Társadalmi szerkezet Munkamegosztás

Társadalmi pozíciók  Az a hely amelyet egy egyén egy adott társadalomszerkezetben egy adott időben elfoglal.  Munkamegosztás.  Hatalommegosztás

Társadalmi pozíciók  Ehhez kapcsolódó anyagi, szimbolikus, hatalmi erőforrások.  Minden társadalmilag releváns tényező mentén elemezhető, de minden társadalmilag releváns tényező váltakozó mértékben meghatározó.

Társadalomszerkezet (struktúra)  A társadalmi pozíciók funkcionális és hierarchikus elrendeződése.  Valószínűségi összefüggések (életmód, attitűdök).  Az esélyek, stratégiák valószínűségi alapon összefüggenek

A társadalmi differenciáció  Életesélyek egyenlőtlensége  Horizontális heterogenitás a népesség megoszlása nominális csoportok, pl foglalkozási kategóriák között  Vertikális heterogenitás a népesség megoszlása státuszcsoportok között - rétegződés

Életesélyek  Titanic túlélők  Férfiak: 20%  Nők / gyereke: 71% I osztály II osztály II osztálySzemélyzet Gyerek/nők93%81%47%87% F.fiak31%10%14%22% Összesen60%42%25%24% N

MUNKAMEGOSZT Á S, Vertik á lis heterogenit á s, funkcion á lis elk ü l ö n ü l é s  A munkamegosztás időbeni alakulása.  A munkamegosztás és a komplex társadalmak intergálása.  A modern munkamegotszás ipari szervezése.

MUNKAMEGOSZT Á S, Egyszerű társadalmak  Vadászó gyűjtögető életmód  Nemek közötti munkamegosztás  Területi és szervezeti szempontból fragmentált társadalmak

MUNKAMEGOSZT Á S, Agrártársadalmak  Mezőgazdaság megjelenése: állattenyésztők, növénytermesztők.  Elkülönülő kézművesrétegek, a kereskedelem megjelenése.  A szellemi és katonai funkciók fokozatos elkülönülése.  Területi szervezkedés, városok, háborúk, technológiai fejlődés.

MUNKAMEGOSZT Á S, Agrártársadalmak Felhalmozódás Komplex árúcsere. Területi szervezkedés: városok, kapcsolt településhálózatok, komplex közigazgatási jellegű szervezetek: államok

MUNKAMEGOSZT Á S Ipari t á rsadalmak Globalizáció, a nemzetközi gazdaság integrációja (a világpiac kialakulása). A hatalom átrendeződése. Transznacionális részvénytársaságok Nem állami szereplők befolyásának a növekedése

MUNKAMEGOSZT Á S Ipari t á rsadalmak  A termelési folyamatok jelentős fragmentációja, komplex szakosodás.  A termelés növekedése: egyszerre a szegénység felszámolása illetve radikális leszakadás.  A termelés helyszíne elkülönül a lakóhelytől, elválik a munka és a magánélet.

MUNKAMEGOSZT Á S é s gazdas á gi szerkezet  A három szektor:  Primér – nyersanyagtermelő (mezőgazdaság, bányászat,, halászat, erdészet).  Szekundér – ipari késztermék előállító.  Tercier – szolgáltatói.

Románia gazdasági szerkezete  A fejlődés trendje a primer szektor arányának a csökkenése és a tercier növelése.

Szerep és státusz  Hogyan jelenik meg a társadalom szerkezet az egyének és csoportviszonyok szintjén?  Szerep -

Szerep  Megszabott cselekvési modellek rendszere amelyeken keresztül megvalósul az egyén kapcsolódása a közösséghez.  Az egyén bizonyos pozíciókhoz kötődő elvárásoknak felel meg.  Ezáltal valósul meg az egyéni viselkedések koordinált jellege, és így körvon a lazzák a konkrét interakciók a társadalom rendszerjellegét.

Státusz  Önmaga az egyén által elfogat pozíció.  Az illető pozíciónak a szerkezeti hierarchiában elfoglalt helye.  Az illető társadalmi pozícióhoz kapcsolódó megbecsülés.

Státusz  Szerzett.  Meritokrác ia  Örökölt. Arisztokrácia

Szerep  Interakciós forma.  Koordináció.  Kiszámíthatóság  A társadalmi ellenőrzés.

Szerepelvárások....  A környezet az egyén által betöltött társadalmi pozíciók kapcsán a személyek igényeket fogalmaznak meg, kikényszerítik a megfelelő szerepviselkedést.  Szerepküldés  Szerepnyomás

….. szereprezentációk  Egy adott pozíció kapcsán milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg.  Egy adott időpontban és egy adott társadalomban létezik egy viszonylag konszenzusnak örvendő elvárásrendszer.  Pl. a falusi tanító  Szerepteljesítmény

Szerepkészlet  Merton – Egy adott státus a társadalmi rendszerben más szerepek viszonylatában komplex módon tagolódik be.  Szerepkészlet – változó, de komplementer tartalmú alakítások rendszere.

Szerepkészlet Tanár IgazgatóDiákSzülők

Szerepkomplexum  Egy egyén változatos státusokat tölt be.  Ezek integrált egysége a szerepkomplexum.  Minnél komplexebb: annál integráltabb az egyén  Szereptípusok.  Szerepkonfliktusok.

Szereptípusok  Milyen mértékben határozzák meg az egyén életvitelét? Menyire átfogóak? Prevazív – teljesen átfogó (pl. nemi) Rokonsági, családi Foglalkozási (hivatás prevazív) Szituációs

Szereptípusok (Buda Béla)  pervazív szerepek: amelyek az egyén minden más szerepviszonylatába belejátszanak, és befolyást gyakorolnak rájuk, pl.: életkor, nem  Családi (és rokonsági) szerepek: a család a társadalom alapvető intézménye, a családban betöltött pozíció a személyiség alapvető jellemzője

Szereptípusok (Buda Béla)  Organizációs vagy foglalkozási szerepek: a modern társadalomban az egyén életét organizációs relációk hálózata veszi körül, a szervezeti rendszerekben elfoglalt helyhez sajátos szerepek tartoznak, pl. pap, orvos

Szereptípusok (Buda Béla)  Szituációs vagy „passzazsér” szerepek: bizonyos társadalmi helyzetekben átmenetileg magára vesz az egyén bizonyos szerepeket, és ezekben addig van, amíg a szituációban tartózkodik, illetve ezek normái csak addig érvényesek rá, pl. vevő, járókelő, vendég, kliens

Szereptípusok (Buda Béla)  Privátszféra szerepei: nem a társadalmi szisztéma erővonalai helyezik ide az embert, hanem saját akciói révén vállalja el őket, a privátszerepek viszonylatain belül 2 adott személyiség tényleges viszonyát kapcsolatnak nevezzük, pl. ismerős, barát, szerető

Szereptípusok  Miként ruházódik az egyénre az illető szerep. Veleszületett (ascriebed) - Szerzett (achieved) – mobiltás útján megszerezhető  A társadalomszervezés függvénye. Meritokrácia – társadalomeszmény.

Szereptípusok  Az elvárások rögzítettségének a mértéke  Formális – pontosan körülírtak, a teljes személyiséget alárendelik egy bizonyos jól meghatározott elvárásnak.  Informális.

Szerepkonfliktus  Az egyéni szerepkomplexum nem mindig integrált, konfliktusmentes vagy koherens.  Nem mindig van konszenzus a szerepelvárásokban.  A szerepelvárásokban nem mindig tartják szem előtt az egyének tényleges képességeit, képzettségét.

Szerepkonfliktus ok  Szerepkomplexum ellentmondásai – a sebész meg kellene műtse a feleségét.  A szerepelvárások inkonzisztens jellege – az apa üss oda az anya légy kedves.  Szerepelvárás – képesség

Szerepkonfliktus Szerepek közötti konfliktus Szerepen belüli konfliktus Szerepküldők okozta konfliktus Szerepkküldő okozta konfliktus Személy – szerep konfliktus

Könyvészet  Csepeli György (1997) Szociálpszichológia Budapest: Osiris Kiadó, pp