Információs társadalom Jog és etika az informatikában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Vírusok, kémek és egyéb kártevők
Advertisements

Szaszák Csaba forrás: Szoftverjogok Szaszák Csaba forrás:
IKT = információs és kommunikációs technológia
ADATBÁZISOK.
Nemzetközi Médiakonferencia Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Számítógépes operációs rendszerek
Egészségünk megóvására vonatkozó munkahelyi szabályok
Szellemi alkotások joga
Szerzői jog A különböző műveket nagyon könnyű másolni.(Például könyv, kép, film, zene vagy valamilyen program). Ez rengeteg jogi problémát vet fel. Az.
A biztonságos netes bankolás Pap Gyula Gyermekmentő szolgálat, Médiakonferencia szeptember 26.
Ergonómia A számítógépes környezet tudatos kialakítása
Számítógépes ergonómia
A túlzott informatikai eszköz-használat veszélyei
Számítógép és Internet szabályozása a könyvtárakban Olvasószolgálatos műhely Dunakeszi Fülöp Attiláné
Informatika és etika. Jogi ismeretek
A szoftverek.
I. Informatikai alapismeretek Dabas, november 18.
A PROJEKT, A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS SZEMSZÖGÉBŐL dr. Naszádos Krisztina NKKB Ügyvédi Iroda 2010.
Szoftverek jogállása Alapfogalmak Szoftver.
Szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotások a magyar jogban
Magunkról  Kurzusok  Tartalom  Tesztek  Feladatok  Nógrádi PC-Suli  96/ Nógrádi PC-Suli  96/ Magunkról  Kurzusok  Tartalom  Tesztek.
A szerzői jog Takács Béla 2006.
A szoftverhasználat jogi vonatkozásai
ADATBIZTONSÁG, ADATVÉDELEM I.
10 állítás a gyerekek internethasználatáról
E-learning és a multimédia
Informatikai alapfogalmak
IKT: Információs és kommunikációs Technológiák
A szoftver.
A számítógép veszélyei és káros hatásai
Informatika és etika §.
TT Kovács Sándorné.
Élet a Ságvári Bence digitális VII. Nemzetközi Médiakonferencia, Balatonalmádi, szeptember 25. ökoszisztémában kisgyerekként...
ADATBIZTONSÁG, ADATVÉDELEM II. Takács Béla
A tűzfalakról Microsoft-módra Rövid áttekintés felhasználóknak (A GYIK alapján)
SZOFTVEREK.
© 2007 GKIeNET Kft. A környezettudatosság és informatika Lőrincz Vilmos.
Számítástechnikai szoftver üzemeltető
Hozzáférés és szerzői jog - a digitális könyvtári archívumok Dr. Szinger András Artisjus.
A számítógép ergonómiája
Hálózat kiépítésével lehetőségünk nyílik más számítógépek erőforrásainak használatára. Osztott háttértár használat: egy számítógép merevlemezének megosztásával.
ADATVÉDELEM – JOG évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról.
KUKKOLÓK és KUKKOLTAK JOGAI
INFORMATIKA ALAPFOGALMAK
A szellemi tulajdon védelme Alapinformációk március
©2011 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information contained herein is subject to change without notice ©2011 Hewlett-Packard Development.
A kis- és közepes vállalkozások információs rendszerei Erdős Ferenc.
Hálózatok.
Számítógépes ergonómia
Szoftverjog és etika, adatvédelem
Fekete Vivien Galambos Edit
A Szoftverekkel kapcsolatos jogok
Kié a projekt? Calderoni kerekasztal-beszélgetés március 12. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u. 8. Telefon: (06-1) 235.
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
Hálózatok a mai világban
Jogi tudnivalók Adatbiztonság. Adatbiztonsági osztályok Alapbiztonsági osztály Személyes adat, üzleti titok, pénzügyi adatok. Fokozott biztonsági osztály.
Marketing- és Reklámügyintéző – Számítástechnikai alapismeretek, fájlkezelés 1 A szoftverek Csoportosításuk, verziók.
Szoftverhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák
Olyan, rendszerint kisméretű programok vagy programrészek, amelyek észrevétlenül terjedjenek és kárt okoznak. A felhasználó tudta nélkül működnek. Képesek.
Adatbiztonság, adatvédelem, kockázatelemzés
A Biztonságos Böngészés Program március. 2 Az internet csodálatos dolog és nélkülözhetetlen eszköz MI A PROBLÉMA?
Jogi kérdések Jogi kérdések. Szerzői jog Törvény – LXXVI./1999. Irodalmi, művészeti, tudományos alkotások Számítógépes programalkotás Dokumentáció Forráskód,
SZOFTVEREK (programok). Szoftver fogalma A szoftver (software) valamely számítógép rendszerhez tartozó programok, program- rendszerek, és azok dokumentációinak.
Kommunikáció Boda Klaudia 12.c. Mi a kommunikáció? A kommunikáció tájékoztatás, információk cseréje közlése valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer.
Információtechnológiai alapismeretek
ADATVÉDELEM – JOG évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról.
Számítógépes ergonómia
SZOFTVEREK (programok)
PDA - trend és valóság Geges József Ph.D.
A szoftverhasználat jogi vonatkozásai
Előadás másolata:

Információs társadalom Jog és etika az informatikában

Adatvédelem. A szoftver, mint szellemi termék. Szerzői jog. A szoftverek csoportosítása. Az IKT veszélyei.

Adatvédelem

1. Adatvédelem Informatikai szempontból: adattárolás, az adattovábbítás, adatfeldolgozás biztonsága.

1. Adatvédelem – adatbiztonság Az információ, az adat megsemmisülhet. Ennek okai: Katasztrófa esetek (elemi károk, tűz, víz, villámcsapás, stb.) Emberi hiba (gondatlanság, tájékozatlanság) Szándékos rongálás, visszaélés (vírus, stb.) Hardverhiba (géphiba, feszültség-kimaradás, - ingadozás, stb.) Szoftverhiba (pl. hibás program, stb.)

1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai Tűz- és vagyonvédelmi intézkedések Képzés, jogosultságok Adatok több példányban való tárolása, archiválás Vírusmentesítés Rendszeres karbantartás, szünetmentes tápegység használata, stb. hot fix, lemeztükrözés, kettőzés, kiszolgáló-kettőzés, SFT Programtesztelés Állományok kódolása, titkosítása Cserélhető merevlemezek – páncélszekrényben történő őrzése.

1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai Novell Modular Authentication Sercice (NMAS) alkalmazásával többtényezős hitelesítési procedúra után engedélyezhetik a felhasználók hozzáférését a bizalmas információkhoz.

1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai Védelmi szintek: bejelentkezési vagy jelszavas védelem hozzáférési védelem katalógus/könyvtár védelem file attributum védelem

1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai 1. Bejelentkezési vagy jelszavas védelem: Ez a védelem biztosítja, hogy a hálózatot csak a felhatalmazott felhasználó használhassa. A felhatalmazást a rendszergazda (a supervisor) ad. A bejelentkezés egyedi jelszóval (password-del) történik.

1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai 2. Hozzáférési védelem: A sikeres bejelentkezés nem jelenti azt, hogy most már minden programhoz vagy adathoz hozzáférhetünk. Csak a számunk előzőleg engedélyezett könyvtárakban dol- gozhatunk, ott is csak a jogosultságunknak megfelelően. A hozzáférési jogosultságokat a rendszergazda állítja be.

1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai 3. Katalógus/könyvtár védelem: A könyvtár védelem finomítja a hozzáférési védelmet azáltal, hogy a felhasználó a saját területén vagy annak egy részén bizonyos korlátozásokat alkalmazhat más felhasználókkal szemben.

1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai 4. File attributum védelem: Egyes állományok módosíthatóságának vezérlését jelenti. Legfontosabb felhasználási területe az állományok véletlen módosításának, törlésének kiküszöbölése. Ha az állomány attributumát írásvédettre (Read Only-ra) állítjuk nem törölhető a file. Jelszavas védelem - beállítással a PDF megnyitásához jelszó állítható be

1. Adatvédelem Adatvédelem jogi értelemben: A személyes adatvédelem jogi alapjait a Magyar Köztársaság Alkotmánya tartalmazza. Kimondja, hogy mindenkit megillet a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog. Az 1992. évi LXIII. számú adatvédelmi törvény lényege és célja: a személyes adataival mindenki maga rendelkezhessen, a közérdekű adatokat pedig nyilvánosságra kell hozni, hogy mindenki megismerhesse.

1. Adatvédelem Adatvédelem jogi értelemben: Más törvények persze korlátozzák ezt a jogot, például az adótörvények vagy a személyi adatok nyilvántartásáról szóló törvény. A törvényi kivételektől eltekintve adatainkat meghatározott feltételekkel kezelhetik (cégek, adat- bankok), ha engedélyt adunk rá. A gyakorlati esetekben néha nehéz eldönteni, hogy mi a helyes. Az adatvédelmi biztos fő feladata, hogy gondoskodjon az adatvédelmi törvény betartásáról.

A szoftver, mint szellemi termék

2. A szoftver, mint szellemi termék A kereskedelemben kapható szoftverek kifej- lesztéséhez igen sok munka és nagy szaktudás szükséges. A szoftvertgyártó cégnek ez sok pénzébe kerül, az alkalmazottait, a rezsit és az adót is fizetnie kell. Jogosan tart igényt megfelelő bevételre.

2. A szoftver, mint szellemi termék Egy technikai terméket általában: szabadalmak védenek, de egyébként is a gyártásuk nagy befektetést igényel, minden legyártott darabnak tetemes költsége van. Nem ez a helyzet a szoftverek esetében. Az elektronikus formában lévő alkotások, termékek (szoftverek) igen könnyen és gyorsan másolhatóak, anélkül, hogy értékükből bármit veszítenének.

2. A szoftver, mint szellemi termék Ez nehéz helyzet elé állítja a fejlesztőket, illetve a gyártókat. A másolást technikailag igyekeznek megakadályozni. Léteznek hatékony módszerek a feltörés elleni védelemre, de végső soron a technikai megoldás nem elegendő. A jogi megoldás szerint a szoftver szellemi termék, amelyre a szerzői jog vonatkozik. A jogtalan szoftverhasználat visszaszorítását tűzte célul a BSA (Business Software Alliance) nemzetközi civil szervezet.

Világszerte a számítógép felhasználók 57 %-a bevallottan használ kalózszoftvereket: 31 %-uk alkalomadtán vagy gyakrabban, 26 %-uk pedig csak ritkán, de használ ilyen programokat. Mindössze a felhasználók 38 %-a vallotta azt, hogy saját gépén sosem használ olyan szoftver, amely nem teljesen jogtiszta. A kilencedik alkalommal elvégzett globális felmérést 15 000 felhasználó bevonásával végezték el, akik a világ számítógép felhasználóinak 82 %-át kitevő 33 ország lakói. A világ számítógépein található szoftverek 42 %-a nem jogtiszta. Ezek összesített kereskedelmi értéke a 2010-es 58,8 milliárd dollárról 2011-ben 63,4 milliárd dollárra emelkedett. BSA globális szoftverkalózkodást vizsgáló felmérésének eredményei a 2011-es évről

Szerzői jog

3. Szerzői jog Az irodalmi, szakirodalmi vagy szoftvert alkotó személyt megilleti a szerzői jog a mű keletkezésétől kezdve. A védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó ítélettől.

3. Szerzői jog A szerzői jog: egyrészt személyhez fűződő, másrészt vagyoni jogok összessége.

3. Szerzői jog A személyhez fűződő jogairól a szerző nem mondhat le és nem ruházhatja át. A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. Ez az internet esetében is igaz. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére. Engedély általában szerződéssel szerezhető, amely anyagi előnyöket jelent a szerzőnek.

3. Szerzői jog A mű részletét – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével – bárki idézheti. Lásd: A szerzői jog (1999. évi LXXVI. törvény)

A szoftverek csoportosítása

4. A szoftverek csoportosítása Szabad szoftver Freeware szoftver Shareware szoftver Félig szabad szoftver Kereskedelmi szoftver

4. A szoftverek csoportosítása Szabad szoftver A licencben megadott feltételekkel szabadon használható és terjeszthető szoftver. A forráskód ismert és szabadon módosítható. Korlátozás nélkül felhasználható más progra- mokban, és a terjesztésüket mások sem tilthatják meg.

4. A szoftverek csoportosítása Freeware szoftver Szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek, de nem adhatók el és nem változtathatóak meg. A szerzői jog az alkotóé.

4. A szoftverek csoportosítása Shareware szoftver Ingyenesek, Terjeszthetőek, de nem működnek teljes körűen. Lehet, hogy csak bizonyos ideig használhatóak, hogy a felhasználó kipróbálhassa és eldönthesse, megveszi-e.

4. A szoftverek csoportosítása Félig szabad szoftver Valamilyen felhasználási céllal, kedvezőbb vásárlási feltételekkel (olcsóbban) kerülnek forgalomba. Ilyen lehet például az oktatásban alkalmazott irodai programcsomag.

4. A szoftverek csoportosítása Kereskedelmi szoftver Fizetni kell értük, és a licencben meghatározott feltételekkel és példányszámban alkalmazhatóak.

4. A szoftverek csoportosítása A licenc – amely a program gyártója-eladója és a felhasználója között jön létre – leírja, hogy a szoftver milyen feltételekkel használható. A szoftvert csak annyi példányban használhatjuk, amennyire a jogot megvettük. Nem adható tovább, a számla és az eredeti szoftver (lemez) pedig megőrzendő. A regisztrálás kötelező interneten, telefonon vagy postán keresztül.

Érvek a jogtiszta szoftverek használata mellett A jogtiszta szoftver előnyei Az eredeti szoftver felhasználói biztosak lehetnek abban, hogy megkapják a következőket: A kockázatok Ezzel szemben az illegális szoftvermásolatok használói az alábbi kockázatoknak teszik ki magukat: új verziók megjelenésekor szoftverfrissítést csökkentett áron, a minőségnek és a megbízhatóságnak semmilyen garanciáját nem tartalmazza, igény esetén szoftverbetanítást, hiányzó vagy hiányos dokumentáció, megbízható alkalmazásokat és rendszereket, széleskörű műszaki támogatással, az új szoftververzió megjelenésekor nem biztosított a szoftver frissítése, eredeti és teljes dokumentációt, nincs műszaki támogatás, a szoftver által ígért hatékonyságot, viselniük kell a törvény megsértésének jogi és anyagi következményeit. minőségbiztosítással járó megbízhatóságot, számítógépes vírusok elleni védelmet.

Az IKT veszélyei

5. Az IKT veszélyei

5. Az IKT veszélyei Több mint kétmilliárdan használnak mobiltelefont a világon. Ezért is rendkívül fontos kérdés, hogy a telefon adásakor sugárzott kis teljesítményű rádióhullám esetleg károsítja-e a felhasználót? Ez annál is inkább jogos kérdés, mert a készülék természetesen rendkívül közel van a telefonáló fejéhez. (Vannak, akik ezt a gyenge elektromágneses sugárzást enyhén kellemetlen hatásként érzik.)

5. Az IKT veszélyei

5. Az IKT veszélyei - Ergonómia Az ergonómia az ember és a technika optimális kapcso- latával foglalkozó tudomány. Fő feladata az ember testi és lelki egészségének védelme. Célja a gépek (beleértve a szoftvereket is) tervezésének segítése, hogy azok opti- málisan illeszkedhessenek az ember fizikai és szellemi adottságaihoz.

5. Az IKT veszélyei - Ergonómia Az IKT vonatkozásában ide tartozik az ember- gép kommunikációja is. A képernyők előtt legalább 4 órát dolgozók egészségét Magyarországon rendelet védi: 50/1999. (XI.) EüM rendelet.

Mi helyes, mi helytelen a képen? 5. Az IKT veszélyei Mi helyes, mi helytelen a képen?

Ergonómiai szempontok A számítógép állandó használatának egészségkárosító hatása van. Az egészség megőrzése szempontjából a következőkre kell figyelmi: testtartás ergonomikus eszközök (hardver, szoftver) monotónia. klíma zaj világítás bútorzat

5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei A monitor nem megfelelő tulajdonságai vagy beállítása, elhelyezése károsíthatja a szemet. Fontos a monitor megfelelő felbontása, a villódzásmentesség, a szem távolsága a monitortól (60‑70 cm) és a monitor elhelyezése (a szem kicsit magasabban legyen). Ügyelni kell a világításra, a monitor és az ablak viszonyára, elsősorban a tükröződések elkerülése végett.

5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei Fontos az ergonomikus, jól kezelhető billentyűzet és egér. Az asztal és a szék úgy legyen beállítva, hogy elkerülhető legyen a kényelmetlen testtartás munka közben. Óránként legalább 10 perc pihenőt kell biztosítani. A gépek hűtőventilátora vagy a merevlemeze esetenként túlzottan zajos lehet, rezonálhat. A zaj feszültté tehet.

5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei Az alkalmazásokkal szembeni elvárás: a megbízható, elegendően gyors működés, a könnyű kezelhetőség, az esztétikus (grafikus) felhasználói felület, és lehetőség szerint az intelligens kommunikáció.

5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása Az interaktív számítógépes játékok egyre érdekesebbek, izgalmasabbak. Az egyre nagyobb teljesítményű gépek és videokártyák révén egyre valóságosabbak és élvezhetőbbek.

5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása Reális veszély, hogy a rendszeresen sok ideig játszó gyerekekben (sőt a felnőttekben is) függőség alakulhat ki. Elhanyagolják a tanulást, illetve a munkát. Hasonló hatást eredményeznek az internet egyes szolgáltatásai is. Neveléssel, önfegyelemmel, esetenként segítséggel úrrá lehetünk a függőségen, illetve megakadályozhatjuk a kialakulását.

5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása A szülők többsége az informatikai kultúra elsajátítása és a tanulás megkönnyítése érdekében vásárol gyermekének számítógépet. Ennek ellenére a legtöbb tanuló játékra, csevegésre és szörfözésre, általában szórakozásra használja az otthoni gépet és az internetet.

5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása Természetesen ez a hozzáállás egy bizonyos határig elfogadható. A személyi számítógépeket (a ’80-as évek elejétől) mindig is használták szórakozásra az érdeklődő tanulók. A baj csak az, ha az erőszakos (néha antiszociális) játékok rosszra tanítanak, és nagy baj az is, hogy túl sok időt vesznek el a gyermektől, illetve a tanulástól.

5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása Hasonló a helyzet, mint a televízió esetében. A számítógép a tévénél is jobban képes lekötni az embert, hiszen a tévét elég passzívan nézni, de a számítógép aktív beavatkozást, interaktív részvételt igényel. A számítógépes játékok általában erősebben hatnak a személyiségre, mint a televízió.

Egyéb veszélyek Függőség (játékprogramok, internet nyújtotta korlátlan lehetőségek) 5-6 óra, nem ritkán 10-12 óra a gép előtt Kialvatlanság, fáradékonyság, ingerültség Antiszociális magatartás, depresszió Romló teljesítmény (munka, tanulás területén) Bűnözés Halál

Káros függőség A sok internethasználat, eltúlzott mértékű levelezés, rengeteg internetes játék önmagában még nem baj. A baj akkor kezdődik, ha emiatt elhanyagoljuk a munkánkat, a tanulást, családi és emberi kapcsolatainkat. „…a túlzásba vitt jó dolog – rossz dolog! ”

Káros függőség

Káros függőség

Káros függőség

Te is számítógépfüggő vagy. Swift HA SHIFTNEK OLVASTAD Te is számítógépfüggő vagy.

5. Az IKT veszélyei - Érdekességek Komoly próbálkozások történtek a szoftverek szabadalmaztatására. A szoftvert elvileg találmányként is kezelhetnénk, amelyet szabadalommal védhetnénk. Ez a megoldás azért nem ésszerű, mert erős fékezője lenne a fejlődésnek. Az egyik probléma az, hogy ugyanazt a programrészt, eljárást sokáig (20 évig) más nem lenne jogosult használni, csak aki szabadalmaztatta – holott ha szükséges, más is ki tudná fejleszteni.