A bronzkor Bár a Csallóköznek e területe, Városunk történelme hosszabb időre visszanyúlik. Dunaszerdahely környékéről már a bronzkorból és a római korból is kerültek elő régészeti leletek. A bronzkor Bár a Csallóköznek e területe, adódóan a természetrajzi viszonyaiból gyéren lakott vidék volt, a korai település helyzeténél fogva (a tőle délre eső lápos-mocsaras vidék legészakibb elkerülő útvonala, egy természetes hordalékkúpon kialakult útkereszteződés, kereskedelmi gócpont, valószínűsíthető szakrális hely stb.) már bizonyosan lakott volt. A római kor A környéken talált római kori régészeti leletek ismét a terület lakottságára utalnak. A római kori település már ekkor kereskedelmi jellegű.
(amely területen rideg állattartás A honfoglalás kora A honfoglaló magyar törzsek a szempontjukból fontos, a terület mocsaras részét elkerülő kereszteződés mellé telepednek. Rövidesen újra fellendül a vásározás, valamint a kialakuló szakrális hely (a korai templom) is nagy vonzást jelenthetett – ezek miatt telepedett le közvetlenül Szerdahely mellett egy nemesi réteg (Nemesszeg kialakulása). A nomád törzsi elit megtartva életmódját (rideg állattartás, kézművesipar, ötvös- és fegyverkovácsolás stb.) főleg a későbbi nemesszegi részben koncentrálódik, de hozzájuk köthető valószínűleg a Tejed települések kialakulása is (a tejelő helyek) a Szerdahelytől délre elterülő kis folyó által behatárolt, zárt terület mentén (amely területen rideg állattartás folyt egészen a 20. századig!).A terület honfoglalás kori eredetet egyrészt a településnevekben (Abony, Csót, Rény, Éte, Tejed, Nyilas), de például a dűlőnevekben (Nyilas, Katonaföld stb.) is tetten érhetjük.
A 19. század Szerdahely egyes részei, de főleg a Az 1800-as évek első felében a mezőváros központja átalakul: elbontják a templom mellett álló kis halottas kápolnát (1802-ben), majd később a kőfalat, amely a templomot és az azt körülvevő temetőt őrizte – fokozatosan átformálódik a későbbi Templom-tér. Szerdahely egyes részei, de főleg a környező települések – Nemesszeg, Előtejed, Újfalu– lakóházai még nagyrészt vályogból épültek, jellemzően döngölt padlójú, nádfedeles házacskák voltak, kéményük többnyire vesszőből font, sárral tapasztott sövénykémény volt. A szabadságharc leverése utáni évtizedben a kisebb különálló települések a gazdaságilag egységesebb, érdekeiket jobban szolgáló város létrehozásáról gondolkodtak. Végül 1854-ben az addigi Szerdahely, Újfalu, Nemesszeg és Előtejed községekből megalakul Duna-Szerdahely. (A mai város területe több korábbi településből jött létre. Ezek: Szerdahely, Bazsótejed, Csótfalva, Előtejed vagy Kistejed, Enyed, Lidértejed, Nemesszeg, Ollétejed,Pódafa Zöldfasor része, Pódatejed egy része, Pókatelek, Rény, Sikabony ,Sóssziget, Újfalu.)
Köszönöm a figyelmet ! Ješ Jázmin