Készítette: Szepessyné Judik Dorottya

  Az első próbálkozások a 16. században indultak meg.  Cardanus (1501–1576) olasz filozófus és fizikus szakított azzal a korábban dívó felfogással, hogy a siketeket nem lehet oktatni. Úgy vélte, a siketek számára egyéni foglalkozás szükséges. Rájött, hogy őket is meg lehet tanítani írni-olvasni és meg is értik, ha meg is mutatják nekik az adott szóhoz tartozó tárgyat, vagy annak képét.  Hasonlóan gondolkodott Spanyolországban Pedro de Ponce (1520–1584) bencés szerzetes, aki 1580-ban kezdett el siketeket beszélni, írni-olvasni tanítani. A siketek oktathatóságáról

  John Bullwer 1644-ben „ Chirológia: A kéz természetes nyelve ” című kétrészes művében a kéz és az ujjak kifejező használatával foglalkozik. Az ábrákkal bőségesen illusztrált könyv az emberi érzelmeket csoportosítja és hozzárendeli a megfelelő gesztust.  John Bullwer további művei: „ Philocophus: A siketnéma emberek barátja ” és a „ Philocophus, avagy a siket és néma emberek tanítása ”. A jelnyelv kutatása

  Franciaországban Charles Michel de ĽEpée (1712– 1789) abbé a siketek vallási ismereteinek bővítése céljából, megtanulta a jelnyelvet. Rövid idő múlva már iskolát is alapított, amelyben az általa kidolgozott egységes jelnyelvi rendszer volt a kommunikációs- és nevelési eszköz. Legfőbb célja: a jelnyelv segítségével a siketek szellemi fejlődésének biztosítása.  Később ezt nevezik francia vagy jelnyelvi módszernek. A felvilágosodás eszméinek hatása I.

  Samuel Heinicke Eppendorfban oktatott siketeket, 1778-ban alapított számukra iskolát Lipcsében. Ő a hangzó vagyis akusztikus nyelvet alkalmazta a siketek oktatásában. Szerinte a siketek a hangzó beszéd elsajátításával, szájról olvasás megtanulásával könnyebben beilleszkednek a halló környezetbe.  Később ezt a módszert nevezik német vagy oralista módszernek.  A jelnyelv siketoktatásban betöltött szerepét teljesen elutasította! A felvilágosodás eszméinek hatása II.

  Magyarországon Cházár András (1745–1816) Gömör vármegyei főjegyző nevéhez fűződik az első siketnéma iskola megnyitása.  Joseph May javaslata „ Intézet egy siketeket és némákat nevelő-oskolának felállítása végett Magyarországon ” címmel.  A Helytartótanács számú rendeletével megbízták Cházár Andrást az intézmény javára történő adománygyűjtéssel. A fáradozás meghozta a gyümölcsét: 1802-ben forint gyűlt össze, így augusztus 15-én Vácon, az egykori püspöki székház helyén, az intézet megnyitotta kapuit. Magyarországon

  Speciális siketiskolák létrejötte nagy előrelépést jelent a siketek számára. Az oktatásukkal egy időben erősödik az öntudatuk és kezdenek különböző érdekvédelmi szervezetekbe tömörülni.  Magyarországon 1897-re már nyolc intézet működött.  A siketoktatásban viszont egyre élesebben elkülönül egymástól a francia és a német módszer. 19. század

  1878-ban Párizsban rendezték meg első alkalommal a siketek oktatásáról szóló nemzetközi kongresszust.  1880-ban Milánóban tartották a következőt: ezen a kongresszuson Alexander Graham Bell vezetésével győztek a német módszer hívei, azaz a jelnyelv helyett a beszédre kell megtanítani a siketeket. A siketeknek meg kell tanulniuk szájról olvasni és le kell mondaniuk a jelnyelvről, hiszen csak így lehet őket beolvasztani a halló társadalomba.  A döntéssel a jelnyelv „törvényen kívülivé” vált. Döntés születik Milánóban

  Magyarországon már jóval hamarabb megjelent az intézetekben a német módszer. Fekete Károly, a Váci Siketnéma Intézet igazgatója 1873-ban vezette be, amelyet a tanárok „rokonszenves támogatásban” részesítettek.  Az Izraelita Siketnémák Országos Intézete, Grünberger Lipót vezetésével szintén a hangos beszéd tanítását vezette be 1878-tól. Német módszer Magyarországon

  A siketek a döntéssel elvesztették az identitásukat.  A halló társadalomban nagyon nehézkesen tudták az érdekeiket képviselni, ezért saját szervezeteikbe tömörültek vagy egyházi közösségekbe „menekültek”.  A siketiskolákban a jelnyelvi oktatás megszűnt és ezáltal a siket kultúra lassú sorvadása vette kezdetét.  A német módszer szemlélete mai napig él. A milánói döntés káros következményei

  Magyarországon a siketeknek és a jelnyelvet használó nagyothallóknak a magyar társadalom átlagához képest alacsony az iskolázottsági és foglalkoztatottsági mutatója, ebből adódóan alacsony az életszínvonala is.  Ennek az állapotnak egyik legfőbb oka a siketoktatásban a mai napig használt német, vagy más néven orális-auditív módszer.  Ez az oktatási módszer a hangzó beszéd elsajátítására irányítja a figyelmet, nem pedig a tananyag átadására és befogadtatására. A milánói döntés után…

  Magyarországon – hosszú és aktív érdekvédelmi munka eredményeként – megszületett a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló CXXV. törvény.  A törvény lehetővé teszi, hogy az orális-auditív módszer helyett a bilingvális (jelnyelvi-hangzó nyelvi) módszer terjedjen el a hallássérültek oktatási módszereként.  Nyelvészeti kutatások bebizonyították, hogy a magyar jelnyelv természetes úton fejlődött, önálló természetes nyelv, mely saját nyelvtannal rendelkezik, és ami a legfontosabb a siket közösség identitásának legfőbb szimbóluma. Jelen pillanatban