Az Európai Unió.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió

2 Az Európai Unió globális világgazdasági szerepköre
Dr. Bernek Ágnes 2008. Az Európai Unió

3 Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest, 2004. Második kiadás
Bernek Ágnes – Kondorosi Ferenc – Nemerkényi Antal – Szabó Pál: Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest, Második kiadás Kötelező irodalom e könyvből négy fejezet!!!! Az Európai Unió

4 Az Európai Unió a globális világban (39.o. – 54.o.)

5 Az integráció vertikális „lépcsőfokai”
Bilaterális kereskedelmi megállapodás Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Monetáris unió Politikai unió Az Európai Unió

6 Horizontális (területi) bővítés és vertikális mélyítés
Róma: Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK – Közös Piac) és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződések aláírása: NSZK, Franciao., Olaszo. és a Benelux-államok 1973: Dánia, Egyesült Királyság és Írország 1981: Görögország 1986: Portugália és Spanyolország Az Európai Unió

7 Horizontális (területi) bővítés és vertikális mélyítés
1992: Maastrichti Szerződés (1993-tól) – az Európai Unió (gazdasági unió) 1995: Ausztria, Finnország és Svédország (a 15-ök EU-ja) 2001: Nizzai Szerződés 2002: monetáris Unió (12 EU tagállamban) 2003 ápr Athén – 10 csatlakozásra váró ország aláírja az európai uniós csatlakozási szerződést Az Európai Unió

8 Horizontális (területi) bővítés és vertikális mélyítés
2003: Európai Alkotmány (2005 – Franciao. és Hollandia elutasította – így jelenleg nincs érvényben) 2004 május 1: a 25-ök EU-ja (Magyaro., Cseho., Szlovákia, Lengyelo., Szlovénia, Észto., Letto., Litvánia, Málta, Ciprus) 2007: Románia és Bulgária 2008 (??): Horvátország és Törökország 2008 után (???): az EU keleti határa?? Az Európai Unió

9 Globális világpiaci szerepkör átalakulása
Az EU átalakítása szükségszerű a globális világpiaci versenyképesség fokozása érdekében!!! Globális világpiaci szerepkör átalakulása Az amerikai modell és az európai jóléti modell különbségei Az integráció elmélyítése, bővítése és versenyképességének fokozása lehetséges egyszerre egyidőben?? Az Európai Unió

10 A globális világgazdaság meghatározó folyamatai és térségi szintjei
Az Európai Unió

11 Az Európai Unió

12 Az amerikai piacgazdasági modell
Fejlett és versenyképes pénzpiac Erős fogyasztási orientáció Nagy mértékű rugalmasság Versengő magángazdaság Minimális állami beavatkozás A vezető érdekcsoportok politikai szerepe Az Európai Unió

13 Az Európai Unió

14 Az Európai Unió

15 A világ 500 legnagyobb vállalatának központjai azaz „headquarter”-ei, 2000
Az Európai Unió

16 Az Európai Unió

17 Az Európai Unió

18 A transznacionális vállalatok legfontosabb telepítőtényezői
1. A piac bővülésének perspektívája 2. A piac nagysága 3. Profitkilátások 4. Politikai és társadalmi biztonság 5. Jogi és szabályozási környezet 6. A munkaerő minősége Az Európai Unió

19 A külföldi működőtőke-befektetések legfontosabb irányai, milliárd USD, 1999
Az Európai Unió

20 Nemzetközi tőkeáramlások
Nemzetközi működőtőke-befektetések Pénzügyi átutalások Bankhitelezés Értékpapírkereskedelem Valutakakereskedelem – spekuláció Az Európai Unió

21 A világ legfontosabb pénzügyi központjai
Az Európai Unió

22 A világ „off-shore” területei, 2002
Az Európai Unió

23 A Gazdasági és Monetáris Unió (139.o. – 154.o.)
Az Európai Unió

24 Maastrichti Szerződés
Aláírás február 7. – életbe lépés: november 1. Három pillér: pillér: Gazdasági és Monetáris Unió pillér: Közös kül- és biztonságpolitika pillér: Rendőrségi és bűnügyi együttműködés Az Európai Unió

25 1990: A Gazdasági és Monetáris Unió I
1990: A Gazdasági és Monetáris Unió I. szakaszának kezdete, mely a tőkemozgások fokozatos, de teljes liberalizációjával a belső piac kiépítésének befejezését, a gazdasági unió létrehozását tűzte ki célul. 1992: Maastrichti Szerződés - törvényi szintre emelte a monetáris unió létrehozását. Konkrét időtervet határozott meg az I. szakasz befejezésére és a hátralévő két szakasz megvalósítására. A Maastrichti Szerződés megfogalmazta a leendő közös valuta bevezetésének feltételeit, és kialakította a leendő közös monetáris politika intézményi és működési kereteit. A szerződés úgynevezett konvergenciakritériumokat határozott meg a tagországok részére a Gazdasági és Monetáris Unió III. szakaszában való részvételre. Az Európai Unió

26 1994: A Gazdasági és Monetáris Unió II
1994: A Gazdasági és Monetáris Unió II. szakaszának kezdete az Európai Monetáris Intézet felállításával. Ennek a szakasznak a feladata volt a III. szakasz és a pénzcsere megvalósításának előkészítése, és a különböző piaci szereplők felkészítése a monetáris unióra. A II. szakaszban kellett a szükséges gazdasági konvergenciát elérni (teljesíteni a konvergencia-kritériumokat) és harmonizálni a monetáris politikai kereteket. Az Európai Tanács madridi ülésén határozták el egyrészt a közös valuta bevezetésének, a pénzcserének a konkrét ütemtervét, másrészt hogy a majdan bevezetendő közös valuta neve az euró lesz. Az Európai Unió

27 1998: Az Európai Tanács brüsszeli ülésén döntöttek a konvergenciakritériumok teljesítéséről és a III. szakaszban való részvételről. 11 tagország (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) hozta létre a monetáris uniót. Az Európai Központi Bankot és vele együtt a Központi Bankok Európai Rendszerét június 1-jén alapították meg, ezzel egyidejűleg felszámolták az Európai Monetáris Intézetet. A részt vevő tagországok valutáinak euróhoz viszonyított átváltási arányainak visszavonhatatlan rögzítésére december 31-én került sor. Az Európai Unió

28 1999: A Gazdasági és Monetáris Unió III
1999: A Gazdasági és Monetáris Unió III. szakaszának kezdete, az euró mint számlapénz megjelenése. Ettől kezdve a nemzeti valuták csak az euró váltópénzeként funkcionálnak tovább.   2001 január 1. Görögország is csatlakozik az eurót bevezető tagállamokhoz, ezzel 12-re nõ az eurózóna országainak száma. 2002 január 1. Az euróbankjegyek és -érmék forgalomba hozatalának megkezdése. Február 28-ig a nemzeti valuták kivonása a forgalomból. Az Európai Unió

29 A Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak a „felépítése”
Az Európai Unió

30 Európa újraegyesítése – Az Európai Unió keleti bővítése (211. o. – 232
Európa újraegyesítése – Az Európai Unió keleti bővítése (211.o. – 232.o.) Az Európai Unió

31 Az EU keleti bővítésének folyamata
1989: PHARE-program 1990-től: társulási szerződések 1998: „Luxemburgi hatok”: Magyaro., Lengyelo., Cseho., Szlovénia, Észto. és Ciprus 1999: „Helsinki hatok”: Szlovákia, Letto., Litvánia, Bulgária, Románia és Málta Az Európai Unió

32 Az EU keleti bővítésének folyamata
2001: Laekeni Csúcstalálkozó – „Laekeni Tízek” – Luxemburgi Hatok+Szlovákia, Letto., Litvánia és Málta 2003 ápr. 16: csatlakozási szerződés aláírása 2004 május 1.: a 25-ök EU-ja 2007: a 27-ek EU-ja Az Európai Unió

33 A 12 csatlakozásra váró ország összehasonlítása, 2001
Az Európai Unió

34 Az európai integráció jövőjének kérdései (233.o. – 241.o.)
Az Európai Unió

35 Az EU jövőjének kérdései
A nemzetállami szuverenitás átalakulása Globalizáció – integráció – nemzetállam Konföderális irányzat – EU, mint az államok laza társulása Föderális irányzat – EU, mint az államok szorosabb együttműködése – szövetségi állam – kis és közepes országok érdeke? Az Európai Unió

36 Az Európai Unió jövőjének kérdései
Politikai Unió – európai szuperállam??? – hatalmi mérleg EU-intézmények javára Maastrichti Szerződés három pillére – út a politikai unió felé?? Az Európai Unió

37 Köszönöm a figyelmet! Az Európai Unió