MASADA MASADA 2000 évvel ezelőtt a Chasmoneus-dinasztia egyik tagja, Jehonátán emeltetett erődöt a hegytetőn, ahonnan uralni lehetett a Holt-tenger körüli utakat.

Masada romjait 1838-ban fedezte fel egy amerikai kutató, de csak egy év múlva kapaszkodott fel a hegyre egy amerikai misszionárius egy angol festő társaságában. 1953-ban ifjúsági szervezetek tagjai kitisztították, a hadsereg műszaki egységei pedig újra járhatóvá tették a Kígyó ösvényt. Az 1963-1965 között a világ minden részéből érkezett önkéntesek segítségével végzett ásatások felszínre hozták a Masada maradványait.

A két futballpályányi terület ma is csodálatos A két futballpályányi terület ma is csodálatos. Maketteken lehet látni , milyen is volt:

Heródes nyári palotát építtetett a hegy északi lejtőjén. I. e Heródes nyári palotát építtetett a hegy északi lejtőjén. I.e. 40-ben Heródes az ellene lázadó párthusok csapatai elől ide menekítette csapatait és a családját. Mikor a védők már a szomjhalál szélén álltak, egy hirtelen jött zivatar megtöltötte a ciszternákat.   Később, amikor Heródes Júdea királya lett, Maszadát palota-erőddé alakította. 

Út Heródes palotájához

Heródes palotája felülnézetből

Halála utána a rómaiak megszállták a hegyet Halála utána a rómaiak megszállták a hegyet. Ez volt az utolsó csepp a pohárban: a zsidók fellázadtak ellenük. I.sz. 66-ban Jeruzsálemben a zélóták (szélsőségesek) magukhoz ragadták a hatalmat, s Masadát is visszafoglalták a rómaiaktól. Kitört az első zsidó-római háború, amikor is a zsidó lázadók egyik szélsőséges csoportja, a Sicarii ide ásta be magát, majd innen csaptak le a környező római érdekeltségekre. A Sicarii állítólag mind a római, mind a zsidó ellenállók szemében ellenséges csoport volt, így nem számíthattak túl sok segítségre senkitől. Egy Elazar ben Ya'ir nevű zsidó vezette őket, de amikor 70-ben lerombolták a második templomot is a rómaiak, rengeteg jeruzsálemi zsidó csatlakozott hozzájuk.

Látogassunk el Masadába!

Teveveszély!

Már látszik…..

Gyalogösvényen is fel lehet menni

De felvonóval érdemesebb felmenni, íme az állomás:

72-ben Lucius Flavius Silva a X. Fretensis légiót vezette a vár alá, hogy megleckéztesse a zsidó lázadókat. A rómaiak nem tudták áttörni az erőd falait, ezért a híres légió 10 000 katonájával hosszú ostromba kezdtek. A lábánál 5 km kerületű ostromfalat építettek a hegy köré,  a katonáknak pedig a falon kívül 8 tábort. A hegy nyugati oldalán rámpát emeltek, azon vontatták fel az erőd faláig az ostromgépeket.

A felvonóból jól látszik a tábor maradványa

Séta a tábor falai között

A táborból a látkép:

Amikor a parancsnok látta, hogy képtelen az erődöt tovább tartani, összehívta a védőket és mind a 900-an együtt öngyilkosok lettek. Az ásatások során hétszáznál több cserépdarabot találtak, a legtöbbet arámi vagy héber nyelven írták, de van közöttük görög és latin is. Az öngyilkosság minden valószínűség szerint úgy történt, ahogy azt Josephus Flavius  „A zsidó háború” című könyvében leírta. Mivel a vallásuk az öngyilkosságot szigorúan tiltotta, ezért sorsot húztak, és egymást ölték meg, csak az utolsónak kellett ténylegesen öngyilkosnak lenni.

Fennmaradt cserépdarabok

Járjuk be az erőd falmaradványait

Élelmiszer és víz tárolására kolombák szolgáltak

Fürdők

LÁTKÉPEK

A hegyek

és a Holt-tenger

VÉGE MASADA az UNESCO Világörökség része