2. előadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

Váltakozó feszültség.
A gyorsulás fogalma.
II. Fejezet A testek mozgása
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Stacionárius és instacionárius áramlás
VÁLTOZÓ MOZGÁS.
Egyenletes körmozgás.
A testek mozgása.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Testek egyenes vonalú egyenletesen változó mozgása
KINEMATIKAI FELADATOK
A mozgások leírásával foglalkozik a mozgás okának keresése nélkül
Kinematika Egyenletes mozgások
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
VEKTORMŰVELETEK Készítette: Sike László Kattintásra tovább.
Newton törvényei.
Ideális kontinuumok kinematikája
EGYENLETESEN VÁLTOZÓ MOZGÁS
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Mérnöki Fizika II. 3. előadás
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
KINEMATIKAI FELADATOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
A PONTSZERŰ ÉS KITERJED TESTEK MOZGÁSA
A test mozgási energiája
Vektorok © Vidra Gábor,
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
A függvény deriváltja Digitális tananyag.
FIZIKA.
Egyenletesen változó mozgás
TÉMAZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÁS
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
Munka.
Egyenes vonalú mozgások
Haladó mozgások Alapfogalmak:
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
CENTRIFUGÁLIS ERŐ.
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Készítette: Kiss István
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Különféle erőhatások és erőtörvények
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
Függvénykapcsolatok szerepe a feladatmegoldások során Radnóti Katalin ELTE TTK.
A testek mozgása. 1)Milyen mozgást végez az a jármű, amelyik egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg? egyenlő idők alatt egyre nagyobb utakat tesz.
A BOLYGÓMOZGÁS LEÍRÁSA KINEMATIKAI LEÍRÁS: KEPLER TÖRVÉNYEK Csillagászati megfigyelések ( Kopernikusz, Tycho-Brahe) Kepler I. Minden bolygó olyan ellipszispályán.
Hely, idő, haladó mozgások (sebesség, gyorsulás) Térben és időben élünk. A tér és idő végtelen, nincs kezdete és vége. Minden tárgy, esemény, vagy jelenség.
Stacionárius és instacionárius áramlás
Mechanika Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Készítette: Horváth Zoltán
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Stacionárius és instacionárius áramlás
Készítette: -Pribék Barnabás -Gombi-Nagy Máté
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Egyetemes tömegvonzás, körmozgás, feladatok 9. osztály
Az erő fajtái Aszerint, hogy mi fejti ki az erőhatást, beszélhetünk:
Előadás másolata:

2. előadás

Hogyan mozognak a testek? (Kinematika) A testek helyét egy vonatkoztatási testhez rögzített koordináta-rendszer segítségével adjuk meg. Z_vekt Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z (3 koordináta) Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m, cm, mm, km, dm, fényév stb. Y_vekt Origó: vonatkoztatási test X_vekt Derékszögű 3D koordináta rendszer. (Descartes-féle)

r fi Kétdimenziós derékszögű koordináta rendszer és polárkoordináták

Mozgás, elmozdulás, út Mozgás: a helyvektor változik: koordináta függvények!pálya Elmozdulás: A kiinduló helytől a végső helyig mutató vektor. Út: A pálya egy szakaszának hossza. Pl: 5m

sebesség, gyorsulás A sebesség a helyvektor idő szerinti deriváltja. sebességből elmozdulást lehet számolni! A pálya érintőjének irányába mutat

A sebesség nagysága az út idő szerinti deriváltja. A sebességnagyság idő függvény integrálásával ki lehet számolni a megtett utat.

Gyorsulás A gyorsulás a sebesség idő szerinti deriváltja, azaz a helyvektor idő szerinti második deriváltja. A definíció következménye, hogy a gyorsulást az eltelt idővel (dt) megszorozva a sebességváltozást kapjuk.

A gyorsulás komponensei A gyorsulásnak két nevezetes komponense van. A sebességgel párhuzamos, azaz a pálya érintőjével párhuzamos komponens a pályamenti gyorsulás. Ez a komponens a sebesség nagyságát változtatja. A sebességre merőleges, azaz a pálya érintőjére merőleges komponens az úgynevezett centripetális gyorsulás, ami a sebesség irányát változtatja meg.

Példa Állandó gyorsulás esetén:

60/gyök_2 m/s nagyságú sebességgel 45 fokos szögben kilövünk egy 2kg tömegű ágyúgolyót. Ábrázoljuk a sebességvektort 5 másodperccel a kilövés után. Mi mindent tudunk még kiszámolni? Mondjon példát olyan mozgásra, amikor a test által megtett út és az elmozdulás nagysága megegyezik! Mi a sebesség? Mi a gyorsulás? Melyek a gyorsulás nevezetes komponensei? Jelölje meg egy test helyét a füzetében egyenlő idők elteltével. Rajzolja be egy adott pontban a sebességvektort , gyorsulásvektort, a gyorsulás nevezetes komponenseit közelítőleg! Nézze meg Phet-szimuláció használatával (2D motion) a fentieket!