Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam Több mint 500 millió polgár Jelenlegi tagjelölt országok: Albánia, Izland, Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország

Az EU alapelvei Közös értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás tiszteletben tartása (EUSZ 2. cikk) Célok: a béke, az EU által vallott értékek és népei jólétének előmozdítása (EUSZ 3. cikk) 4 szabadság: a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása

Az EU történetének főbb állomásai

A háborút követő újjáépítés 1950: május 9. – Robert Schuman nyilatkozata 1951: az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország 1957: Római Szerződések – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom születése

Az 1960-as évek – az alapok 1960: az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) létrehozása 1962: a közös agrárpolitika (KAP) bevezetése 1968: a vámok eltörlése

Az 1970-es évek Európa tagállamainak száma már 9 1973: Első bővítés – Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik az EGK-hoz Európa tagállamainak száma már 9 1979: első alkalommal választják meg az Európai Parlament képviselőit a közvetlen és általános választójog alapján

Az 1980-as évek – konszolidáció Bővítés dél-európai országok belépésével: Görögország (1981), Spanyolország és Portugália (1986) Európa tagállamainak száma már 12 1986: aláírják a Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmányt 1990: a német újraegyesítéssel a volt NDK is az EGK részévé válik

Az 1990-es évek Európa tagállamainak száma már 15 1993: a Maastrichti Szerződés hatálybalépésével létrejön az egységes európai piac 1995: újabb bővítés – Ausztria, Finnország, Svédország Európa tagállamainak száma már 15

A nagy bővítés Európa tagállamainak száma már 25 2002. január 1.: 12 ország bevezeti az eurót 2004: közép- és kelet-európai bővítés – 10 új ország csatlakozik az EU-hoz: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia Európa tagállamainak száma már 25 2007: csatlakozik Bulgária és Románia Európa tagállamainak száma már 27 2013: csatlakozik Horvátország Európa tagállamainak száma már 28

A 2000-es évek Szükségessé válik az intézmények reformja 2005: Franciaország és Hollandia elutasítja az Európai Alkotmányt 2009: A Lisszaboni Szerződés elfogadása, majd hatálybalépése december 1-jén

Néhány példa Bármelyik tagállamban élhetünk, tanulhatunk, dolgozhatunk Csereprogramok a fiatalok számára: Comenius, Leonardo Da Vinci és Erasmus Közös fizetőeszköz 19 országban Környezetvédelmi jogszabályok az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében Esélyegyenlőség A roamingdíjak csökkentése És még sorolhatnánk...

Az Unió intézményei

Az Európai Parlament A Tanáccsal osztozik a jogalkotási hatáskörön (jogszabályok elfogadása) Ellenőrzi az EU költségvetését (a Tanáccsal együtt) és felügyeli az uniós intézmények politikáit Általános választójog alapján megválasztott 751 képviselője van Választások 5 évente Elnök: Martin Schulz

Az Európai Tanács Politikai útmutatást nyújt az EU-nak, és meghatározza a politikai irányokat és prioritásokat A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll Elnök: Donald Tusk

Az Európai Unió Tanácsa Közös jogalkotás az Európai Parlamenttel (módosítja, elfogadja vagy elutasítja az Európai Bizottság jogalkotási javaslatait) A 28 tagállamnak a napirenden szereplő szakterületért felelős minisztereiből áll Rotációs alapú elnökség: 6 hónaponként más-más tagállam tölti be az elnöki tisztet: 2015. január 1-től június 30-ig Lettország 2015. július 1-től december 31-ig Luxemburg

Az Európai Bizottság Jogszabályokat javasol és hajt végre (kezdeményezési jog, a Szerződések „őre”) 28 európai biztos (minden országból egy), köztük egy elnök: Jean-Claude Juncker, valamint számos alelnök (egyikük az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője)

További uniós intézmények és szervek Az Európai Unió Bírósága Az Európai Központi Bank Az Európai Számvevőszék Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) A Régiók Bizottsága

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Mi az EGSZB? A Római Szerződés (1957) által létrehozott tanácsadó szerv A szervezett civil társadalmat képviseli Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Mi a „szervezett civil társadalom”? Mindazok a csoportok és szervezetek, amelyeket a polgárok érdekképviseleti, együttműködési vagy egyéb konkrét céllal hoztak létre.

Mi az EGSZB szerepe? Tanácsadás az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak. Az EGSZB három fő feladata: annak biztosítása, hogy az uniós politikák a valós gazdasági, szociális és társadalmi helyzetet tükrözzék, nagyobb részvételen alapuló és polgárközelibb EU kialakítása, illetve az EU értékeinek népszerűsítése és a civil társadalmi szervezetek szerepének erősítése világszinten

Híd az EU és a szervezett civil társadalom között Előtérbe helyezi a civil társadalom érdekeit Lehetővé teszi, hogy a tagállami civil szervezetek európai szinten kifejtsék nézeteiket

Kikből áll az EGSZB? Az EU 28 tagállamát képviselő (5 évre kinevezett) 353 tag közgyűlése 1 elnöke és 2 alelnöke van, akiket két és fél évre választanak meg Gazdasági és társadalmi érdekcsoportokat képvisel: munkaadókat, munkavállalókat, egyéb érdekcsoportokat (civil szervezetek, mezőgazdasági termelők, fiatalok, fogyasztóvédelem stb.) 6 szekciója és egy Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) nevű testülete van Véleményeit a plenáris üléseken vitatják meg és fogadják el egyszerű többséggel (évente kb. 9)

A vélemények kidolgozása Közgyűlés II. CSOPORT Munkavállalók I. CSOPORT Munkaadók III. CSOPORT Egyéb tevékenységek Tanulmányozócsoport: tagok és szakértők SZEKCIÓ SZEKCIÓ 6 szekció

Your Europe, Your Say!

RAJTUNK A SOR! 28 országban élő több mint 500 millió polgára számára az EU a demokrácia legfontosabb helyszíne: jogszabályai, rendeletei, irányelvei hatással vannak mindennapi életünkre. Aktív polgárként számos eszközünk van arra, hogy közvetlenül részt vegyünk Európa irányításában. Ki kell állnunk közös ügyeinkért és azok tiszteletben tartásáért. Európa a Tiéd is, és végső soron a Te szavad lehet a döntő! Minden az aktív részvételen múlik! Most lehetőségetek nyílik arra, hogy egy, az európai szintű aktív polgársággal kapcsolatos témán dolgozhassatok.

A feladat Olvassátok el és vitassátok meg az osztályban azokat az aktív polgári szerepvállalással kapcsolatos témákat, melyeket az EGSZB elküld nektek Válasszatok ki EGYET a témák közül, és március 11-ig értesítsetek minket választásotokról Készüljetek fel a brüsszeli útra: tanárotok segítségével dolgozzátok fel a kiválasztott témakört Brüsszelben: munkacsoportülés, beszámoló, vita és a téma ismertetése az ifjúsági plenáris ülésen

1. Olvassátok el és vitassátok meg a témaköröket 2015. február végéig megkapjátok az EGSZB-től az aktív polgári szerepvállalással kapcsolatos témákat, angol nyelven Ez a polgári szerepvállalással kapcsolatos témákat felsoroló munkadokumentum képezi majd a brüsszeli vita alapját Vitassátok meg az osztályban a különböző témákat, majd válasszatok ki EGYET

2. Válasszátok ki a témát A polgári szerepvállalással kapcsolatos témáknak az osztályban való megvitatását követően válasszatok ki EGY témát Választásotokról március 11-ig tájékoztassátok az EGSZB-t angol nyelven

3. Felkészülés a brüsszeli útra Dolgozzátok ki az általatok választott témát: készítsetek elő egy kis projektet, amely lehet pl. kiselőadás, jelenet, egy rövid publikáció, vita stb. A projekt célja: hogy teljesen magatokénak érezzétek a kiválasztott témát, és jobban megértsétek annak korlátait és lehetőségeit Március végéig visszajelzést küldünk arról, hogy a részt vevő iskolák mely témákat választották

4. Brüsszelben: munkacsoportülés A workshopokon megtudhatjátok, hogy az egyes iskolák milyen tapasztalatokat szereztek az általuk választott témával kapcsolatban, milyen tanulságokat vontak le, és mit javasolnak az aktív polgárság és a részvételi demokrácia megerősítéséhez és további fejlesztéséhez

5. Brüsszelben: beszámoló és vita Egyes munkacsoportok ezután beszámolhatnak legfőbb megállapításaikról a „Your Europe, Your Say!” rendezvényt lezáró plenáris ülésen, és bekerülnek a napról készített összefoglalóba. Reméljük, hogy a rendezvényen tett első lépéseket Európa-szerte újabbak követik, melyek még több fiatalt felelős részvételre ösztönöznek!

Határidők és elérhetőségek A kiválasztott témakörről 2015. március 11-ig kell tájékoztatni az EGSZB-t angol nyelven. További tájékoztatásért vagy segítségért forduljatok hozzánk: E-mail: youreurope@eesc.europa.eu Weboldal: www.eesc.europa.eu Your Europe, Your Say @youreurope