25. Utómunka, FILMSZERKESZTÉS, VÁGÁS Jegyzet Összeállította: Nikli Károly 2014

Utómunka Az utómunka a filmgyártásban a forgatást követő végső, utolsó munkaszakasz, mely több elkülönülő fázisból áll.

Az utómunka fázisai Előhívás Válogatás Vágás előkészítése Vágás Utószinkron, szinkronizálás Hangkeverés Negatív vágás Fénymegadás Pozitív kópiák készítése

Előhívás Az utómunka során a leforgatott (negatív) anyagot előbb a laboratóriumban előhívják (ezt az ún. eredeti negatívot rendkívül gondosan tárolják), és egy pozitív kópiát készítenek belőle.

Válogatás Ez a muszterkópia, melyből a rendező kiválasztja és beállításonként (snittenként) megnevezi a legjobbnak ítélt felvételeket.

Vágás előkészítése Ezeket a vágóasszisztens kimetszi, majd a snittekhez tartozó hangszalagokat a csapó segítségével szinkronba hozza a képpel, ily módon készítve elő a tényleges filmvágást. 

Vágás   A vágás során a vágó a rendező közreműködésével a film szerkezetének, cselekményének megfelelően a vágóasztalon sorrendbe rakja, összeragasztja az egyes snitteket, tekercsenként összeállítja a munkakópiát, amely aztán a finomra vágás (a mozgások illesztésének, a tempó, a ritmus fokozatos finomításának) során hetek, sőt hónapok alatt nyeri el végső formáját.   A vágásban közreműködi, a rendezőn kívül a hangmérnök is, aki a filmkészítésnek ebben a munkafázisában a párbeszédek, a zene és a képek összehangolásában segít.   A vágás során a muszterből végtelen számú filmvariáns készíthető. 

Utószinkron, szinkronizálás A munkakópia elkészítése után - amennyiben szükséges, mert a film nem eredeti hangos - az utószinkron következik (szinkronizálás), majd a hangkeverés, ahol a film akusztikus világának részeit képező dialógus, atmoszféra, zajok és zörejek, ill. a zene dinamikai arányait állítják be.

Hangkeverés A hangkeverés során a film akusztikus világának részeit képező dialógus, atmoszféra, zajok és zörejek, ill. a zene dinamikai arányait állítják be.

Negatív vágás Végül a munkakópiát a filmlaborban a filmtekercsen lévő azonosítók (a lábszámok) segítségével az eredeti negatívból kivágva a szükséges darabokat, összeállítják (negatív vágás).

Fénymegadás Az ily módon előkészített negatív kópiát átvizsgálva az operatőr és a fénymegadó beállítják a kopírfényeket (fénymegadás), amelyeknek segítségével az egymáshoz kapcsolódó részek megvilágítási egyensúlyát, a film végső szín- és kontrasztvilágát lehet korrigálni.

Pozitív kópiák készítése Végül a filmszalagra ráexponálva a kevert hangot (fényhang) előkészítik a végleges standart pozitív kópiákat, amelyeket a moziban a közönség megtekint."

Vége