Felügyeleti és felügyelési reakciók és jövőképek 47. Közgazdász-vándorgyűlés Varga Csaba főigazgató Budapest,

2 Tartalom 1.A de Larosière jelentés 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása 4. A PSZÁF évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati 5. A Magatartási Kódex

3 A de Larosière jelentés Európai Bizottság megbízása alapján elkészült jelentés javaslatokat dolgozott ki: az EU-ban működő pénzintézetek és piacok felügyeletének megszervezéséről az EU-szintű együttműködés megerősítéséről a pénzügyi stabilitás felügyelésében, a korai figyelmeztető rendszerek kidolgozásában és a válsághelyzetek kezelésében a kompetens EU hatóságok együttműködéséről más, jelentős piaci hatóságokkal a felelősségek és hatáskörök megosztásáról a nemzeti és az EU hatóságok között CÉL: hatékonyabb, integrált és működőképes európai szintű felügyelési rendszer

4 A de Larosière jelentés A pénzügyi válság okai: makrogazdasági tényezők kockázatkezelés hitelminősítők vállalatirányítás szabályozás/felügyelés nemzetközi intézmények gyengesége

5 A de Larosière jelentés Politikai és szabályozói lépésekre vonatkozó javaslatok: jobb makrogazdasági és makroprudenciális elemzés a Bázel II szabályozás alapvető átalakítása hitelminősítők számvitel biztosítási szektor szabályozása szankciókra vonatkozó felügyeleti hatáskörök párhuzamos bankrendszerek értékpapírosított termékek és származtatott piacok befektetési alapok

6 Tartalom 1.A de Larosière jelentés 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása 4. A PSZÁF évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati 5. A Magatartási Kódex

7 Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre Makroprudenciális felügyelésre az European Systemic Risk Board (ESRB) létrehozása: Feladatai (1/2): információk összegyűjtése és elemzése a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében szükséges monitoringhoz és értékeléshez a makrogazdasági folyamatokból és pénzügyi rendszer alakulásához kapcsolódó kockázatok beazonosítása és priorizálása ezen kockázatokkal kapcsolatos kockázati felhívások közzététele azok jelentőssé válása esetén

8 Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre Makroprudenciális felügyelésre az European Systemic Risk Board (ESRB) létrehozása: Feladatai (2/2): szükség esetén ajánlások kiadása a beazonosított kockázatok kezeléséhez szükséges intézkedésekről a kiadott kockázati felhívások és ajánlások megvalósításának figyelemmel kísérése hatékony együttműködés az IMF-fel, FSB-vel és harmadik országbeli partner hatóságokkal

9 Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre Makroprudenciális felügyelésre az European Systemic Risk Board (ESRB) létrehozása: Tagjai: elnök: az EKB Elnöke elnökhelyettes (az ESRC tagok választják) a 27 tagállam jegybankelnöke az EKB Elnökhelyettese a három EU Felügyeleti Hatóság elnöke az EU Bizottság tagja Megfigyelők: a tagállamok jegybankelnökeihez csatlakozva a tagállami felügyeletek képviselője az EFC elnöke

10 Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre Mikroprudenciális felügyelésre a European System of Financial Supervisors (ESFS) létrehozása: a harmadik szintű bizottságok (CEBS, CEIOPS, CESR) EU Felügyeleti Hatóságokká) átalakításával: European Banking Authority European Insurance and Occupational Pensions Authority European Securities and Markets Authority az EU Felügyeleti Hatóságoknak szélesebb jogkörük lesz a jelenlegi harmadik szintű bizottságokhoz képest szoros együttműködés a tagállami felügyeletek hálózatával

11 Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre A javasolt harmadik szintű EU Hatóságok legfontosabb új feladatai (1./2.): a közösségi jognak való megfelelőség betartatása technikai sztenderdek (L2) javaslatainak kidolgozása a nemzeti felügyeletek közti véleménykülönbségek egyeztetése, kezelése, ideértve a felügyelői kollégiumokon belüli mediációt is a host felügyeletek véleményének megfelelő érvényesítése a pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi kérdésekben a több tagállamot érintő esetekben

12 Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre A javasolt harmadik szintű EU Hatóságok legfontosabb új feladatai (2./2.): közvetlen felügyeleti hatáskör gyakorlása meghatározott, az EU-n belül meghatározó jelentőséggel működő intézmények esetében (ESMA: hitelminősítők, és post- trading infrastruktúrák) válsághelyzetek koordinációja és kapcsolódó döntések meghozatala szükséges információk összegyűjtése kötelező érvényű együttműködés az ESRB-vel a megfelelő makroprudenciális felügyelet biztosítása érdekében

13 Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre AZ ESFS megalapításának javasolt ütemezése: 1.szakasz: előkészítés ( ) 2.szakasz: ESFS jogi rendszerének kialakítása ( ) az egyes pénzügyi (akár nagy, határon átnyúlóan tevékenykedő) intézmények felügyelése maradna nemzeti szinten három év elteltével a működés felülvizsgálata, további fejlesztések szükségességének meghatározása o a banki és biztosítási hatóságok összevonása egy pénzügyi stabilitásért felelős hatósággá (CEBS, CEIOPS) o a másik hatóság átalakítása egy üzleti tevékenységgel és piaci kérdésekkel foglalkozó hatósággá mindhárom szektor tekintetében (CESR) (twin peaks model)

14 Tartalom 1.A de Larosière jelentés 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása 4. A PSZÁF évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati 5. A Magatartási Kódex

15 A felügyeleti rendszer hazai átalakítása Függetlenség Szakmailag rendben, működésben nem ± Átláthatóság és számon kérhetőség Megfelelő + Hatásosság és Hatékonyság - Működési függetlenség hiányából eredő korlátok - Szabályozási eszköztár hiánya - Tisztázandó a kétszintű vezetési struktúra működése - Makro- és mikro prudenciális megközelítések összehangolása - Nem megfelelő PSZÁF-MNB együttműködés - Elégtelen PSB működés - Kríziskezelés Rugalmasság és gyors reagálás hiánya ± A felügyeleti tevékenység 5 nemzetközileg elfogadott kritériuma

16 A felügyeleti rendszer hazai átalakítása Az átalakítás szempontjai a pénzügyi krízis kapcsán sok országban elkezdték a felügyeleti struktúrák, a felügyeleti működés újragondolását be kell illeszkednünk az előbb felvázolt új EU-s felügyeleti struktúrába nincs „best practice”, de nincsenek „tabuk” sem nincs legjobb (uralkodó) intézményi megoldás nincs egyértelműen kirajzolódó átalakítási trend minden tanulmány az ország specifikumok és a politikai döntéshozatal preferenciáit említi

17 A felügyeleti rendszer hazai átalakítása Felügyeleti struktúrák az EGT tagországaiban Az EU 15 „régi” tagországából 9db, az „új” tagországokból pedig 5db nemzeti banktól független, de integrált modell szerint működik.

18 Tartalom 1.A de Larosière jelentés 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása 4. A PSZÁF évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati 5. A Magatartási Kódex

19 Priorizált kockázatok: likviditás stratégia hitelkockázat tisztességes piaci magatartás Kapcsolódó kockázatok: pénzügyi és működési kockázatok tőke és jövedelmezőség vállalatirányítás, stratégia, üzleti modell piaci megjelenés A PSZÁF évi felügyeleti prioritásai…

20 Likviditás: a szolgáltatók mindenkori fizetőképességének biztosítása, az egyéb működőképességi és üzleti célok (jövedelmezőség, szolvencia, stb.) veszélyeztetése nélkül Stratégia: a környezeti feltételekkel összhangban lévő, belsőleg konzisztens, a zavartalan működőképességet fenntartó, az üzleti fejlődést biztosító terv, cselekvési irányok, üzleti modell meghatározása és végrehajtása A PSZÁF évi felügyeleti prioritásai…

21 Eszközminőség: a hitelveszteségek drámai emelkedésének elkerülése Tisztességes üzleti magatartás: annak elkerülése, hogy az élesedő verseny nyomása alatt terjedjen az erkölcstelen, illetve törvénytelen piaci magatartás, amely vagyoni veszteségekhez, a tényleges tranzakciós költségek emelkedéséhez, illetve bizalomvesztés miatt a kockázati felárak emelkedéséhez vezethet => Magatartási Kódex A PSZÁF évi felügyeleti prioritásai…

… és a vizsgálatok tapasztalatai Eszközminőség: a lakossági és KKV portfolió romlik, duplázódó értékvesztés, kombinált konstrukciók problémái, átminősítések, monitoring hiányosságok nő a kockázati kontrol folyamatok jelentősége vállalati portfoliónál is jellemző volt korábban a hitelezési feltételek lazulása, főleg projekt, kereskedelmi ingatlan finanszírozás esetében a korábbi növekedési kényszer most fokozódó problémákhoz, portfolió romláshoz vezet

… és a vizsgálatok tapasztalatai Számvitel, adatszolgáltatás: bankjaink nemzetközi csoport tagjai, a vezetői információk, publikációk IFRS alapúak, az adatszolgáltatás egyeztetése igen nehéz igen jelentősek eltérések a HAS és az IFRS eredményekben a HAS szerinti számok csak a jogszabályi kötelezettségek teljesítését szolgálják negyedéves konszolidált adatszolgáltatás hiánya jelentős probléma

… és a vizsgálatok tapasztalatai Ügyfélminősítés – követelésminősítés közötti kapcsolat nem látható – nincs összekapcsolva a kettő Fedezetek figyelembevételének meghatározó szerepe – túl nagy hangsúlyt kap a fedezetek figyelembe vétele az eszközminősítésben az ügyfél fizetőképességével szemben, ami elmossa a kockázati profilt Újratárgyalt, prolongált hitelek - nincsenek megfelelően kimutatva, jelentve (2009 Q1-től a pontos definíciót a felügyeleti adatszolgáltatásba beépítettük)

25 Tartalom 1.A de Larosière jelentés 2. Az EU Bizottság javaslatai felügyeleti lépésekre 3. A felügyeleti rendszer hazai átalakítása 4. A PSZÁF évi felügyelési prioritásai és vizsgálati tapasztalati 5. A Magatartási Kódex

26 A Magatartási Kódex Célja: a hitelezők és lakossági hitelfelvevők közötti nélkülözhetetlen bizalom visszaállítása és megerősítése az aláírók a kódex szabályait betartva átlátható és felelős magatartást tanúsítanak ügyfeleikkel szemben: a hitelnyújtást megelőző időszakban a felvett hitelek teljes futamideje alatt fizetési nehézségek felmerülése esetén Elvei: transzparencia szabályszerűség szimmetria

27 A Magatartási Kódex az önszabályozás eszköze, aláírása önkéntes a csatlakozók köre nyilvános, a nyilvánosságot a PSZÁF biztosítja honlapján megjelentetve: az MK szövegét, folyamatosan az aláíró hitelezők listáját, az MK hatálybalépését követően a nem csatlakozó hitelezők listáját, az MK betartásával kapcsolatos megállapításait. minden lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szervezet csatlakozhat előírásai az aláírók által irányított, lakossági hitelezéssel foglalkozó hazai leányvállalatokra is érvényesek az aláírók ügynökeiknél és megbízottaiknál is előírják a benne foglaltak betartását

28 A Magatartási Kódex nem szünteti meg a banki egyoldalú szerződésmódosításokat vagy a fizetési nehézségekkel kapcsolatos eljárásokat, de a hitelezők számára korlátokhoz köti azokat az ügyfeleknek pedig megismerhetővé, előre kiszámíthatóvá teszi a feltételeket kiterjed a hitelezés teljes menetére, a hitelbírálatot megelőző időszaktól a fizetési nehézségek kezeléséig

29 A Magatartási Kódex az aláíró hitelezők a jövőben csak a törvény és a Kódex feltételeinek megfelelően köthetik meg lakossági hitelszerződéseiket a Kódex és a törvény előírásai beépülnek már meglévő és a jövőbeni a banki hitelszerződések feltételeibe a Kódexhez a bankok döntő része önként csatlakozik, ami növeli annak esélyét, hogy be is tartják majd annak előírásait a nem csatlakozók a nyilvánosság erejével bírhatók rá a Kódex aláírására

30 A Magatartási Kódex a PSZÁF hatósági eljárással is ellenőrizni tudja a Kódex betartását, s megsértése esetén a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó törvény által meghatározott szankciókat alkalmaz a Kódex és a törvény nem helyettesíti, hanem kiegészíti és erősíti egymást az önkéntesség eredményesebb, mint a törvényi kényszer akkor, ha a legpontosabban megfogalmazott jogszabályi passzusokat is eltérően értelmezheti a hitelező és az ügyfél a PSZÁF a civil szervezetekkel korábban közösen kialakított fogyasztóvédelmi ajánlásokat, elvárásokat is beépítette a Magatartási Kódex szövegébe

31 Köszönöm a figyelmüket!