EURÓPA LEGNAGYOBB ORSZÁGA: UKRAJNA

Terület: 604ezer km2 Népesség: 44 millió fő Népsűrűség: 73fő/km2

Ukrán köztársaság 1 autonóm terület (Krím!) és 24 kerület (obaszty) Soknemzetiségű ország: ukrán 77,8%, orosz 17,3% (Kijevben kb. 30%) (kb. 800 e menekült el Oroszországba) + fehérorosz, moldován, krími tatár, bolgár, magyar 0,3%, román,  lengyel, zsidó Kárpátalja az Északkeleti-Kárpátok előterében lévő peremvidék, az Alföld folytatása. Itt ered a Tisza. Hosszú ideig Magyarország része volt. A két világháború között Csehszlovákiához tartozott. A második világháború után került Ukrajnához, s vált a Szovjetunió részévé. Beregszász, Munkács (Munkácsy Mihály szülőhelye), Ungvár

Megosztottság – Nyugat - EU barát, Kelet - Oroszországgal lojális

Munkács vára

Kelet-európai-síkságon terül el Kelet-európai-síkságon terül el. Az egyhangú síkvidékből dombságok, hátságok emelkednek ki. Északnyugaton kiterjedt mocsárvidék húzódik. Nyugaton az Északkeleti-Kárpátok erdős láncai magasodnak. Krím félsziget ékelődik a Fekete- és az Azovi-tenger közé. Folyói: Dnyeper, Dnyeszter Az ország területének nagy részén kontinentális az éghajlat. ÉNy-ról DK-re nő az évi hőingás, csökken a csapadék. A délkeleti tájakon az aszályos nyár miatt bizonytalan a termés. Télen az északról és Szibéria felől is nyitott síkvidéken mélyen behatoló hideg légtömegek fagyveszélyt okoznak.

Ukrajna egykor a Szovjetunió gabonaszükségletének biztosításával az „éléskamra” szerepét töltötte be, mert a Kelet-európai-síkság éghajlati és talajadottságai kitűnőek a gabonatermesztésre (búza, kukorica). Az ipari növények közül a tájon jelentős a napraforgó, a cukorrépa és a dohány vetésterülete, termésmennyisége is.  A Krím mediterrán jellegű éghajlata a szőlő, a tea-, a levendula - és a gyümölcstermesztésnek kedvez. Az ország állatállományát a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztés adja.  Ukrajna fő kiviteli cikkei: a búza, a cukor és az ásványkincsek. Ma a tőke, a termelőeszközök hiánya miatt lassú a magángazdaságok megerősödése. Emiatt csökkentek a terméshozamok, a termés és a gabonaexport.

A „TÚLSÚLYOS” NEHÉZIPAR Ukrajna ásványkincsekben rendkívül gazdag. Európai viszonylatban is jelentős készletekkel rendelkezik feketekőszénből – Donyeck (antracit), vasércből – Krivoj Rog (Kiruna minőség)és mangánércből. Ezekre túlméretezett vas- és acélkohászati üzemek, nyersanyag- és energiaigényes gépgyárak települtek. Villamosenergia – hőerőmű, de fontos az atomenergia és a víz is.

Krivoj Rog

A szakképzett munkaerőre támaszkodó fejlesztéseket, az elektronikai alkatrészek, műszeripari és háztartási gépek, vegyipari termékek gyártását a közelmúltban kezdték el. Korszerűsíteni kellene!!! Nemzetközi nagyvállalatok (pl. Philips, VW-Skoda). A gazdaság szerkezetének átalakítását a beáramló tőke és a külföldi hitelek is segítik. A nehézipar legjelentősebb körzete a bányák közelében kialakult Donyec-medence. Ennek fejlesztése jórészt elmaradt. A vegyipar részint a saját sótelepeire épül, részint az importált kőolajra és földgázra. A szénhidrogéneket Oroszországból szerzik be, ami tovább erősíti az Oroszországtól való függést. Az ország fővárosa Kijev, ahol a kevésbé nyersanyagigényes gépipar jellemző. A Dnyeper-parti város közlekedés földrajzi szerepe kiemelkedő. Harkov – sokoldalú iparváros, vasúti csomópont (orosz-ukrán forgalom!) Odessza – legfontosabb kikötő a Fekete-tengeren Szevasztopol – orosz haditengerészeti flotta állomáshelye Az ukrán–magyar–szlovák hármas határon fekvő Csap (Csop) Európa legnagyobb vasúti átrakóközpontja.

Kijev

Harkov

Súlyosan károsodott Ukrajna környezeti állapota. Csökkent a feketeföld övezet termőképessége. Az iparvidékek Európa legszennyezettebb területei közé számítanak. A Fekete-tengeren a kőolajszennyezés A csernobili atomerőműben történt katasztrófa (1986) sugárszennyezést okozott és a tágabb környéket is lakhatatlanná tette.

Orosz-ukrán kapcsolatok (Miért fontos Ukrajna Oroszországnak) Nyelvi – orosz, ukrán, belorusz k-i szláv nyelvek (előfordul, hogy ukrán állami vezetők nem beszélnek ukránul) Gazdasági – Ukrajna 90%-a alkalmas szántóföldi művelésre! Még Nagy Péter telepített németeket a Donyec- medencébe, létrehozva a terület nehéziparát Donyeck-i ill. Luhanszk-i oblaszty a legfejlettebbek és 57% orosz lakosság Orosz gázvezetékek Ukrajnán futnak keresztül. 2005 É-i áramlat megállapodás, 2006 az első „gázháború) Történelmi - első „orosz” állam – Kijevi Nagyfejedelemség („rusz” – viking gyűlés szóból) - A területet elfoglalja az Aranyhorda, majd váltakozva litván, lengyel (ezért lengyel figyelem!), török végül orosz uralom (XVI.-XVII.)

XIX. Sz. -ban K-i rész Orosz Birodalom Ny XIX. Sz.-ban K-i rész Orosz Birodalom Ny.-i rész – Galícia OMM (Kárpátalja Magyar Királyság) I. vh. után szovjet-orosz uralom 1923-33 között a szovjet elvonta az élelmet. 7millió ukrán halt éhen (innen az oroszellenesség, ill. németek „felszabadítók”) 1944 Sztálin kiirtatta a német lakosságot és száműzte az Uralba a németbarát krími tatárokat Helyükre orosz telepesek 1991-ben mód nyílt a független Ukrajna kialakítására!

Orosz-ukrán háború 2014 Majdan tér - Kijev

Ukrajna közeledik a NATO-hoz és az EU-hoz Oroszország fenyegetésnek értékeli 2014 február – az ukrán elnök (orosz nyomásra) felfüggeszti az ukrán EU tárgyalásokat Tüntetés, véres harc a kijevi Majdan téren Oroszellenes, nacionalista erők + európai orientáció Az ország nemzetiség szerint két részre szakad 2 szakadár köztársaság (Donyeck, Luhanszk)

Március – Krím-i népszavazás Oroszországhoz tartozásról (l Március – Krím-i népszavazás Oroszországhoz tartozásról (l. később) – Kivált!!!! Július – Lelövik a maláj légitársaság utasszállító gépét (298 ember hal meg) Szeptember – tűzszünet, nem tartják be November – harcok Donyeck körül (repülőtér) 2015 február II. tűzszünet, nehézfegyverek kivonása - kérdéses

Ukrajna 2014 októberi választás előtt autonómiát és amnesztiát ígér a szakadároknak – már nem elég! Előbb szigorú nyelvtörvény, majd enyhítik (oroszul szólt a rádió egy napig tiltakozásul) Új elnök leállítja az ellátást és az állami intézményeket a szakadár területeken. (pl. nincs nyugdíj!) és visszavonta az autonómiát Katonailag nem bírja a harcot Sorozás – pl. Kárpátaljáról elszöknek

Gazdasági csődhelyzet – - nincs tartalék, orosz fenyegetés a gázcsap elzárása (Mo. leállította a visszaáramoltatást!). Kifizette adóssága egy részét, ma többet fizet a gázért, mint más európai ország. - gazdaság áll, hadi kiadás óriási, pénzforgalmat korlátozták, területi veszteség NATO, EU egyelőre nem veszi be (korrupció, maffia…). Kiszámíthatatlan fegyveresek.

Oroszország Erőfitogtatás – „ 2 hét alatt beveszem Kijevet” Segélyszállítmányban fegyverek „szabadságos” katonák, felségjel nélküli harckocsik, titkosszolgálatok jelenléte Belföldön a külföld tehető felelőssé a gondokért, oroszok „összezárnak” Rubel árfolyam zuhanása Csökken a kőolaj, földgáz kitermelés, esik az ár Cél: az európai egység megtörése (Mo, Szlovákia) (D-i áramlat, Paks) MOL-tól megvenni INA részvényeket – kijárat az Adria felé EU ellenes, szélsőséges pártok támogatása Szüksége lenne Ukrajnára az Eurázsiai Unióban

EU-NATO Szankciók: Beutazási tilalom, bankszámla zárolás Orosz bankok forrásainak befagyasztása Technológia átadásának tilalma NATO egységek telepítése Baltikumba, Lengyelországba, Romániába. Gyorsreagálású hadtest Lo.-ba Fegyverszállítás Ukrajnának??? NATO-Oroszország 1997-es megállapodás felmondása? Baltikumban, Lengyelországban félelem a orosz területszerzés miatt Nagy létszámú orosz népesség ill. történelem