–2000 Fejlett országok 66.1 71.4 74.8 Fejlődő országok 41.0 54.7 62.5 Afrikai országok 37.8 46.2 50.0 Ázsiai országok 41.4 56.3 65.7 Európai országok 65.6 71.0 73.2 Latin-Amerika / Karibi térség 51.4 60.9 69.4 Észak-Amerikai országok 68.8 71.6 76.4 Csendes-óceáni térség 60.3 65.8 73.2 Világ 46.5 58.0 64.6 Forrás: Millennium Ecosystem Assessment

A modern civilizáció paradoxona: (1c) a jelenbeli jólét növekszik... A Freedom House amerikai intézet évről-évre vizsgálja a világ országainak politikai teljesítményét. Éves jelentéseik szerint az országok közül demokratikus berendezkedésű volt: 1989-ben az országok 41%-a, 2008-ban az országok 62%-a. A politikai szabadság elterjedtsége a világban (az országok száma szerint): év „Szabad” „Részben szabad” „Nem szabad” 1977 43 48 64 1987 58 58 51 1997 81 57 53 2007 90 60 43

A modern civilizáció paradoxona: (1d) a jelenbeli jólét növekszik... 1970 és 1998 között az 1 dollár/nap jövedelmi küszöb alatt élő szegények aránya 20%-ról 5%-ra (300 millió fővel), míg a 2 dollár/nap szegénységi szint alatti népesség aránya 44%-ról 18%-ra (500 millió fővel) zsugorodott. A tendencia 2006-ig is tovább folytatódott. A szegények aránya csökkent az 1-10 dollár/nap tartományban, s a szegények száma abszolút értékben is csökkent az 1-3 dollár/nap sávban. Forrás: Sala-i-Martin, Xavier. 2002. The Disturbing “Rise” of Global Income Inequality. Working Paper 8904. Cambridge, MA: National Bureau of Economic Research. (www.nber.org/papers/w8904) [magyarul: In: Globalizáció és kapitalizmus (szerk: Balázs Z. és Szilágyi K.). Budapest: Századvég, 2008. 343-395.] Pinkovskiy – Sala-i-Martin. 2009. Parametric Estimation of the World Distribution of Income. Working Paper 15433. Cambridge, MA: National Bureau of Economic Research. (www.nber.org/papers/w15433)

A modern civilizáció paradoxona: (2a) … a nyersanyag-források kimerülnek Az ábrán különböző előrejelzések láthatók a kőolaj kitermelés csúcsának időpontjára, valamint a csúcs utáni kitermelés-csökkenés mértékére Forrás: UKERC, The Global Oil Depletion Report, 2009

A modern civilizáció paradoxona: (2b) … a biodiverzitás csökken Az ábrán a biodiverzitás csökkenésének mértéke és azok okai láthatók Forrás: OECD, Towards Green Growth, 2011

A modern civilizáció paradoxona: (2c) … az ökológiai korlátokat nem tartjuk tiszteletben Forrás: Rockström et al (2009) Nature, Vol. 461, p. 472-475.

Amit a fenntarthatóságról általában tudunk A globális trendek azt mutatják, hogy az emberi élet számos dimenziójában lényeges fejlődés valósult meg, miközben a természeti erőforrásokat egyre rohamosabban használjuk el.

A népesedés helyzete Magyarországon: termékenységi ráta: 1,33 (2009) Amit a magyar viszonyok alapján tudunk: Nem csak a természeti erőforrások degradálódnak... A népesedés helyzete Magyarországon: termékenységi ráta: 1,33 (2009) az élveszületések száma 1990 és 2010 között 28%-kal csökkent a kivándorlók száma lassan eléri az újszülöttek számának felét

A tudástőke pótlása Y tengely: kutatók és mérnökök száma/millió lakos; X tengely: K+F kiadások a GDP százalékában A körök nagysága arányos az adott ország teljes évi K+F kiadásaival.

Ma Magyarországon mind a négy nemzeti erőforrásunk kritikus állapotban van Humán erőforrások: demográfiai deficit, lemaradás a tudásban és innovációban, rossz egészségi állapot, társadalmi kirekesztődés jelentős Társadalmi erőforrások: kritikusan alacsony szintű bizalom, a fenntarthatóságot támogató értékek alacsony érvényesülése Természeti erőforrások: a Kárpát-medence eredeti ökoszisztémájának (növényzet alapon számolva) 90%-át már elhasználtuk Gazdasági erőforrások: magas külföldi kitettség, alacsony hazai megtakarítások és foglalkoztatottság, magas explicit és implicit államadósság

A fenntarthatóság politikai metafórája: a jövő nemzedékek eladósítása A modern demokráciák strukturális problémája a döntéshozók rövid távú optimalizálása és a döntések hosszú távú hatásai közötti feszültség A mai kormányzatoknak számos pénzügyi és technikai eszközük van a döntések negatív következményeinek a jövőre hárítására A jövő eladósításának csatornái: - környezetszennyezés, - természeti erőforrások túlhasználata, - államadósság, - a jóléti rendszerek implicit adósságai, - demográfiai deficit.

Fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének (a jó élet) előmozdítását és a közjó kiteljesítését célozza úgy, hogy (2a) az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó- képessége szabta határokon belül maradnak, és (2b) a gyarapítható, fejleszthető humán, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról.

A fenntartható társadalom értékei (példák – nem teljes, indikatív lista) A jó élet anyagi és nem anyagi (szellemi, lelki) vetületeinek egyensúlyba hozása Az élet minden természetes formájának tisztelete Mértékletesség A meglévő élvezete szemben az állandó szerzésvággyal Globális felelősségvállalás A fenntarthatóság felé való átmenet nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem kulturális változás is.

Kitörési pontok: a fenntarthatóság kulcsterületei Köznevelés – Oktatás – Innováció Demográfiai stabilizáció A bizalom infrastruktúrájának, a fenntarthatóság kultúrájának erősítése Lokalizáció: lokális, gyakorlati tudás hasznosítása (nem jelent autarkiát, hanem a megfelelő egyensúly megtalálását) Ökológiai korlátok érvényesítése (pl. Zöld gazdaság, Kék gazdaság, ökológiai adóreform) Prudens költségvetési politika, fenntartható jóléti rendszerek kialakítása

Korlátok érvényesítése az erőforrások felhasználásában Erőforrás-monitoring, indikátorok képzése Az indikátor aktuális értékének összevetése egy előre megállapított kritikus értékkel Intézményi beavatkozás az erőforrás érdekében

Eszközök a fenntarthatóság érvényesítésére Nyilvánosság biztosítása Társadalmi párbeszéd Hatásvizsgálat Tanácskozó testületek Deliberatív eljárásban hozott helyi döntések Alkotmányos szabályok Algoritmusokkal való szabályozás

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia vitája A társadalmi vitára szánt szakmai szövegtervezet elérhető október 20-ától. Széleskörű társadalmi vita október közepétől november végéig. A tervezet elérhető itt: www.nfft.hu A Keretstratégiát az Országgyűlés fogadja el 2012 tavaszán.

nfft@parlament.hu