A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Gazdaság- és társadalom-földrajz E.1.115, hétfő 9.50–13.10 Összesen 11 alkalom 3 óra elmarad: október 27., november 10, december 1. Számonkérés: Szóbeli vizsga az órák anyagából (70p) Szemináriumi dolgozat a megadott témákból: (30p) (ábrákkal, de mellékletek nélkül): min. 10 oldal A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93. 2

A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei 3

A világgazdaság főbb elméleti kérdései A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: Worldmapper Mai világgazdaság jellegzetessége: sokszínűség Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $ Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok Modern világgazdaság hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern világgazdaság megjelenése vitatott: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor 4

A világgazdaság főbb elméleti kérdései Országonként eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás kölcsönös függőség De függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő Több szereplős rendszer Nemzetgazdaságok Transznacionális vállalatok (tnc) Integrációs szervezetek 5

A világgazdaság főbb elméleti kérdései Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Erőforrások hatékonyabb felhasználása Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is 6

A világgazdaság főbb elméleti kérdései Egyetemesség Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) Szerves egészet alkot Szerves egész Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Meghatározott struktúra, szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) Világgazdaság meghatározott struktúrája több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát 7

A világgazdasági centrum–periféra viszony főbb jellemzői 8

A világgazdaság főbb elméleti kérdései Centrum–periféria viszonyrendszer Wallerstein: új elméleti rendszer – a társadalmi-gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett De viszonyrendszer kiteljesedése csak később 9

Centrum–Periféria Nem predesztináció Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el Sok perifériának sikerült felzárkóznia Leszakadás koronként más és más következményekkel Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó J. Friedman: a gazdasági növekedés elméletét regionális keretbe helyezte 10

Centrum–Periféria Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén Félperiféria: belső peremen Periféria: külső peremen Akciócentrum és vonzáskörzet: interdependens, de aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik  változik a világgazdaság térszerkezete is 11

Világ gazdaságföldrajzi tagolódása Klasszikus: 5 kontinens Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység Centrum, Félperiféria, Periféria (vagy Észak és Dél) Világgazdasági erőterek: 3 egység Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet Kultúrrégiók Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek Amerika Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet Centrum Észak-Amerika Európa Ausztrália  Kelet-Ázsia Félperiféria Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Periféria Trópusi Afrika Dél-Ázsia Észak- és Belső-Ázsia 12

A perifériák helyzete a világgazdaság történetében 13

Világgazdaság fejlődéstörténete Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai 1450–1640: „hosszú XVI. század” 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora 1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora 1880–1945: A monopolkapitalizmus kora 1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság 1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság 1990-től: egytípusú világgazdaság 14

I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása Világkereskedelem „nagy háromszöge” Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit  ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta Világkereskedelem „kis háromszöge” Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett Afrika  Újvilág: rabszolgák Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért 15

Periféria-típusok a merkantilizmus idején Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége, szervezettsége Centrum hatalmak érdeke, céljai Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem Közös: Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása 16

II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban) Periféria gazdaságokból  centrumba: olcsó munkaerővel nyersanyag, élelmiszer  periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság) Centrum gazdaságokból  perifériákba: gyáripari termékek  periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott Periféria paradoxonja Miközben erőforráshiánnyal küszködött Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum országok erőfölényét biztosította 17 17

Ipari kapitalizmus a perifériákon Trópusi Afrika Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807)  összetört a világkereskedelem „kis háromszöge” Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult centrum-periféria viszony erősödik Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása A földadó, az angol gyáripar termékei  virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele 18 18

III. A monopolkapitalizmus kora XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése  kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak  imperialista gyarmatbir 19 19

Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő)  de „elkényelmesedik” 20 20

XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején 1929–1933: világgazdasági válság (túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%) Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%) Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%) 21 21

IV. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása 1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be) Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája Nemzetközi szervezetek a Periférián is 22 22 22

Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől 1970-es évek: 2 olajárrobbanás  strukturális válság (nem konjunkturális) Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai É–D: csak gazdasági Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is) Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank 23 23 23

A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás Kétarcú gazdaság és társadalom Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság Duális jellegű, heterogén társadalom 24 24 24

XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor Korszerű technika Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése Tőkekivitel  társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű)  duális szerkezet Elmaradott struktúra  függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva 25 25

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség  modern fogyasztói társ De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek Modernizmus kedvelte, ma már sokan vitatják 26 26 26

I. Wallerstein: centrum– periféria Centrum fejlettségi szintjétől elmarad Nem szerves autonóm pályán mozognak Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb) rendszer átvételén alapul  mintakövetés Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni? 27

Szegénység ördögi köre G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs növekedés  szegénység Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás  nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök  forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás  szegénység Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok  szegénység 28 28 28

Perifériák egyéb földrajzi elnevezései Elnevezések „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké 3. világ – hidegháború 29 29 29