A szakképzési fejlesztések foglalkoztatási hatásai A Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlése Pécs, 2011. szeptember 30. Bihall Tamás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ ESZMECSERÉKRŐL "A kormány szakképzés-fejlesztési koncepciója az új szakképzési törvény”
Advertisements

FSZOE szakmai nap OKJ –hoz kapcsolódó kérdések.
Felnőttképzés az új OKJ rendszerében
A Kamara szerepvállalása a duális szakképzésben Kazincbarcika, december 02. Bihall Tamás MKIK alelnök.
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés Az MKIK megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben.
ÚJ TENDENCIÁK A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése, az OKJ rendszerének továbbfejlesztése.
Aktualitások a szakképzésben
Kompetencia Végzettség
Versenyképes gazdaság versenyképes szakképzés A szakképzés mint a jövőbe történő befektetés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megnövekedett szerepvállalása.
„Szakmai gyakorlat a felsőfokú szakképzésben” WORKSHOP A szakmai gyakorlat megszervezése gazdálkodó szervezetnél, gyakorlóhelyek kiválasztása, minősítése.
A piacgazdaságra nyitott rugalmas képzési rendszer intézményi jogi megvalósulása. A szak- és felnőtt képzőkkel szemben támasztott szakmai jogi feltételek.
A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben
A kamara szerepvállalása a szociális képzések területén
A TISZK támogató szerepe a szakképzésben április 18. Szebenyiné Csóka Beáta szakmai vezető.
A Kamara szerepe az iskolarendszerű szakképzésben Nagykanizsa, március 14. Bihall Tamás MKIK alelnök.
A gazdasági kamarák feladata, célja a szakképzésben 2013.
Gubicza Zsanett képzési referens Budapest,
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
A tételek eljuttatása az iskolákba
A szakképzés jövője - a jövő szakképzése
A SZAKMAI VIZSGA A diaképek az NSZFI munkatársai által készítet tájékoztató anyagok felhasználásával készültek. Budapest, december 8.
FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI NAPOK
Soós László NGM Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
Az OKJ bevezetésének, a szakmai vizsgáztatásnak jogszabályi háttere.
A közép- és emelt szintű vizsga tanári értékelése
szakmérnök hallgatók számára
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Aktualitások, változások, újdonságok az agrár-szakképzésben Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI.
Az egészségügyi szakképzés fejlesztésének lehetséges irányai Kiss Mária Balatonfüred, augusztus 25.
A szakképzés jelene és jövője 7. Nevelésügyi Kongresszus augusztus 27. Dr. Szenes György főtitkár.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési fejlesztési munkája
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: TÉNYEK ÉS TERVEK A legfontosabb teendőink 2010-ben Munkakultúra - Szakképzési Modellek Konferencia Hajdúszoboszló, Február.
Gázipari Szakszervezeti Szövetség szeptember.
Soós László SZMM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály
Szakképzés jövője, megújítása Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott kamarai szakképesítések bevezetése 1.
KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, A MUNKA VILÁGA MSZT HÁROMSZÉKI Tagozata Sepsiszentgyörgy szeptember 29. Dr. Szenes György elnök.
Új elemek a szakképzési dokumentumokban Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes október 5.
A szakképzés helyzete Magyarországon
1 Csontó Béla Az új OKJ bevezetése Informatikai rendszergazda Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető.
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
NAK, Szakképzési Igazgatóság
Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint.
TÁMOP Nagyrendezvény. Magyarországi szakképzési rendszer változások I.  2011 új szakképzési törvény  2012 szeptember 01 köznevelési törvény hatályba.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Az új típusú duális képzés és tapasztalatai
Szakképzési változások
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
2011/2012 tanév félévi statisztikai adatai. Hiányzások, mulasztások a tanév során (az első 20) Osztály Egy főre eső igazolt órák száma Egy főre eső.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
FELVÉTELI A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁKBAN A 2013/2014. TANÉVBEN A 2013/2014. tanévben lezajlott eljárás.
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
Komplex vizsga Szolnok szeptember 3.. Modulrendszerű vizsgadelegálások száma 2014 Vizsgaelnöki delegálások száma kamarai szakképesítésekben: 4157.
A kamara szerepe a duális szakképzésben január 27.
Az Országos Képzési Jegyzék és a szakmai és vizsgakövetelmények Bruckner László.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése.
A Kereskedelmi és Iparkamarák szakképzési feladatai 2012.
Vörös-Gubicza Zsanett MKIK fejlesztési koordinátor szeptember 06.
1 A SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK JOGSZABÁLYI KÖRNYZETE Laczkovich Jánosné Budapest, március 13.
11 A Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója a magyar szakoktatás megújítására Dr. A Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója a magyar szakoktatás megújítására.
A szakképzés jövője.
Kompetencia Végzettség
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben
Soós László Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály szakmai tanácsadó
Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga
Előadás másolata:

A szakképzési fejlesztések foglalkoztatási hatásai A Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlése Pécs, szeptember 30. Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnök

Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: november 11.

Foglalkoztatási ráta, százalék Csehország64,96565,564,964,164,865,366,166,665,465 Lengyelország55,153,751,751,4 52,854,55759,259,3 Magyarország55,956,156,25756,656,957,357,356,755,455,4 Szlovákia56,356,756,557,956,757,759,460,762,360,258,8 Szlovénia62,763,664,362,565,66666,667,868,667,566,2 Európai Unió–27 62,162,562,462,762,863,664,565,465,964,664,2

A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (2000–) A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (2000–) Munkanélküliségi ráta, százalék (J–M) Csehország8,887,17,68,387,25,44,46,87,47,3 Lengyelország16,618,720,219,719,418149,77,28,39,710,2 Magyarország6,45,75,85,96,17,27,57,47,910,111,211,7 Szlovákia19,119,418,717,218,616,313,411,29,512,114,413,9 Szlovénia7,15,86,16,66,16,76,154,567,48,7 Európai Unió–27 9,48,799,19,398,37,27,199,79,9

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése Fő aktivitási területek

Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás Szakmai fejlesztőmunka eredményei

Az ISZIIR interaktív fóruma: &order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak április 28-tól Országos konzultációs fórumrendszer Partnerek bevonása, megnyerése Gazdaság közvetlen részvétele: 180 fejlesztő szakértő Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet 4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése április szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga- követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére július /2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ(hatályos VII. 26-tól) augusztus /2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos VIII. 28-tól)

Az előrehozott szakmunkásképzés  Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

Az előrehozott szakmunkásképzés  A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac.  Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett. Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket.  A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.

A német és a magyar duális szakmunkásképzés Német - döntően vállalati képzés - gyakorlati óraszám 4000 óra - munkaviszony a meghatározó - tanulószerződés 90-95% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet vállalatnál - 9 osztályos általános iskola - közismereti óraszám egységes szakmakép - gazdaság önfinanszírozó Magyar - fele részben vállalati - gyakorlati óraszám 1900 óra - tanulói és munkaviszony - tanulószerződés 55% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet iskolában - 8 osztályos általános iskola - közismereti óraszám moduláris képzési rendszer - gazdaság: szakképzési adó

 I skolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése  Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése  Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma  Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma)  Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei

Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre Eszközök: Adminisztratív terhek csökkentése Egyszerűbb finanszírozási rendszer Törvényi szabályozás módosítása

A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

Köszönöm a figyelmüket!