Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában

Az előadások a következő témára: "Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában"— Előadás másolata:

1 Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában
Faragó Imre Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, november 25.

2 A táj • A földfelszín több szempontból egységes, a környező területektől (tájaktól) különböző része. • A szomszédos területektől elkülönítő tájalkotó tényezők: – természeti (domborzat, éghajlat, növényzet) – társadalmi (településhálózat, gazdálkodás) – történeti (letűnt államalakulat, régi közigazgatási egység) – néprajzi tényezők

3 A tájnév – „tájat jelölő név” Olyan földfelszíni és tengerfelszín alatti egységek nevei, amelyek egymástól valamilyen természeti-, történeti- gazdaságföldrajzi, illetve néprajzi szempontok alapján elhatárolhatók.

4 A tájnevek kartográfiai típusai • Természetföldrajzi tájnév • Történeti-földrajzi tájnév • Néprajzi tájnév • Tengerfenék domborzati nevek

5 Természetföldrajzi tájak • Hierarchikus rendszer ő • Földtani, felszínalaktani, éghajlati jellemzők alapján felállított egymásra épülés ő • A földfelszíni jellemzők összekapcsolása az adott táj belső és külső tulajdonságaival.

6 Kartográfiai ábrázolási problémák • A teljes hierarchia nem
Kartográfiai ábrázolási problémák • A teljes hierarchia nem ábrázolható • „Műnevek” jelenléte az egyes hierarchikus szinteken • Kartográfiai „hagyományok”

7 A HIERARCHIA

8 A hierarchia bemutatója:
a TÁJBEOSZTÁS

9 1 Kistájrészlet ő Keleti-Gerecse Keleti-Gerecse + Nyugati-Gerecse + Központi-Gerecse = Gerecse 2 Kistáj ő Gerecse Gerecse + Zsámbéki-m. + Budai-hg. + Pilis = Dunazug-hegyvidék 3 Középtáj ő Dunazug-hegyvidék Dunazug-hegyvidék + Velencei-hg. + Vértesvidék + Móri-árok + Bakonyvidék = Dunántúli-középhg. 4 Nagytáj ő Dunántúli-középhg.

10 A „MŰNEVEK”

11 Tömegtérképeken ritka a használatuk
• Csepel–Ócsai-sík • Pesti-hordaléksík • Mohácsi-terasz • Észak-bácskai-löszhát • Közép-Mezőföld • Csongrád–Szegedi-ártér • Északkelet-Nyírség • Nyárszegi-magassík • Szlovák-paradicsom • Máramarosi-masszívum • Zempléni-határhegység • Alsó-Maros-áttörés Tömegtérképeken ritka a használatuk

12 AZ ÁBRÁZOLÁSI „HAGYOMÁNYOK”

13 1922 1937 1953 1989

14 • Hegység- és dombságnevek ő kiemelkedések, pusztuló (eróziós)
• Hegység- és dombságnevek ő kiemelkedések, pusztuló (eróziós) felszínformák földrajzi nevei. ő álló betűtípussal ábrázoljuk • Köznevek: -hegyvidék, -hegység, -hátvidék, -hegyhát, -hátság, -dombvidék, -dombság, -magasföld, -fennsík, -plató

15 • Síkság-, medence- és átmenetitájnevek ő A feltöltődő (akkumulációs)
• Síkság-, medence- és átmenetitájnevek ő A feltöltődő (akkumulációs) felszínformák nevei ő a hegylábfelszíneket is ide soroljuk (átmenetitáj) ő dőlt betűvel ábrázoljuk • Köznevek: -síkvidék, -síkság, -sík, -medence, -völgy, -sivatag, -mélyföld, -part + -alja (átmenetitáj) végződés

16 hegység-dombság síkság-medence átmenetitáj síkság-medence

17 Történeti-földrajzi tájak • Letűnt közigazgatási egységek nevének tovább élő formái + • Szoros kapcsolat a néprajzi tájnevekkel + • Nincs hierarchikus egymásra épülés + • Történeti-földrajzi név # történeti név

18 LETŰNT KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK NEVE TOVÁBB ÉL

19 Borsod + Abaúj-Torna + Zemplén = Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1950)
De: Sátoraljaújhely környéki ember nem lett „borsodi”! ő Ő „zempléni” (identitástudat) ő a korábbi megye neve tovább él a lokalizálásban De: nem általánosítható! pl. Komárom-Esztergom

20 X. sz.: Erdőelve – „erdőn túl”
XIII. sz.: Erdélyi vajdaság XVI. sz: Erdélyi fejedelemség 1872: különállás megszűnése De: megmaradt az „erdélyi ember” (éntudat + „tetudat”) ő A lokalizálás tovább él az Erdély névben ő történeti-földrajzi táj

21 SZOROS KAPCSOLAT A NÉPRAJZI TÁJNEVEKKEL
Egy névrajzi fogalmi kategória: történeti-földrajzi-néprajzi tájnév

22 pl. letűnt közigazgatási egységek:
Kiskunság Nagykunság Székelyföld Hajdúság mindegyik néprajzi tájnév, de közigazgatási egységgé formálódásuk etnikai, társadalmi alapú ő előbb volt a „nép”, azért lett a közigazgatási elkülönülés

23 néprajzi néprajzi történeti-földrajzi

24 a TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI TÁJNÉV
nem TÖRTÉNETI NÉV

25 Egykori közigazgatási egységek neve, ha kikopik a használatból vagy nevének tartalma folytán el kellett tűnnie a mindennapokból ő történeti név ő Ilyet csak történelmi térképeken, tehát visszadatált időállapotot bemutató térképeken használhatunk. pl. Avarország, Pannónia

26 TIPOGRÁFIAI MEGOLDÁS hegység-dombság Északi-középhg. Kisalföld
síkság-medence-átmenetitáj Kisalföld történeti-földrajzi-néprajzi táj Felvidék

27 Ugyanazon terület két térképen
történeti-földrajzi néprajzi nevekkel és azok nélkül Magyarország felszíne és vízei [Stiefel Eurocart 2002] Magyarország atlasz [Cartographia Kft.1999]

28 A TÁJNEVEK KARTOGRÁFIAI BESOROLÁSÁNAK PROBLÉMÁJA

29 Milyen kategória lesz a térképen?
– Nagykunság – néprajzi tájnév „eredeti kun népessége megmagyarosodott” történeti-földrajzi tájnév „egykori Nagy-Kun kerület” természetföldrajzi tájnév „az Alföld síksági középtája” Milyen kategória lesz a térképen?

30 A felvételre kerülő név…
Eldöntendő kérdés: A felvételre kerülő név… …természetföldrajzi tájnév? …történeti-földrajzi-néprajzi tájnév? Besorolási szempontok: • Térkép célja/típusa • Melyik hatás/tényező erősebb

31 síkság-medence síkság-medence

32 Milyen kategória lesz a térképen? Döntés: természetföldrajzi tájnév
– Külső-Somogy – Milyen kategória lesz a térképen? Döntés: természetföldrajzi tájnév Eldöntendő kérdés: A Külső-Somogy név… …dombságnév? …átmenetitáj-név ?

33 ? átmenetitáj hegység-dombság hegység-dombság hegység-dombság

34 MAGYAR TÁJNEVEK A MAGYAR NÉVTERÜLETEN

35 (NÉVADÁSI VISZONYÍTÁS)
TÁJSZEMLÉLETEK A KÁRPÁT-TÉRSÉGBEN (NÉVADÁSI VISZONYÍTÁS) • magyar • szlovák • román • ukrán • szlovén

36 Táji viszonyítások a tájnévadás alapján a Kárpát-térségben

37 A Kárpát-térséggel foglalkozó magyar
TERMÉSZETFÖLDRAJZI SZEMLÉLETEK és TÁJBEOSZTÁSOK – áttekintés –

38 Az „alaphelyzet” • Folyóközök és „erdők” (hegységek), a tájnévadás alapjai [Bodrogköz, Vérteserdő] • Karakteres tájakon népi névadás, nagy méretbeni szórással [Mátra, Alföld] • „Lyukak” a névrendszerben • Nagyon erős vármegyei- és igazgatási szemlélet [„Túl a Dunán”, „Tiszán innen”]

39 A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (1863–65)
HUNFALVY JÁNOS A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (1863–65) • Kárpát-medence hármas tagolása, • A hegységek és a Kárpátok részeinek csoportosítása, • A tájak bemutatása néhány esetben a mai leírásoknál is részletesebb és alaposabb Pozsonyi-, Pesti-, Erdélyi-med.

40 TELEKI PÁL 1917 Az új gondolat:
„Milyen fontos volna a magyarban is a vármegyék monográfiái helyett a Mezőségnek, a Nyírségnek és Barcaságnak, a Csallóköznek és a Hanságnak a leírása! „* *Teleki Pál: A földrajzi gondolat története

41 Teleki Pál: A tájak leírásának és összehasonlításának kulcsa a táj tipikus karakterének megkeresése, kidomborítása. Ez a karakter akár klimatikus, akár orográfiai, akár történelmi, ha a tájképre hatással van, földrajzi tényezővé válik.

42 „Parcellázó tájbeosztás” K.-Kárpátok, Dél-erdélyi-felv., Dinári-Alpok
CHOLNOKY JENŐ „Parcellázó tájbeosztás” • 9 nagytáj a tört. Mo. területére, • A tájszemléletben is uralkodik az államközpontúság, • Névadása földrajzilag kifejező, körülíró („műnevek”) Alföld, Dunántúl, Erdélyi-med., Kelet-magyar-országi-szigethg., Ény.-Felvidék, Ék.-Felvidék, K.-Kárpátok, Dél-erdélyi-felv., Dinári-Alpok

43 Magyarország tájrajza
PRINZ GYULA Magyarország tájrajza 1936 Alföld, Felföld, Erdély, Pannonföld • A Kárpát-medencén belül 4 országrészt, 15 tájat és közel 100 vidéket határoz meg, • Tájrajzi egységei egyéni termé- szetföldrajzi,településföldrajzi, gazdasági és kultúrtörténeti jelleggel bírnak.

44 A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei
KÁDÁR LÁSZLÓ A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei 1941 • Térképmelléklet a magyar néprajzi tájakról, • Fő figyelme a nép által felismert és elnevezett tájak felé fordul.

45 BULLA BÉLA–MENDÖL TIBOR A Kárpát-medence földrajza 1947
• 6 nagytáj • a Kárpát-medence természet- földrajzi egység, származásának, éghajlatának, vízrajzának megértéséhez az egész ismerete szükséges. • Saját népünk tájépítő munkáját számon tartani kötelességünk, bárhol bukkanjunk is rá a Földön. Alföld, Kisalföld, Dunántúl, Ék-Felvidék, Ény-Felvidék, Erdély

46 PÉCSI MÁRTON–SÁRFALVI BÉLA Magyarország földrajza
1960 • Átdolgozott beosztás, államközpontú- ság a trianoni határokkal • 4 nagytáj • A Bulla–Mendöl-féle tájak adaptálása a trianoni határokhoz. • Tradicionális tájnevek felcserélése újakkal ALFÖLD, KISALFÖLD, DUNÁNTÚL, ÉSZAKI-KHG. pl. Eperjes–Tokaji-hv. Gömör–Tornai-karszt

47 BULLA BÉLA Magyarország természetöldrajza 1960
• Több helyütt erőteljes beavatkozás a hagyományos tájszemléletbe • Nagytáji szinten megváltoztatott táj- határok, a Dunántúl szétbontásával • 6 nagytáj • Az Alföld kiterjesztése a Mezőföldre KISALFÖLD, ALPOKALJA, DUNÁNTÚLI-KHG., DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG, ALFÖLD, ÉSZAKI-KHG.

48 Magyarország kistájainak katasztere*
MAROSI S.–SOMOGYI S. Magyarország kistájainak katasztere* 1990 • Bulla 1962-es beosztásának megerősítése, kistáj szintű fejlesztése • Szigorú államközpontúság a trianoni határokra • 6 nagytáj, 33 középtáj, ~200 kistáj *első térképes megjelenése: MNA 1989, hasonló tartalom: FNT I. (1971)

49 HAJDÚ-MOHAROS J. – HEVESI A.
A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása 1997 • Az államközpontúság teljes megszűnése • Nem Kárpát-medence, hanem Kárpát- térség (medence+előtér) egység • 21 nagytáj • „Kompatibilitás” a szomszéd népek rendszereivel • Mo. területén a Bulla-féle 6 nagytáj megtartása részben Prinz-féle nevekkel Bakonyerdő, Mátraerdő

50 A TÁJNEVEK VÁLTOZÁSA A MAGYAR NÉVTERÜLETEN

51 Alaphelyzet: • Természetes (népi) névadás Változás: • Természetes (szükséges) fejlődés • Tudományos beavatkozás • Ideológiai hatások („nagy tévedések”)

52

53

54 Fontosabb tájnévváltozások a Kárpát-térségben a XX. században

55 1992-től: kettős tájszemlélet a magyar kartográfiában
• Pécsi–Marosi–Somogyi–Sárfalvi (FNT I.–MNA) tájszemlélet • A határokon túli, kárpát-térségi névanyagban sok idegen hatás • A történeti-földrajzi-néprajzi tájnevek ábrázolása hézagos. • Hajdú-Moharos–Hevesi (KPTTB) tájszemlélet • Egységes kárpát-térségi magyar névanyag • történeti-földrajzi-néprajzi tájnevek következetes ábrázolása. 2

56 Névrajzi különbségek ugyanazon területen, két atlaszban
Földrajzi világatlasz [Nyír-Karta–Topográf 2003] Magyarország atlasz [Cartographia Kft.1999]

57 MAGYAR és MAGYAROS TÁJNEVEK
MAGYAR NÉVTERÜLETEN KÍVŰL

58 A köznevek A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is. A nem latin betűs távoli nyelvek (türk nyelvek, kínai, koreai, japán stb.) közszói tagjainak fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar átírással írt alakját, a földrajzi összetételben minden esetben kis kezdőbetűvel, a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolva kell írni. Az előbbihez hasonló megoldást, tehát a kis kezdőbetűvel való írást javaslom az idegenből magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. (kordillera, kordillerák).

59 A tulajdonnevek

60 A melléknévi és köznévi eredetű tulajdonévi részek, abban az esetben, ha azok ma is az adott nyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatók. Kivételt képeznek a személynévből és tulajdonnévből (pl. hajó, expedíció nevéből) származó névtagok. Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás elegendő. A közvetlen magyar fordítást csak akkor javasolt, ha az más latin betűs nyelvek esetében jelentkezik. A személynévi eredetű földrajzi nevek közül a szentek és az uralkodók neveiből képzett formák következetesen lefordíthatók. Ha az idegen név teljes mértékben belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a mindennapok kommunikációjában folyamatosan élő név akkor nem fordítható.

61 Orlické hory (cseh) Orlice-hegység
Cserszkij hrebet (orosz) Cserszkij-hegység Bayerwald (német) Bajor-erdő Rocky Mountains (angol) Sziklás-hegység Fox Islands (angol) Róka-szigetek Porcupine River (angol) Kúszósül-folyó Bay of Goods Mercy (angol) Isteni kegyelem-öböl Sierra Dois Irmãos (portugál) Két testvér-hegység Tien-san (kínai) Csilien-san (kínai) Kuznyecki-alatau (hakasz) Ulahan-bom (jakut) Kara-kum (türkmén)

62 Névközlési különbségek ugyanazon területen, két atlaszban
Földrajzi világatlasz [Nyír-Karta–Topográf 2003] Földrajzi világatlasz [Cartographia Kft.1999]

63 Névközlési különbségek ugyanazon területen, két atlaszban
Földrajzi világatlasz [Nyír-Karta–Topográf 2003] Földrajzi világatlasz [Cartographia Kft.1999]

64 Összegzés • A tájszemlélet alapja államterülettől független (KPTTB)
• A tájnevek felvételére a hármas tagolás indokolt (hedo, símeá, töföné) • A névterületen kívül is törekedjünk a magyaros névanyagra • Az elismert tájbeosztások felhasználásával a térképen létre kell hoznunk egy „kartográfus- tájbeosztást”