Németország II.

Népesség L: 80,2 millió fő (2011) Összetétel: német 91.5%, török 2.4%, egyéb  6.1% (főleg görögök, olaszok, lengyelek, oroszok, szerbek, horvátok spanyolok) + dán, fríz Természetes szaporodás – (-1,8 ezrelék) Egykori NDK lakosság 1/5-e (termelés 8%-a) Nagy különbségek lassan tűnnek el - életszínvonal, versenyképesség…

Népsűrűség 236 fő/km² Egyenlőtlen eloszlás A legiparosodottabb területek + Kikötők

Bevándorlás Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár – vendégmunkások és családjaik (kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született) Jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre. Növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék) Nagyszámú német nemzetiségű bevándorló jött 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió)

Gazdaság EU termelés közel 1/3-a Nemzetközi kereskedelemben USA után II. Kiemelt iparágak: gépgyártás, vegyipar, elektrotechnika-elektronika. Az ipari termelés és a kivitel értékének csaknem 2/5-e gépipari termék. Az USA-val és Japánnal együtt a legnagyobb gépexportáló. Tőkefelhalmozás, tőkekivitel (1991 óta Magyarország legfontosabb külgazdasági partnere)

GDP növekedési ráta: 2.2% (2006) GDP szektorok alapján: mezőgazdaság: 1 %  ipar: 29 %  szolgáltatások: 70% Munkaerő, szektorok szerint: mezőgazdaság 3 %, ipar 33 %, szolgáltatások 64 %

Erőforrások

Energiahordozók: 1. Feketeszén Ruhr-vidék (magas fűtőértékű), Saar-vidék 2. Barnaszén Halle-Lipcse, Köln 3. Kőolaj, földgáz – import Kevés a holland határnál a Germán-alföldön    A hazai igényeknek csak kis részét fedezi Európai, közel-keleti és orosz import Atomenergia – leépítik Érchegység uránérc Vízenergia – Duna és mellékfolyói (Alpok) Alternatív – szél, nap…!!!

Szénfélékben gazdag az ország Szénfélékben gazdag az ország. (egyeduralkodó volt az energia előállításában). Bányászata vesztett jelentőségéből. Ma már szükségleteinek számottevő részét behozatalból fedezi. A többnyire külszíni fejtéssel bányászható barnakőszén termelésében ma is Németországé a vezető szerep. Alacsony fűtőértéke és magas nedvességtartalma miatt azonban nagyobb távolságra nem gazdaságos szállítani. Így a helyi erőművek és vegyi üzemek hasznosítják.

Az országban az elektromos áram közel 2/3-át a hőerőművek szolgáltatják. Az atomerőművek főleg az energiahordozókban szegény területen épültek. A vízenergia-felhasználás kisebb jelentőségű. A fontosabb vízerőművek az Alpokból érkező folyókon létesültek. Németország világviszonylatban élen jár a szélenergia hasznosításában. Szélerőműveinek többsége az Északi-tenger partvidékén található.

Ásványkincsek Fe – Fekete-erdő - Németországban a vasércbányászat gyakorlatilag megszűnt. A kohóművek ellátására évente 45-50 millió tonna érc behozatala szükséges (venezuelai, francia, afrikai). Kősó, Kálisó – Harz, Türingiai-erdő A német ipar méretei és a hosszú ideje tartó kitermelés miatt Németország a legtöbb ásványkincsből behozatalra szorul.

A kőszén felhasználásának lehetőségei

Ruhr vidék a kontinens legnagyobb nehézipari tömörülése a nyersanyagtermelés felét adja XVIII.-XIX. században Szénre települt sokközpontú agglomeráció kb. 5 millió fő Telepítő tényezők: - Rajna palahegység (már kimerült) Fe érce - Rajna, Ruhr vízi út (ma ezen jön brazil, svéd, afrikai Fe) - Ipari víz

Válság: A régi feketekőszén-bányák kimerültek, újak megnyitása igen költséges. Az ötvözetek és műanyagok elterjedésével az acél iránti kereslet megcsappant bel-, és külföldön is Munkahelyek szűntek meg, az emberek elvándoroltak A hanyatlás megállítása: Anyagi támogatás az Európai Uniótól Kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatott iparágak, ipari kutatóintézetek települtek A munkásokat átképezték Környezetvédelmi iparágakat honosítottak meg.  Eredmény: Új munkahelyek teremtődtek, csökkent az elvándorlás és a munkanélküliek aránya

Napjainkban a Ruhr-vidéken jelentős iparág a vegyipar és a gépgyártás. A közeli, külszíni fejtéssel nyerhető barnakőszenet használják (Köln) Az egykori szénvegyészet helyét a kőolajat feldolgozó üzemek és gyógyszergyárak vették át A gépiparban a nyersanyagigényes nehézgép-gyártás csökkent. (vertikális üzemek: acélművek, meleg- és hideghengerművek, csőgyárak, gépgyárak.) A mikroelektronikai, a számítástechnikai és a háztartási elektronikai ágazatok kerültek előtérbe.

No. Feketeszén 4/5-e, Fe koh. és vegyipar ½-e Duisburg – Európa I. belvízi kikötője, Kohászat, vegyipar Dortmund – kohászati kp. (Fe, színesfém, Al) Bochum – Opel, elektronika Essen – kulturális kp. is - Baedeker „Királyok és kormányok tévedhetnek, de Baedeker úr soha!„ 1801. november 3-án született Karl Baedeker, az útikönyv műfajának létrehozója.

Ipar Keletkezésüket tekintve a német nehézipari körzetek 3 csoportba oszthatók: 1. A feketekőszénre - Ruhr-vidék, Saar-vidék 2. Vasércbányákra épült a Nyugat-Harz (Salzgitter) kohászata. 3. A kedvező közlekedés földrajzi helyzet - Lübeck, Bréma és az Odera mentén épült Eisenhüttenstadt (Solingen – minőségi acélgyártás, speciális ötvözetek Kölntől É-ra)

Színes és könnyűfémkohászat A termelés mennyiségét tekintve alig több mint 1/20-da az acéltermelésnek, de a kohászati értéktermelés 1/3-t adja. Cu - Németország a Föld 4. rézkohászati hatalma A Rajna-Ruhr-vidék mentén (Dortmund, Duisburg) és Hamburg, Lübeck import rezet dolgoznak fel. Ólom és cinkkohászat helyi és import érc Alumínium kohászat kizárólag importból

Gépipar Nehézgépipar kizárólag a Ruhr-vidék központjaiban (hadigépek, kohászati és erőművi berendezések, gépsorok, vasúti kocsik és berendezések). A mozdonygyártás a vasúti csomópontokban (München, Stuttgart, Berlin, Drezda) Szerszámgépgyártásban Németország az első a világon, központjai a Ruhr-vidék nagyvárosai Hajógyártása 4. a világon Bréma (Bremerhaven, Wilhelmshaven), Lübeck, Hamburg, Kiel, Rostock Nyersanyaggal a helyi kohászat, és a csatornákon keresztül a Ruhr-vidék látja el. Kikötői iparágak!

Autógyártás A világon a 3. helyen áll, teherautó és buszgyártásával a 7. Japán után a 2. legnagyobb exportáló, autóinak több mint fele külföldön talál vevőre. 6 nagy monopóliuma van: - VW-Audi – Wolfsburg (évi 2 millió autó 1938-tól), - GM-Opel- (Rüsselsheim Mainz mellett) - Daimler-Chrysler- Stuttgart (1885 Benz - az első benzinmotoros gépkocsi és 1901 az első Mercedes. Ma Porshe is) - Ford – Köln - MAN - BMW- München A keleti országrészben a Wartburg (Eisenach ma Opel) és Trabant gyártását beszüntették. Japán után a második legnagyobb motorkerékpár gyártó. DKW- Ingolstadtban, BMW- Münchenben, NSU- Augsburgban

Repülőgép és rakéta - Stuttgart és München (Messerschmitt) Szorosan összefonódik az elektrotechnikával és elektronikával. Elektrotechnika: Berlin mellett modern üzemeket építettek: Hamburg, Bréma, Aachen, Bochum, Stuttgart, München (decentralizáció) Két vállalat emelkedik ki a Siemens (München)és a Bosch (Stuttgart).

München Ipari, kereskedelmi, pénzügyi kp. Oktoberfest

Vegyipar A világ legnagyobb vegyipari exportőre Vegyipar A világ legnagyobb vegyipari exportőre. Nagyhírű cégei(környezetkímélő technológiák) 1. BASF – Mannheim - Ludwigshafen „ikerváros”+ kőolajvegyészet 2. Bayer művek – Leverkusen Köln mellett

Az ágazat legsokoldalúbb központja Frankfurt Az ágazat legsokoldalúbb központja Frankfurt. (Hoechst) Frankfurt am Main – óriási pénzügyi, kereskedelmi kp., repülőtér

A helyi barnakőszénre és kősóra települtek Lipcse (vásárváros), Halle, Magdeburg vegyi üzemei. Említést érdemel Berlin és Köln vegyészete. Szent Tamás templom

Berlin Főváros . Kormányhivatalok, Reichstag Humboldt Egyetem elektronika, szolgáltatás Sony-center Daimler-center

Köln Vegyipar mellett autógyártás (Ford) Élelmiszeripar (Stollwerk) + kölnivíz A II.vh-ban 90%-a elpusztult Köln Dóm

Egyéb fontos város, iparág Bonn – NSZK fővárosa, kisváros Mainz – Gutenberg nyomda, autógy. Heidelberg – Egyetemváros Hannover - kereskedelem, közlekedés – EXPO Jena – Zeiss művek, üveggy., gyógyszergy. Drezda – elekrtonika, G, Zwinger képtár Chemnitz – textilipar, G Meissen - üvegipar