A változó éghajlat és az építészet kapcsolata

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Passzívház.
Advertisements

A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Széchényi Ferenc Gimnázium
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest november 5.
Megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatása
A téglaépületek energiahatékonysága Előadó: Kató Aladár MATÉSZ elnök TONDACH Magyarország Zrt. - vezérigazgató március 04.
A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK KÖLCSÖNHATÁSA
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Készítette: Góth Roland
Üzemeltetési költségek csökkentése
Energia a középpontban
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
A KLÍMAVÁLTOZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI tudományos konferencia A VAHAVA JELENTÉS FONTOSABB JAVASLATAI Láng István – Csete László – Jolánkai Márton Budapest,
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
A FÖLD TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik.
A Föld energiagazdasága
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
A jövő és az energia Mi lesz velem negyven év múlva ? Mivel fogok közlekedni ? Fázni fogok otthon vagy melegem lesz ?
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
Az energiáról röviden Németh Zoltán ELTE TTK 2009.
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Klímaváltozás hatása a vegetációtüzekre
A globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos dilemmák, szkeptikus vélemények Kovács Tamás november 7.
A globális klímaváltozás globális gazdasági következményei.
FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSZET
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
A víz globális környezeti problémái
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
megújuló ENERGIÁK Iskola: Vak Bottyán János Általános Iskola
1 Energiapolitikánk gazdasági meghatározottságai” Dr. Hegedűs Miklós ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Fenntartható társadalom, fenntartható.
Katasztrófavédelem válaszai a globális klímaváltozás
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Magyarországi vezetékes szállítás fő vonalai
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
Az erőművek környezetvédelmi kérdései és élettani hatásai
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Környezettudatos közlekedés 2030 – Nemzeti Energiastratégia 2030
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
IPCC jelentés – várható hazai változások
A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA ( KATASZTRÓFAVÉDELEM K ÁRPÁT - MEDENCE )
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Atomenergia kilátások Kovács Pál OECD Nuclear Energy Agency OECD Nuclear Energy Agency.
Globalizáció és környezeti problémák
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Éghajlatváltozás és egészségügyi ellátás Antal Z. László MTA TK Szociológiai Intézet Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszus, Debrecen, április.
Város energetikai ellátásának elemzése
A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK, PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA, KATASZTRÓFAVÉDELEM EURÓPA Blázsovics Péter Globális és regionális klímaváltozások Környezettudomány.
Globális klímaváltozás hatása Európában Készítette: Juhász Boglárka.
Az Európai Unió energiapolitikája Gyürk András Az Európai Parlament képviselője Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság.
GEOTERMIKUS ENERGIA.
Ökoiskola- vetélkedő március
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
Készítette: Gebei László
Energiaforrásaink.
Előadás másolata:

A változó éghajlat és az építészet kapcsolata Készítette: Süle Gábor

Tartalom Központi kérdés Az épített környezet felelőssége és az ezzel kapcsolatos lehetőségek Általánosan előforduló problémák Egyedi esetek, érdekességek Központi kérdés megválaszolása

Központi Kérdés Miért az építészet tehető leginkább felelőssé a változó éghajlatért, valamint miért mégis ebben rejlik a legnagyobb lehetőség a probléma megoldására?

Épített környezet felelőssége Antropogén hatások gyorsítják az éghajlat változását – vissza is hat a kiváltó folyamatokra Épített környezet számára kihívás, de lehetőség is Épített környezet üzemeltetése és felépítése – legnagyobb energiafelhasználású szekor – közvetve vagy közvetlenül a leginkább felelős a felmelegedésért Problémát az USA példáján bemutatni – legnagyobb energiafelhasználó

2012-ben USA energiatermelésének felét az épített környezett emésztette fel Elektromos áram ¾-t fordítják ezek működtetésére Világszinten ezek még magasabbak

Legnagyobb CO2 kibocsátásért felel az összes gazdasági szektor közül – a működtetéshez felhasznált hatalmas mennyiségű áram miatt

A építészet a gazdaság minden részére meghatározó szereppel bír – ha változtatni akarunk, akkor itt kell leginkább A szektorban felhasznált energia aránya a következő 15 évben tovább nő – még inkább maga mögé utasítva az ipart és közlekedést

Felhasznált energia 84%-a származott fosszilis forrásokból 2012-ben A villamos energia termelés 75%-a származik fosszilis energiahordozókból Az építészetben minden energiatakarékossági fejlesztés nagy hatással bír az éghajlat változásának mérséklésére

Áram zöme széntüzelésű erőművekből – legnagyobb probléma Olaj és földgáz elérte a kitermelés maximumát – nem elég a 450 ppm eléréséhez (gazdaságosan) Szén azonban van elég – fontos, hogy ne erre térjünk még jobban át a többi forrás kiszorulása után

A jövőben minden területen csökkenés várható a CO2 kibocsátásban, de arányaiban még mindig épített környezet fogja a legtöbbet felhasználni Nem elég jobb energiaforrások után nézni, az épületek felhasználását is csökkenteni kell

Épített környezet Legnagyobb felelős – legnagyobb lehetőség USA – 2030-ra kormányzati cél – az épületek 75% új vagy felújított legyen, úgy hogy CO2 kibocsátásuk kisebb vagy akár semleges legyen Törvényi szabályozással ösztönözni – segítene talpra állítani az építőipart

The 2030 Challenge Kezdeményezés – USA-beli építész irodák zöme csatlakozott 2030-ra teljesen karbon semleges házak Kormány is támogatja Világszerte dolgoznak – remélhetőleg elterjed Megszavazva – 2030-ra összes kormányzati épületet CO2 semlegessé kell tenni – ösztönző hatás

CO2 kordában tartásához – széntüzelésű erőművek bezárása – megújuló erőforrásokat használókkal való pótlás – USA-ban 2030 terv, hogy mindegyiket leállítják Épületek energiaigényének csökkentése szükséges – növekvő népesség – új infrastruktúra – az energiaigény szinten tartásához csökkenteni kell az egyes épületek felhasználását – így lehet kiváltani a szénerőműveket Itt kapcsolódik „The 2030 Challenge” – csökkenteni az energiafelhasználást + az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira felkészíteni az épületeket – gyakoribb szélsőségek – nagyobb igénybevétel

Elkerülhetetlen hatások Szélsőséges események gyakoriságának növekedése – nagyobb terhelés az épített környezet számára – pl. hőhullámok, árvizek, szélviharok, aszályok Ezekre az építészeknek fel kell készíteni az általuk tervezett épületeket – új szemlélet – az előrejelzések figyelembe vételével kell megtervezni az épületeket – akár olyan hatások elviselésére is, amik korábban nem voltak jellemzők ott

Hőhullámok Elsősorban a lakosságra jelentenek veszélyt Korábban csak hőveszteség csökkentése – napjainkra már a hőelvezetés megtervezése is fontos Légkondicionálók helyett természetes szigetelési, hűtési technikák – „zöld tetők” Tetők talajjal és növénytakaróval való bevonása – télen bent, nyáron kint tartja meleget – csökkentett CO2 kibocsátás – párologtat – hűti a környezetét – vízlevezetést is könnyebbé teszi – raktároz – egy területen elég ilyen tető párologtat, akkor a külső hőmérsékletet is csökkenthetik Tisztítják a levegőt – akár mg.-i tevékenység is végezhető rajtuk – további csökkentett CO2 – szállítás miatt

Hátrányaik: magas beruházási költség Nagy tömeg – erős alap + tető – inkább csak új házakon Állandó gondoskodást igényelnek

Viharok és szélerősség Intenzívebb széllökések, özönvízszerű esők – régi épületeknél még nem számoltak ezzel Elsősorban a külső burkolatokban, tetőszerkezetekben, nyílászárókban okozhatnak kárt Jelentősen csökkenthető a terhelés – megfelelő alakú tetővel + lokális szélviszonyok figyelembe vételével Megfelelő alapanyagok – kisebb a sérülés valószínűsége – kerámiacserépbe nehezebben kap bele, mint a palába

Szélsőségesebb időjárás – távvezetékekre is nagyobb terhelés – létfontosságúak – szükséges a megerősítésük – széllel, zúzmarával, ónos esővel szemben is (ráfagyás)

Árvizek Épített környezetre váratlan terhelés – villámáradások – felhőszakadások Hirtelen nagy mennyiségű csapadék gyakoriságának növekedése– csatorna keresztmetszetének felülvizsgálata Építési engedélyek szigorítása – ártérre, löszfal alá és más veszélyes helyre csak végszükségben – védekezés költsége magasabb lehet, mint az építésé

Aszályos, száraz időszakok Gyakoribbá válhatnak Nedves időszakban víz összegyűjtése, nem pedig levezetése – esővíztároló tartály, medence – lehetőleg gravitációs úton – megfelelő tervezés Víz nem kerül a csatornába – nem szennyeződik és nem kell megtisztítani – energiafelhasználás csökken

Közlekedési infrastruktúra Egyik leginkább veszélyeztetett – szélsőséges események majd mindegyike rongálja Sok eső vagy szárazság – víz alámossa vagy kiszáradás miatt megsüllyed – beroskadhat Fagyok miatt kátyúsodhat – hőségnapok során nyomvályúsodhat Sínek is deformálódhatnak a hő miatt

Fontosabb megoldások Megfelelő hatástanulmányok készítése – változások előrejelzése Építési szabványok, előírások felülvizsgálata – ellenállóbb épületek Ahol lehet energiaszükségletet helyben, megújuló forrásokból fedezni + vízgazdálkodás racionalizálása Kormányzati szinten támogatni a passzív házak építését, terjedését Új, környezeti viszonyokat figyelembe vevő építési technikák és alapanyagok támogatása, terjesztése Építészek megfelelő képzése A közvéleménybe belenevelni a környezettudatos szemléletet – változást csak együtt lehet elérni

Permafrost Amíg fagyott addig lehetett rajta hagyományos módon építkezni – nyaranta csak a legfelső fél méter olvadt fel – felmelegedés – egyre mélyebben olvad meg nyaranta – a hagyományos alapokkal rendelkező házak elsüllyednek Speciális építési technika – talajba befúrt oszlopokra építkeznek – aljuk vagy a még fagyott permafrostra vagy az alapkőzetre támaszkodik – házak nem a süppedős feltalajra nehezednek

Velence Emelkedő tengerszint, pusztítóbb dagályok, viharok – óvárost meg kell védeni Hagyományos gát nem jó – túl nagy vízi forgalom + látkép rontása Egyedi mérnöki alkotás – gombnyomásra kiemelkedő és süllyedő gátrendszer – általában az öböl fenekén van – szükség esetén a felszínig felnyílik és elzárja az öblöt a tengertől

Összegzés Látható, hogy miért az épített környezet a leginkább okolható, de egyben megfelelő mértékű összefogással és elszántsággal rengeteg lehetőséget és megoldást is kínál ahhoz, hogy helyre lehessen hozni az okozott kárt.

Források Irodalomjegyzék Pálvölgyi Tamás, Horváth Erzsébet Sára (2011): A klímaváltozás várható hatásai az épített környezetre. In: Klímaváltozás-2011 – Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére (szerk.: Bartholy Judit, Bozó László, Haszpra László), MTA-ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest, 257-261. o. Internetes források http://www.eia.gov/ http://architecture2030.org/ http://www.asla.org/climatechange.aspx http://www.ccsenet.org/journal/index.php/jsd/article/view/1477 http://www.archdaily.com/298272/two-degrees-of-separation-part-2-architects-must-lead-on-climate-change/ http://declanbutler.info/blog/?p=133 http://www2.buildinggreen.com/article/design-adaptation-living-climate-changing-world http://www.cchrc.org/permafrost http://www.brighthubengineering.com/hydraulics-civil-engineering/56319-venice-tide-barrier-project/

Köszönöm a figyelmet!