MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉS MAGYARORSZÁG TÁJBEOSZTÁSA A táj fogalma és jellemzői A táj tagolása és hierarchiája A Kárpát-medence tájbeosztása Magyarország tájbeosztása Magyarország tájtípusai Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban. HEFOP 3.3.1.

A táj fogalma és jellemzői Mi a táj? „ A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé teszi a szomszédos tájaktól.” (Pécsi M.-Somogyi S.-Jakucs P.) A földrajzi táj a földfelszín valamely jellegzetes arculatú része, amely inkább többé, mint kevésbé különbözik a vele szomszédos térségektől. A táj arculatát természeti sajátságainak összessége és a rajta élő, lakó, tevékenykedő népek hatása határozza meg. HEFOP 3.3.1.

A tájalkotó tényezők együttese adja meg egy táj sajátos arculatát. Tájalkotó tényezők: alapkőzet, domborzat, talajtakaró, éghajlat, vízrendszer, növényzet, állatvilág, emberi tevékenység. A tájalkotó tényezők együttese adja meg egy táj sajátos arculatát. A tájhoz szervesen hozzátartozik az ember is, hiszen sok táj jellegzetes vonásai, vagy neve az ott élő ember munkája nyomán vált egyedivé pl. Hortobágy. Minden táj regionális földrajzi egység, amelyek különböző egységekre bonthatók. Az egyes tájak elkülönítésénél más-más szempontok figyelembe vétele alapján változó tájhatárok jöhetnek létre. HEFOP 3.3.1.

2. A tájak tagolása és hierarchiája A táj tagolását sokféle tényező nehezíti: átmeneti sávok besorolása társadalmi (történeti-néprajzi-politikai) szempontok. pl. Annak a természeti tájnak, melyet Magyarországon Északi-középhegységnek neveznek, északi vonulatai és medencesora mélyen benyúlnak Szlovákia területére, ahol a hegységdarabokat Mátra–Szalánci–vonulatnak, a medencéket Dél-szlovákiai-medencesornak nevezik. A természeti és a történeti tájak több esetben nem felelnek meg egymásnak. Pl. Tokaj-hegyalja, Őrség HEFOP 3.3.1.

A tájakat méreteik, valamint hasonlóságuk és eltérésük foka alapján alá-fölérendelt rendszerbe (kistájrészlet-kistáj-középtáj-nagytáj nagytájcsoport) foglalják. 1. Kistájrészlet: minden tényezőjében elvileg homogén, de a heterogenitás egy bizonyos szintje jellemzi. Mérete természetesen igen változó lehet. pl.: Déli-Bükk, Tiszazug stb. 2. Kistáj: több kistájrészlet összessége. pl.: Bükk = Északi-Bükk + Déli-Bükk + Bükk-fennsík Gerecse = Keleti-Gerecse + Nyugati-Gerecse + Központ-Gerecse Nagykunság = Tiszazug + Szolnok-Túri-sík + Tiszafüred-Kunhegyesi-sík stb. 3. Középtáj: kistájak együttese. pl.: Bükk-vidék = Bükk + Bükkalja + Bükkhát Dunazug-hegyvidék = Gerecse + Zsámbéki-medence + Budai-hegység + Pilis 4. Nagytáj: több középtáj együttese pl.: Dunántúli-középhegység = Dunazug-hegyvidék + Velencei-hg. + Vértesvidék + Móri-árok + Bakonyvidék stb. HEFOP 3.3.1.

Méretük NAGYTÁJAK: méretük 10 000 km2 nagyságrendű; Középtájak: méretük 1000 km2 nagyságrendű; Kistájak: méretük néhány 100 km2;. Kistájrészletek: a kistájak további tagolásával körvonalazhatók. <100 km2 HEFOP 3.3.1.

3. A Kárpát-medence tájbeosztása Forrás: Pannon enciklopédia A Kárpát-medence tájbeosztása HEFOP 3.3.1.

1. NAGYALFÖLD 2. GYŐRI-MEDENCE (Kisalföld és peremvidéke) 3. DUNA–MORVA-MEDENCE 4. NYUGAT-DUNÁNTÚL 5. DÉL-DUNÁNTÚL 6. DRÁVA–SZÁVA–VIDÉK 7. BAKONYERDŐ (Dunántúli-középhegység) 8. ÉSZAKNYUGATI-KÁRPÁTOK 9. ÉSZAKKELETI-KÁRPÁTOK 10. BIHARERDŐ (Erdélyi-középhegység) 11. ERDÉLYI MEDENCE 12. KELETI-KÁRPÁTOK 13. DÉLI-KÁRPÁTOK 15. SZUBKÁRPÁTOK (Elő-Kárpátok) HEFOP 3.3.1.

4. MAGYARORSZÁG TÁJAI Alföld Kisalföld Nyugat-magyarországi peremvidék Dunántúli-dombság és a Mecsek Dunántúli-középhegység Északi-középhegység Forrás: Pannon enciklopédia Magyarország tájbeosztása HEFOP 3.3.1.

5. Magyarország tájtípusai Forrás: Pannon enciklopédia Magyarország tájtípusai HEFOP 3.3.1.

Tájtípus Tájtípus: önmagukban is heterogén földfelszíni egységekből tevődnek össze. Mozaikszerű megjelenésűek. Nagytájaink több tájtípust is magukba foglalnak. Magyarország tájai 14 tájtípusba sorolhatók. HEFOP 3.3.1.

Az Alföld tájtípusai Futóhomokos hordalékkúp-síkságok Duna-Tisza közi síkvidék, Nyírség, Ormánság, Dél-Mezőföld, Illancs, Nagykunság, Hortobágy É-i része, Bodrogköz, Rétköz, taktaköz, Békés-Csanádi-hát és az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság futóhomokos térszínei Lösszel fedett hordalékkúp-síkságok Mezőföld, Bácskai löszös síkság, Hajdúhát, Érmelléki löszös hát, Löszös-Nyírség, Kiskunsági-löszöshát, Körös-Maros-köze, Nagykunság, Dél-Hajdúság, Ártéri síkságok: Az Alföld legalacsonyabb, a szabályozások előtt folyóvíz által formált ártéri területek: Felső-, Középső-, Alsó-Tiszavidék, Berettyó-Kőrösvidék, Csepel-Mohácsi-síkság, Dráva-sík. Medenceperemi hordalékkúp-síkságok Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Pesti-hordalékkúp-síkság, Fekete-víz-síkja. HEFOP 3.3.1.

A Kisalföld tájtípusai Ártéri síkságok Győri-medence tájai: Szigetköz, Mosoni-sík, Fertő-Hanság-medence, Rábaköz, Marcal-völgy Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp síkságok Marcal-medence, Komárom-Esztergomi síkság (Győr-Tatai teraszvidék) Fertő-hansági táj HEFOP 3.3.1.

A Nyugat-magyarországi peremvidék Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok Soproni-hegység, Kőszegi-hegység Medenceperemi kavicsos hordalékkúp-síkság Nyugat-magyarországi kavicstakaró, Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát, Kemeneshát, Zalai-dombság HEFOP 3.3.1.

Dunántúli-dombság Futóhomokos hordalékkúp síkságok Ny- és K-Belső-Somogy Ártéri síkságok Kis-Balaton, Nagyberek, Közép-Dráva-völgy Önálló dombságok Marcali-hát, Külső-Somogy, Zselic, Tolnai-Baranyai-dombvidék Kis-Balaton HEFOP 3.3.1.

Dunántúli-középhegység Karbonátos kőzetű alacsony középhegységek Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység Hegységbeli és hegységelőtéri dombságaik Tektonikus süllyedékek (pl. bakonyi kismedencék, Veszprém-Devecseri-árok Hegylábfelszínek Medencedombságok pl. Zámolyi-medence Magmás és palás kőzetekből álló alacsony középhegység Velencei-hegység HEFOP 3.3.1.

Északi-középhegység Vulkáni kőzetű alacsony középhegységek Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hegység Karsztos hegyvidékek Bükk, Aggtelek-Rudabányai-hegység Észak-magyarországi-medencék Ipoly-völgy, Nógrádi-medence, Felső-Zagyva-Tarna közti dombság, Gömör-Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát, Hernád-völgy HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA A földrajzi táj a földfelszín valamely jellegzetes arculatú része, amely inkább többé, mint kevésbé különbözik a vele szomszédos térségektől. A táj arculatát természeti sajátságainak összessége és a rajta élő, lakó, tevékenykedő népek hatása határozza meg. Az igazán ember nélküli, tisztán természeti táj Földünkön egyre kevesebb, Európában s benne a Kárpát-medencében pedig gyakorlatilag nincsen. A tájtagolással kapcsolatos viták részben az átmeneti sávok besorolásából adódnak, részben pedig mert a társadalmi (történeti-néprajzi-politikai) szempontok, amelyek a természeti beosztásokba is gyakran beszűrődnek, más határokhoz igazodnak. A tájakat méreteik, valamint hasonlóságuk és eltérésük foka alapján alá-fölérendelt rendszerbe (kistájrészlet-kistáj-középtáj-nagytáj-nagytájcsoport) foglalják. HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Mi a táj? Sorolja fel a legfontosabb jellemzőit! Mutassa be a táj tagolását és hierarchiáját! Fejtse ki a Kárpát-medence és Magyarország tájbeosztását! Mutassa be Magyarország legfontosabb tájtípusait! HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Szakirodalom: Pannon enciklopédia – Magyarország földje. (1997) szerk. Karátson D., Kertek 2000 Kiadó, 508 p. Martonné Erdős K. (2001) Magyarország tájföldrajza. Egyetemi jegyzet. Debrecen. 195 p. Marosi S.-Somogyi S. ( 1990) Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Magyarország tájai Az Alföld Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Magyarország tájai Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: nagytáj Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség. Az előadás anyagát készítette: Dr. Nyizsalovszki Rita HEFOP 3.3.1.