Minőségbiztosítás LB-II. Előadás 3. (2010) Crosby: A minőség nem „melléknév”, hanem főnév. A minőség nem „jóságot” jelent, hanem azt, hogy megtesszük azt, amire vállalkoztunk Relatív „jóság” nem létezik!

Témák 3. Előadás. 11.06. a)TQM filozófia és megvalósítása. Önértékelés. (Forrás: Dr.Balogh Albert) b) A folyamatjavítás és -fejlesztés eszközei és módszerei.

TQM filozófia és megvalósítása (a) TQM = Total Quality Management JAPÁN  TQC  USA  TQM  EURÓPA  SZABVÁNYOK (ISO,BS)  A TQM menedzsment módszer (vezetési, irányítási rendszer), melynek célja: - a hosszú távú üzleti siker és - a vevői elégedettség A TQM vezetési filozófia a hozzá tartozó stratégiával és a megvalósításhoz szükséges technikákkal

TQM filozófia és megvalósítása (a) Célja olyan folyamat létrehozása, mely a szervezet minden területén hatással van a teljes termelő vagy szolgáltató folyamat minőségére (az emberi munka minőségére is) és a minőség javítására is Fő elvek: Vevőközpontúság Folyamatok javítása és fejlesztése Teljeskörű rendszer- és környezet integráció Segítő elemek: vezetés, irányítás, menedzsment, képzés, tréningek, rugalmas támogató szervezet, motíváció, elismerés, csoportmunka, értékelés, mérés, elemzés

TQM filozófia és megvalósítása (a) A TQM 10 ALAPELVE 1. A vevő teljes elégedettsége 2. A vezetőség részvétele és elkötelezettsége 3. Az emberi erőforrások fejlesztése 4. Folyamatos fejlesztés 5. Folyamatirányítás 6. A célok állandósága (jövőkép-küldetés-értékrend-stratégia-politika) 7. Hatáskörök átruházása 8. Informatikai rendszer és kommunikáció fejlesztése 9. Minőségirányítási rendszer létrehozása 10. Hibamentes gyártás,szolgáltatás (Forrás: Dr.Balogh Albert)

TQM filozófia és megvalósítása (a) Az új 12 minőségirányítási alapelv 1. Vevői érték kialakítása 2. Összpontosítás a társadalmi értékre 3. Jövőképpel rendelkező vezetés 4. Az alapvető kompetencia felismerése 5. Az alkalmazottak bevonása 6. Együttműködés a partnerekkel 7. Teljes körű optimalizálás 8. Folyamatszemléletű megközelítés 9. Tényeken alapuló megközelítés 10.Szervezeti és személyi tanulás 11.Törekvő képesség 12.Önállóság (Forrás: Dr.Balogh Albert)

TQM filozófia és megvalósítása (a) A TQM megvalósítása 1. A TQM környezetének kialakítása (Felső vezetők bevonása, folyamatok irányítóinak kinevezése, folyamatstruktúrák meghatározása, stratégiai tervezés, csoportmunka szervezése, TQM megvalósítási terv készítése) 2. A folyamatirányítás bevezetése (Folyamattervezés, -elemzés,-fejlesztés, emberi erőforrások fejlesztése, képzés, ösztönzés, csoportmunka végzése, döntési és vevői folyamatok elemzése és fejlesztése, időnkénti vizsgálat) 3. A megvalósítási folyamat eredményei Önértékelés a kiválósági modell kritériumai alapján, majd a minőségdíj megpályázása Minőségirányítási rendszer kiépítése és tanúsítvány elnyerése (ISO 9001:2000) Diagnosztikai önértékelés (ISO 9004) a szervezet működésének fejlesztésére (Forrás: Dr.Balogh Albert)

TQM filozófia és megvalósítása (a) Folyamatos fejlesztés Cél Vevő központúság Folyamat- szemlélet Vezetőség elkötelezettsége Elvek Oktatás, képzés Kommunikáció Támogató struktúrák Ösztönzés Elemek Mérés Csoportmunka Az elvek gyakorlati megvalósítása

TQM filozófia és megvalósítása (a) Az önértékelésen alapuló minőségdíjak Az önértékelés segítheti a szervezetet abban, hogy · megadja a lehetőséget, hogy átfogó képet kapjanak a TQM üzleti műveletekre kiterjedő hatásáról · folyamatosan mérhessék és összehasonlíthassák a teljesítményt más eredményekkel, ·  elősegíti az objektív értékelést egy külső társaság bevonásával, ·  lehetőséget biztosít a szintfelmérésre és összehasonlításra, ·  erős felügyelet helyett a teljesítmény mérésére helyezi a hangsúlyt, felébreszti az eredményesebb munka iránti vágyat

TQM filozófia és megvalósítása (a) Nemzetközi minőségdíjak (pl.) Deming díj, Malcolm Baldrige díj, Európai Minőség Díj (Európai Kiválóság Díj), az EFQM-modellre épülő DQP (Német Minőségdíj) modellje A magyar Nemzeti Minőségi Díj (9 kritérium) (www.mik.hu) I. Adottságok E csoport kérdései arra keresnek választ, hogy a vállalat hogyan érte el eredményeit. II. Eredmények Az értékeléskor azt vizsgálták, hogy mit ért el a vállalat. Az adottságok csoportba tartoztak: vezetés, a dolgozók irányítása, üzletpolitika és stratégia, partnerkapcsolatok és erőforrások valamint a folyamatok témakörök, míg az eredmények csoportba a dolgozói eredmények, a vevői eredmények, a társadalmi eredmények, és a kulcsteljesítmény eredményei

A folyamatjavítás és -fejlesztés eszközei és módszerei (b) A minőségszabályozás stratégiái Minőségtartó stratégia: a termék vagy a technológia versenyképes, az elérni kívánt piaci terület minőségi szintjének megfelel, ott biztos pozíciót váltott ki magának (dinamikus minőségtartó szabályozá Minőségjavító stratégia: a termék vagy technológia a kívánt minőségszint elérésének lehetőségét magában hordozza, de a versenyképes szintet még nem éri el. Megfelelő stratégiával erre lehetőség nyílik (minőségjavító folyamatjavítás) Minőségfejlesztő stratégia: a piacra kerülő termék minősége a versenyképes, jól értékesíthető, a fogyasztók által igényelt szint alatt marad, vagyis a gyártmány elavult, korszerűtlen, a technológia elmaradott, a fejlődés lehetőségére nincsenek meg a feltételek (minőségfejlesztő folyamatfejlesztés) Áttörés, BPR

A folyamatjavítás és -fejlesztés eszközei és módszerei (b) A hét régi (elemi) módszer 1. Folyamat ábrázolása (folyamatábra) - Mit csinálunk? 2. Adatgyűjtés (adatgyűjtő kártya) - Milyen gyakran tesszük ezt? 3. Hisztogram - Milyen az eloszlás? 4. Pareto-elemzés - Melyek a nagy problémák? 5. Ok-okozati elemzés - Mi idézi elő a problémát? 6. Korreláció-elemzés - Milyen a tényezők közötti összefüggés? 7. Kontroll-kártya (szabályozó kártya) - Időben hogy alakul a folyamat? 8. 9. További grafikus és nevesített eszközök 10. ….

A folyamatjavítás és -fejlesztés eszközei és módszerei (b) A problémamegoldás lépései 1. A probléma meghatározása (Eszközök: Ishikawa-diagram, Brainstorming és rokontechnikái, Pareto-elemzés, KJ-S módszer) 2. Adatgyűjtés (Eszközök: Adatgyűjtő lap, 5W+1H, Vonalkázásos gyakoriság-diagram, Hisztogram, Pareto-elemzés, Ellenőrző kártyák) 3. Adatelemzés (Eszközök: Hisztogram, Pareto-diagram, Korreláció-diagram, Regresszió, Gráfok) 4. Ok-okozat elemzése (Eszközök: Ishikawa-diagram) 5. Megoldási javaslat tervezése, bevezetése (Eszközök: Következtetés, javaslat, várható eredmény, 5W+1H, Előterjesztés) 6. Eredmények felmérése, értékelése (Eszközök: Adatgyűjtő lap, Hisztogram, Pareto-elemzés, KJ-S módszer, Ellenőrző kártyák) 7. Rögzítés előírásokban (Eszközök: Dokumentálás, Gyártási, techn. utasítás) P-D-C-A elv: P (Plan) Tervezés: 1. 2. 3. 4. D (Do) Cselekvés: 5. C (Check) Ellenőrzés: 6. A (Act) Beavatkozás: 7.

A folyamatjavítás és -fejlesztés eszközei és módszerei (b) A 7 vezetési módszer 1. Affinitás diagram (KJ módszer) 2. Egymásközti összefüggést feltüntető diagram (kapcsolati diagram) 3. Fa diagram 4. Mátrix diagram vagy kártya 5. Mátrix adat elemzés 6. Folyamat döntési program kártya 7. Nyíl diagram

A folyamatjavítás és -fejlesztés eszközei és módszerei (b) Hibamód és –hatáselemzés FMEA: Failure Mode and Effect Analysis Típusai: - a termék (konstrukciós) FMEA és - a folyamat- (technológiai) FMEA Az FMEA legfontosabb feladatai és céljai a következők: A minőségkritikus komponensek és potenciális gyengeségek feltárása. A lehetséges hibák korai felismerése és behatárolása. A hibák következményei rizikórangsorának meghatározása. Az eredmények javítása a korábbi hasonló visszacsatolt tapasztalatok hasznosításával. A fejlesztés időtartamának és költségeinek csökkentése. A gyártás megkezdése utáni pótlólagos módosítások csökkentése. A hibás teljesítmények csökkentése

Házi feladat 3. Házi feladat Alkalmazza a hét régi (elemi) módszer valamelyikét az Intézet honlapján található feladatlapok felhasználásával, vagy végezzen hibamód és -hatáselemzést (FMEA)!