Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam Több mint 500 millió polgár Jelenlegi tagjelölt országok: Albánia, Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv.

Az előadások a következő témára: "Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam Több mint 500 millió polgár Jelenlegi tagjelölt országok: Albánia, Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv."— Előadás másolata:

1

2 Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam Több mint 500 millió polgár Jelenlegi tagjelölt országok: Albánia, Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország

3 Az EU alapelvei Közös értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás tiszteletben tartása (EUSZ 2. cikk) Célok: a béke, az EU által vallott értékek és népei jólétének előmozdítása (EUSZ 3. cikk) 4 szabadság: a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása

4 Az EU történetének főbb állomásai

5 Az 1950-es évek – a kezdetek A háborút követő újjáépítés 1950: május 9. – Robert Schuman nyilatkozata 1951: az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország 1957: Római Szerződések – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom megszületése

6 Az 1960-as évek – az alapok 1960: az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) létrehozása 1962: a közös agrárpolitika (KAP) bevezetése 1968: a vámok eltörlése

7 Az 1970-es évek 1973: Első bővítés – Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik az EGK-hoz  Európa tagállamainak száma már 9 1979: első alkalommal választják meg az Európai Parlament képviselőit közvetlen és általános választójog alapján

8 Az 1980-as évek – konszolidáció Bővítés dél-európai országok belépésével: Görögország ( 1981 ), Spanyolország és Portugália ( 1986 )  Európa tagállamainak száma már 12 1986: aláírják a Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmányt 1990: a német újraegyesítéssel a volt NDK is az EGK részévé válik

9 Az 1990-es évek 1993: a Maastrichti Szerződés hatálybalépésével létrejön az egységes európai piac 1995: újabb bővítés – Ausztria, Finnország, Svédország  Európa tagállamainak száma már 15

10 A 2000-es évek: A nagy bővítés 2002. január 1.: 12 országban bevezetik az eurót 2004: közép- és kelet-európai bővítés – 10 új ország csatlakozik az EU-hoz: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia  Európa tagállamainak száma már 25 2007: csatlakozik Bulgária és Románia  Európa tagállamainak száma már 27 2013: csatlakozik Horvátország  Európa tagállamainak száma már 28

11 A 2000-es évek Szükségessé válik az intézmények reformja 2005: Franciaország és Hollandia elutasítja az Európai Alkotmányt 2007: A Lisszaboni Szerződés elfogadása, majd hatálybalépése 2009 december 1-jén

12 Mit tesz értünk az EU? Néhány példa Bármelyik tagállamban élhetünk, tanulhatunk, dolgozhatunk Csereprogramok a fiatalok számára: Comenius, Leonardo Da Vinci és Erasmus Közös fizetőeszköz 19 országban Környezetvédelmi jogszabályok az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében Esélyegyenlőség A roamingdíjak csökkentése és még sorolhatnánk...

13 Az Unió intézményei

14 Az Európai Parlament A Tanáccsal osztozik a jogalkotási hatáskörön (jogszabályok elfogadása) Ellenőrzi az EU költségvetését (a Tanáccsal együtt) és felügyeli az uniós intézmények politikáit Általános választójog alapján megválasztott 751 képviselője van Választások 5 évente Elnök: Martin Schulz

15 Az Európai Tanács Politikai útmutatást nyújt az EU-nak, és meghatározza a politikai irányokat és prioritásokat A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll Elnök: Donald Tusk

16 Az Európai Unió Tanácsa Közös jogalkotás az Európai Parlamenttel (módosítja, elfogadja vagy elutasítja az Európai Bizottság jogalkotási javaslatait) A 28 tagállamnak a napirenden szereplő szakterületért felelős minisztereiből áll Rotációs alapú elnökség: 6 hónaponként más-más tagállam tölti be az elnöki tisztet: 2016. január 1-től június 30-ig: Hollandia 2016. július 1-től december 31-ig: Szlovákia

17 Az Európai Bizottság Jogszabályokat javasol és hajt végre (kezdeményezési jog, a Szerződések „őre”) 28 európai biztos (minden országból egy), köztük egy elnök: Jean-Claude Juncker, valamint számos alelnök (egyikük az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője)

18 További uniós intézmények és szervek Az Európai Unió Bírósága Az Európai Központi Bank Az Európai Számvevőszék Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) A Régiók Bizottsága

19 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

20 Mi az EGSZB? A Római Szerződés (1957) által létrehozott tanácsadó szerv A szervezett civil társadalmat képviseli Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

21 Mi a „szervezett civil társadalom”? Mindazok a csoportok és szervezetek, amelyeket a polgárok érdekképviseleti, együttműködési vagy egyéb konkrét céllal hoztak létre.

22 Mi az EGSZB szerepe? Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak nyújtott tanácsadás keretében az EGSZB három fő feladata: annak biztosítása, hogy az uniós politikák a valós gazdasági, szociális és társadalmi helyzetet tükrözzék, nagyobb részvételen alapuló és polgárközelibb EU kialakítása, illetve az EU értékeinek népszerűsítése és a civil társadalmi szervezetek szerepének erősítése világszinten

23 Híd az EU és a szervezett civil társadalom között Előtérbe helyezi a civil társadalom érdekeit Lehetővé teszi, hogy a tagállami civil szervezetek európai szinten kifejtsék nézeteiket

24 Kikből áll az EGSZB? Az EU 28 tagállamát képviselő (5 évre kinevezett) 350 tag közgyűlése. 1 elnöke és 2 alelnöke van, akiket két és fél évre választanak meg. Gazdasági és társadalmi érdekcsoportokat képvisel: munkaadókat, munkavállalókat, egyéb érdekcsoportokat (civil szervezetek, mezőgazdasági termelők, fiatalok, fogyasztóvédelem stb.). 6 szekciója és egy Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) nevű testülete van. Véleményeit a plenáris üléseken (évente kb. 9) vitatják meg és fogadják el egyszerű többséggel.

25 Hogyan működik az EGSZB? Vélemények kidolgozása 6 szekció Közgyűlés II. CSOPORT Munkavállalók I. CSOPORT Munkaadók III. CSOPORT Egyéb érdekcsoportok SZEKCIÓ Tanulmányozó- csoport: tagok és szakértők

26 Your Europe, Your Say!

27 intézkedésjavaslatok a migránsok jobb beilleszkedéséhez a befogadó országokban gyakorlati intézkedések helyben (iskolákban,klubokban stb.) a fiatal bevándorlók sikeres beilleszkedésének elősegítésére gyakorlati jellegű javaslatok (a fiatalok szemszögéből) a migráció és a menekültválság kezelésére Az alábbi témákban kell együtt dolgoznotok:

28 konkrét javaslat arról, hogy miként lehet felhívni a figyelmet a sikeres integráció fontosságára (különös tekintettel a fiatal menekültekre) az aktív polgársággal, a kultúrák közötti párbeszéddel és a diszkriminációmentességel kapcsolatos képzésekben való részvétel szempontjai Az alábbi témákban kell együtt dolgoznotok:

29 A háború kitörése óta több mint 4 millió szír menekült el hazájából; a menekültek fele gyerek. A szomszédos Libanon mintegy 1,2 millió szír menekültet fogadott be, és Jordánia mellett itt a legmagasabb a világon az egy főre jutó menekültek száma. Törökország több mint 1,9 millió szír menekültet fogadott be, azaz itt van a legtöbb menekült a világon. Információk a menekültválsággal kapcsolatban:

30 Az EU-n belül Svédország és Németország fogadott be a legnagyobb arányban menekülteket. Németországban jelenleg több mint 161 000 szír menekült él. Más európai országok megtagadták a menekültek befogadását és inkább lezárták határaikat. A menekültek nem csak Szíriából érkeznek. Az elmúlt öt évben a világ különböző részein több mint egy tucat konfliktus tört ki; többek között Irakban, Dél- Szudánban és Ukrajnában. Információk a menekültválsággal kapcsolatban:

31 Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a világon ma minden 122. ember menekült, vagy lakóhelyét elhagyni kényszerült ember, vagy menedékkérő. A világon a menekültek 43%-a gyerek. A menekültek azért hagyják el hazájukat és otthonukat, mert egyszerűen nincs más választásuk. Információk a menekültválsággal kapcsolatban:

32 Az 1951-es Menekültügyi Egyezményt szerint a menekült olyan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése avagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldöztetéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni. Mit jelent a menekült?

33 Nemcsak megfosztották őket gyermekkoruktól és fiatalságuktól, hanem nagy a kockázata annak is, hogy nem veszik figyelembe vagy megsértik jogaikat. Életkoruk miatt a fiatal menekültek speciális helyzetben vannak; előfordulhat az is – mint például a kísérő nélküli kiskorú menekültek esetében –, hogy elszakították őket szüleiktől vagy gondviselőiktől. Ez a bizonytalan és kiszolgáltatott helyzet káros hatással lehet a fiatalok kulturális, intellektuális, fizikai, pszichés és társas viselkedésére. Ezek a gyerekek és fiatalok nem részesülnek oktatásban, és nincs lehetőségük szabadidős tevékenységekre sem. Fiatal menekültek:

34 Az EGSZB álláspontja Az EU-nak olyan új bevándorlás- és menekültpolitikára van szüksége, amely nagyobb fokú közös felelősségvállalásra épül. Kellene egy bevándorlási kódex, amely minden jogszabályt magában foglalna. A migráció kiváltó okainak kezeléséhez együtt kell működni a nem uniós származási, illetve tranzitországokkal. Az uniós politikának a humanitárius szempontokból kellene kiindulnia, és kezelnie kellene az egyes országokban gyakran idegengyűlöletet szító közbeszédet, amely az „irreguláris migránsok” által jelentett állítólagos veszélyekre épít.

35 Az EGSZB alapfelfogása szerint a migránsok elsősorban emberek, akiket ugyanolyan alapvető jogok illetnek meg, mint az uniós polgárokat. Ezeket a jogokat pedig minden esetben tiszteletben kell tartani, illetve garantálni kell, függetlenül az adott személy jogi státuszától. Az EGSZB aggodalommal látja, hogy Európában fokozódik a bevándorlókkal szemben az intolerancia, a rasszizmus és az idegengyűlölet.

36 Brüsszelben: beszámoló és vita Csoportokban fogtok dolgozni. Ezután a „Your Europe, Your Say!” rendezvényt lezáró plenáris ülésen egyes munkacsoportok beszámolhatnak az együtt megfogalmazott főbb gondolataikról, amelyek bekerülnek a napról készített összefoglalóba. Reméljük, hogy a rendezvényen tett első lépéseket Európa-szerte újabbak követik, melyek még több fiatalt ösztönöznek majd aktív felelősségvállalásra!

37 Kapcsolat További tájékoztatásért vagy segítségért forduljatok hozzánk: E-mail: youreurope@eesc.europa.euyoureurope@eesc.europa.eu Weboldal: www.eesc.europa.euwww.eesc.europa.eu Your Europe, Your Say @youreurope

38