H AZAI ÉS NEMZETKÖZI TESTVÉRISKOLAI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA TÁMOP A-12/1 K ALANDOZÁS A B ÁTHORYAK ÉS A R ÁKÓCZIAK FÖLDJÉN N YÍRBÁTOR

N YÍRBÁTOR FEKVÉSE  A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, lakosú kisváros a Nyírség déli részének központja.  Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Nyíregyháza–Nyírbátor– Mátészalka–Zajta- illetve a Debrecen– Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

N YÍRBÁTOR TÖRTÉNETE  A települést először 1279-ben említik a források. Gutkeled nemzetség-beliek ( Báthoriak elődei) már ekkor birtokolták.  A XV. század második felében Báthory István – az 1479-es kenyérmezei csata hőse – emelteti Nyírbátor két középkori templomát.  1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról.  Az évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.

A VÁR TÖRTÉNETE  A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban, már a középkorban volt a Báthori családnak egy udvarháza, amelyet a XV. század második felében átalakítottak, bővítettek.  A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett.  II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította.  A 18. században az egykori konyhát az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották.  A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Rekonstrukciójára 2006-ban került sor.

A VÁR TÖRTÉNETE  Az épület kapott helyet a várkastély állandó kiállítása, a panoptikum, ahol a Báthori família tagjai elevenednek meg. A hihetetlenül aprólékosan kidolgozott figurák és a korhű környezet kombinációja egyedülálló reneszánsz hangulatot teremtenek.

R EFORMÁTUS TEMPLOM ÉS H ARANGTORONY  Először 1326-ban említi oklevél Nyírbátor templomát.  1433-ban említik azt a kápolnát, amelynek alapfalai a mai református templomtól északnyugatra kerültek elő a régészeti ásatásnak köszönhetően (1958).  1480-ban kezdte el építtetni a ma is álló templomot Báthory István erdélyi vajda.  1834-ben földrengés rongálta meg, de hamarosan helyreállították ben a templom nyugati végében neogótikus karzatot alakítottak ki.  között került sor a templom restaurálására. Évente júliusban rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozatát, amelynek során a hangversenyeket ebben a templomban tartják.

V ÁROSTÖRTÉNETI SÉTÁNY  Nyírbátor legújabb látványosságán végighaladva a város történetének további részleteivel ismerkedhetünk meg. A két történelmi templomot összekötő sétányon többek között tanúi lehetünk Vid és a sárkány csatájának.  A Várostörténeti sétány a mondák és tények elegyén kívül közösségi térként is funkcionál.

R ÓMAI KATOLIKUS MINORITA TEMPLOM  A minorita templom a kenyérmezei győztes csata után épült. Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom.  1587-ben súlyos csapás érte a templomot: feldúlták, felgyújtották a kolostorral együtt. A támadás után a templom romokban állt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak.  1717-ben, a török hódoltság megszűnése után Kelemen Didák kezdte meg a templom helyreállítását, melyben nagy segítségére volt gróf Károlyi Sándor.  október 4-én szentelték fel újra a templomot.  1834-ben földrengés, 1889-ben tűzvész okozott kárt és eközben pusztult el a torony sisakja és a három régi harang.  1890-ben a helyreállítás megtörtént, de a torony csak lapos fedést kapott és a harangok a templom mellé kerültek haranglábra.

2014. M ÁJUS 20. – N YÍRBÁTOR