A tápanyagszükséglet általános szempontjai

A tápanyagszükségletet meghatározó tényezők Tápanyagok felhasználása: - a hiányzó és elhasználódott anyagok pótlása - a gyarapodás igényének kielégítése Befolyásoló tényezők: - testméretek, testtömeg, testalkat - életkor, nem, élettani állapot (pl. terhesség) - táplálkozás, tápláltság - egészségi állapot - fizikai tevékenység - klimatikus és egyéb környezeti tényezők

A tápanyagszükségletet meghatározó tényezők A szükségleti értékek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok: általában nagyszámú statisztikai méréseken alapulnak emberek csoportjaira vonatkoznak, az egyénekre nem mindig igazak egészséges emberekre igazak az adott táplálóanyagra vonatkozó szükséglet feltételezi a többi táplálóanyag megfelelő szintű meglétét

A kiegyensúlyozott táplálkozás komplex szemlélete a tápanyagok helyettesíthetik egymást az energiaforgalomban esszenciális tápanyagok (aminosavak, zsírsavak) tápanyagok arányának fontossága tápanyagok hasznosítása függ: - egyéb anyagok (pl.: vitaminok, gyógyszerek) - egyéb körülmények (pl.: környezet, betegségek) a szervezet alkalmazkodó képessége a táplálkozás mennyiségi és minőségi hibái felboríthatják a szervezet belső egyensúlyi állapotát, hiánybetegségek léphetnek fel, csökken a várható élettartam

Táplálkozási standardok az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Egészségügyi Világszervezet (WHO) Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által összeállított standardok

Táplálkozási standardok élettani, kórélettani alapokon nyugszanak biztonsági ráhagyással készülnek nemzeti táplálkozási szokásokat, adottságokat is tükröz nem egyénekre, hanem populációkra dolgozták ki lehetőséget nyújt egy-egy népességcsoport táplálkozásának vizsgálatához étrendek összeállítása és értékelése, közétkeztetés gyógyintézeti étrendek tervezésének egyes személyek táplálkozásának elbírálása

Tápanyag-beviteli értékek (ajánlások) Egyéni energia- és tápanyagszükséglet

Tápanyag-beviteli értékek (ajánlások) Átlagos tápanyagszükséglet (b pont)

Tápanyag-beviteli értékek (ajánlások) Legkisebb tápanyag-beviteli érték (a pont)

Tápanyag-beviteli értékek (ajánlások) Tápanyag-beviteli referenciaérték (c pont)

Tápanyag-beviteli értékek (ajánlások) Biztonsági tartalékkal megnövelt tápanyag-beviteli referenciaérték (d pont)

Tápanyag-beviteli referenciaértékek (Európai Közösség, 1993)

Tápláltsági állapot vizsgálata klinikai tünetek - diagnosztikai, műszeres és fizikális vizsgálatok a külső megjelenés, fizikális állapot felmérésére biokémiai tesztek - a vérben, vizeletben jelen lévő anyagcseretermékek és enzimek vizsgálata testméretekkel összefüggő mutatók - testtömeg, testmagasság, test zsírtartalmának értékelése a populáció átlag segítségével, illetve referenciaértékekkel

Fizikai vizsgálattal észlelhető jelek a tápláltsági állapot megítélésekor Tünet Következtetés haj száraz, fakó pigmenthiányos spontán hullik fehérje/energia hiány fej, arc golyva sápadtság jódhiány anémia szem szemhéjszöglet piros sápadt kötőhártya riboflavin, piridoxin hiány ajak sebesedés, hegek niacin, riboflavin hiány fogíny pír, duzzanat, vörös, vérző íny aszkorbinsav hiány nyelv sima, sápadt vörös, hámló, ödémás bőr szimmetrikus bőrgyulladás a láb fényérte részein bőrgyulladás ödémaképződés niacin hiány cinkhiány fehérje, tiamin hiány mozgásszervek bordaporc duzzanatok a csöves csontok izületi vége megvastagszik görbült láb kézizmok sorvadása aszkorbinsav, D-vitamin hiány D-vitamin hiány fehérje/energia alultápláltság idegrendszer vibrációs érzet hiánya ínreflexek hiánya tiamin hiány

Biokémiai tesztek vér: szénhidrát fogyasztás – nő a vércukorszint gyümölcs fogyasztás – nő a C-vitamin tartalom éhezés – nő a szabad zsírsav-tartalom A-vitamin – csak a hiánya állapítható meg karotin – változik a felvétellel vizelet: a felesleges ásványi anyagok, vitaminok, aminosav bomlástermékek a vizelettel ürülnek haj, köröm: Zn, Cu, Se ellátottság mérése zsírszövet: információ az elmúlt 1-3 évben fogyasztott zsírok minőségéről

Biokémiai tesztek a mutatók változása az idő függvényében: pl. szérum triglicerid – az elmúlt néhány óra során elfogyasztott zsír minősége vörösvértest membrán koleszterin észter – az utóbbi néhány hét-hónap zsírbevitele bőr alatti zsírszövet – 2-3 évre visszamenőleges információ az értékelést meghatározó mutatók száma: általában 1 paraméter ismerete kevés pl. vas ellátottság – szérum vas koncentráció, hematokrit érték, transzferrin telítettség a normál biokémiai értékeket befolyásoló tényezők: életkor a vér lipid értékei nőnek, míg bizonyos enzimek aktivitása csökken az életkor előrehaladtával

Biokémiai tesztek nem a férfiak és nők között szignifikáns a különbség a vér húgysav-, karbamid-, magnézium- és vastartalma vonatkozásában terhesség nő a szérum triglicerid, koleszterin és húgysavszintje testtömeg: elhízáskor emelkedik a szérum húgysav szintje biológiai ritmus: több paraméter napszakos ingadozást mutat étkezés: pl. a szérum koleszterin nem függ tőle, de a szérum triglicerid tartalmat 12-14 órás éhezést követően célszerű mérni

A tápláltsági állapot mérésére leggyakrabban használt biokémiai mutatók

A tápláltsági állapot mérésére leggyakrabban használt biokémiai mutatók

Testméretekkel összefüggő mutatók relatív testtömeg Trel = tényleges / kívánatos

A különböző testmagasságokhoz tartozó kívánatos testtömeg értékek

Testméretekkel összefüggő mutatók testtömegindex (Body Mass Index, BMI) BMI = T / M 2 = testtömeg (kg) / magasság (m2) kívánatos érték: nők: 20,8 (18,7-23,8) férfiak: 22,0 (20,1-25) soványság 20 > súlyos alultápláltság 18 > testesség, elhízás 25 < (25-30 I. fokú; 30-35 II. fokú; 35-40 III. fokú; 40 < IV. fokú) Broca-index (kívánatos testtömeg;TB): TB = M - 100 (kg) módosított Broca-index: férfiaknál: TB* 0,9 nőknél: TB* 0,85

Testtömeg indexekhez tartozó sziluettek

A test zsírtartalmának meghatározása a testtömegen belül a zsír részaránya 31-60 év közötti férfiaknál 13-20%, nőknél 21-30% Mérési lehetőségek: bőrredő-vastagság fajsúlymérés 40K-izotóp mennyiségének vizsgálata test vezetőképességének vizsgálata CT

Táplálkozási anomáliák Alultápláltság kialakulásának okai éhezés (világszerte 1 milliárd ember, Ázsia 642 millió, Afrika 265 millió, Kongóban az emberek 75%-a, 6 másodpercenként hal meg egy gyermek az éhezés vagy alultápláltság következtében) fogyókúra egyoldalú táplálkozás táplálkozási magatartási zavarok anorexia nervosa (önkéntesen vállalt koplalás és evés elutasítás, alultápláltságot eredményez, 90%-uk nő, 0,5-3,7% -os a gyakoriság, 15%-nál nagyobb súlyhiány, száraz bőr, haj, menstruációs problémák stb.) bulimia nervosa (kétszer –háromszor gyakoribb, mint az anorexia, falási rohamok, majd önhánytatás, hashajtók szedése, fogzománc erózió, duzzadt nyálmirigyek, puffadt arc stb.) orthorexia nervosa (ezek az emberek az egészségük javításának megszállottjaivá, a saját táplálkozási szokásaik rabjává válnak) marazmus (energia ellátás hiánya, súlyos alultápláltság gyermekekben) kwashiorkór (elégséges energiaellátás, elégtelen fehérjebevitel gyermekekben)

Táplálkozási anomáliák Elhízás genetikai tényezők és a túlzott energia-felvétel okozza táplálkozás – étvágy – örömérzet - függőség a gyermekek közel 20%-a túlsúlyosan kezdi meg az iskolát A 7-14 éves fiúk 18%-a, a lányok 20%-a túlsúlyos, a fiúk 7,5%-a, a lányok 6%-a elhízott a férfiak közel 58, a nők 62%-a tekinthető valamilyen mértékben túlsúlyosnak a túlsúlyosak aránya az életkor előrehaladtával növekszik 70%-uknak magas a vérnyomása 50%-uk cukorbeteg 20%-ban a köszvény kialakulásának tünetei jelentkeznek szív- és érrendszeri betegségek kialakulására hajlamosít a magyar lakosság körében átlagosan 10 kg a súlyfelesleg az elhízás vagy a mozgáshiány népbetegséggé vált aki már 20 évesen elhízott átlagosan 13 évvel rövidíti le az életét