Vonás-agresszió és autizmus spektrum zavar Marjai Kamilla 1,2, Egri Tímea3, Gerevich József 4 1ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest 2Pszichiátriai Betegek Otthona, Szentgotthárd 3ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest 4Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlése Szeged, 2015. január 28-31.

A téma megközelítése Nemzetközi szakirodalmi áttekintés: a PubMed és a LibGen adatbázisok használata Agresszió jellemzők feltárása autizmus spektrum zavar esetén - Agresszió jellemzők feltárása a tüneti kép kontextusában - Diagnózis-specifikus sajátosságok agresszió tekintetében

Agresszió percepciója autista személyek körében I. „A legtöbb autizmussal élő ember szerencsére nem mutat túlzott agresszivitást, noha természetesen ők is dühvel reagálnak a frusztrációra” (Baron-Cohen & Bolton, 2000)  „Érzelmi állapotuk labilis, dühkitörésre hajlamosak. Önmagukon gyakran sérülést ejtenek.” (Tringer, 2001) „A súlyos viselkedésproblémák némelyike veszélyes abban az értelemben, hogy fizikai bántalmazással fenyegethet.” (Clements & Zarkowska, 2007) „Dühkitörések általában gyakoriak az ASD-vel élő embereknél, akik esetleg minden látható ok nélkül (…) törnek- zúznak, vagy akár megpróbálnak saját magukban kárt tenni.” (Mesibov, Shea & Schopler, 2008)

Agresszió percepciója autista személyek körében II. „Erősödik az a felfogás, miszerint autizmus spektrum zavarban érintett személyek, különösképpen az Asperger-szindrómában érintettek hajlamosak az erőszakos magatartásra.” (Ghaziuddin, 2005) „Számos tanulmány jelzi az agresszív viselkedés magas prevalenciáját 3-5 év közötti autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek körében(…).” (Hartley, Sikora & McCoy, 2008)

Viselkedészavarok autizmus spektrum zavar esetén Problémás/kihívó/maladaptív/zavart viselkedés „mások, önmaguk vagy a tulajdon megkárosítása, ugyanazon kérdés ismételgetése, a másokra vonatkozó személyes megjegyzések, a nyilvánosan történő maszturbálás, az egész éjszakai ébrenlét és aktivitás, az étkezése elutasítása, a széklet elkenése…a lista szinte végtelen” (Clements & Zarkowska, 2007) Gyermekkori maladaptív viselkedés prognosztikus befolyással bír Agresszió externalizáló zavarként jelentkezik a maladaptív viselkedés spektrumán

Maladaptív viselkedés vizsgálata kisgyermekkorban és óvodáskorban I. Hartley, Sikora & McRoy, 2008 169 fő, 1.5-5.8 életév Child Behaviour Checklist: 99 item, 0-2 pontos értékelés, 7 tüneti skála: - emocionálisan reaktív - szorongó/depresszív - szomatikus panaszok - visszahúzódó - alvási problémák - figyelmi problémák - agresszív viselkedés

Maladaptív viselkedés vizsgálata kisgyermekkorban és óvodáskorban II. Hipotézis: Az adott életkorra jellemzően az agresszív viselkedés relatívan alacsony prevalenciát mutat Kognitív funkciók, adaptív viselkedés megléte és az expresszív nyelvhasználat negatívan korrelál a maladaptív viselkedéssel Az autisztikus tünetek súlyossága pozitívan korrelál a maladaptív viselkedéssel Az externalizáló maladaptív viselkedés aránya nő, míg az internalizáló viselkedés aránya csökken az életkor előrehaladtával

Maladaptív viselkedés vizsgálata kisgyermekkorban és óvodáskorban III. Eredmények: Klinikailag szignifikáns internalizáló probléma: 29,6%, klinikailag szignifikáns externalizáló probléma: 27,2%, teljes probléma fennállása: 34,3% Az agresszió a harmadik leggyakoribb (22,5%) maladaptív viselkedésforma Az externalizáló problémák szignifikáns negatív korrelációban áll a non-verbális kognitív funkciókkal, az expresszív nyelvhasználattal és az adaptív viselkedés fennállásával Az externalizáló problémák nem állnak szignifikáns korrelációban az autisztikus viselkedés súlyosságával Az externalizáló problémák tekintetében legerősebb prediktornak a non-verbális kognitív funkciók bizonyultak.

Maladaptív viselkedés vizsgálata kisgyermekkorban és óvodáskorban IV. Konklúzió: Az autista gyermekek több maladaptív viselkedést produkálnak tipikusan fejlődő és értelmileg akadályozott társaikhoz képest az eltérő etológiából kifolyólag „Az előzetes megállapításokat támogatván, az agresszív viselkedés jellemzően előfordult autizmus zavarban érintett gyermekeknél, a gyermekek 22,5%-ával, akik klinikailag szignifikáns problémákat mutattak agresszió területén.” (Hartley, Sikora & McCoy)

Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében I. Bronsard, Botbol & Tordjman, 2010 74 fő (és 115 fő a kontrollcsoportban) (49 fő nem rendelkezik a funkcionális nyelvhasználat képességével) Other-Injorious Behaviour Scale: 15 másokat sértő magatartástípus, 1-7 pontos értékelés gyakoriság, súlyosság és időtartam szerint, három obszervációs helyzetben: - szülővel otthon (egy hónapon keresztül) - gondozóval napközi ellátásban (egy hónapon keresztül) - vérvétel során ápoló és gyermekpszichiáter által

Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében II. Eredmények: Szülők szignifikánsan kevesebb másokat sértő magatartást figyeltek meg, mint a gondozók: ütés, szorítás, tárgyak szétszórása A leggyakoribb emocionális körülmény, melyben a másokat sértő magatartás megjelenik: frusztráció, harag, ellenállás A leggyakoribb viselkedési kontextus, melyben a másokat sértő magatartás megjelenik: szorongásra utaló viselkedés (szorongásos agitáció, sápadtság, sikítás, izzadás, félelem arckifejezése) és izgatottság

Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében III. Vérvétel: a célcsoport szignifikánsan nagyobb arányban produkált másokat sértő magatartást, mint a kontrollcsoport

Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében IV. Konklúzió: Másokat sértő magatartás gyakorisága szignifikánsan magasabb volt autizmusban érintett személyek körében a tipikusan fejlődő csoporthoz képest a vérvétel során A szülők szignifikánsan kevesebb másokat sértő magatartást obszerváltak gyermekeik körében, mint a gondozók A másokat sértő magatartást megelőző viselkedés leggyakrabban szorongásra utaló viselkedés és izgatottság (szülői és gondozói obszerváció szerint)

Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében V. Stresszhelyzetben tipikusan fejlődő személyek a megélt stressz kifejezésére és regulálására kognitív képességeiket veszik igénybe (coping stratégiák, szimbolizációs képességek a stresszhelyzet reprezentációjával és anticipációjával, szociális interakciók, verbális és non-verbális kommunikáció) Stresszhelyzetben az autista személyek a megélt stressz csökkentésére másokat sértő magatartást alkalmaz(hat)nak.

Agresszió alacsonyan funkcionáló autista gyermekek és adoleszcensek körében VI. A másokat sértő magatartás a reaktív agresszióval (impulzív és defenzív agresszió) hozható összefüggésbe a frusztrációra vagy fenyegetettségre adott válaszként, környezeti (akár képzelt) inger hatására, pszichikai és fizikai stresszt provokálva, érzelmi túlfűtöttséggel

Kriminológiailag releváns agresszív viselkedés I. Ghaziuddin, 2005 Vizsgálat körülményei: - autizmussal diagnosztizált személyek az ellátásban - forenzikus kontextusban előforduló autizmus (közösségi alapú vizsgálatok hiánya) Alacsonyan funkcionáló autizmus: - bejósolhatatlan cselekmények - medikális faktorok befolyásoló szerepe: pl. rohamok - részletek megtervezésének hiánya Magasan funkcionáló autizmus: - bizarr érdeklődés - nagyobb variabilitás

Kriminológiailag releváns agresszív viselkedés II. Közreműködő faktorok: - rutinok megváltozása - speciális érdeklődés - általános fizikai panaszok - biológiai faktorok (pl. rohamok) - nem meghatározható faktorok (+ alkohol és pszichoaktív szer általi befolyásoltság és pszichiátriai komorbiditás lehetséges szerepe) Cselekménytípusok esetleírások szerint: - gyújtogatás - gyilkosság - szexuális zaklatás

Kriminológiailag releváns agresszív viselkedés II. Rizikóbecslés szempontjai: - funkcionalitás szintje - ráutaló magatartások története - gyógyszerek és pszichoaktív szerek használata - medikális faktorok története - pszichiátriai komorbid tünetek jelenléte

Összegzés I. Dominick, Davis, Lainhart, Tager-Flusberg & Folstein (2007): a másokat sértő magatartás gyakoriságában nincs szignifikáns különbség a nyelvi zavarral és az autizmusban érintett személyek között Fejlődéslélektani szempontból ép gyermekek esetében az agresszió mértéke 2 éves kor körül (a nyelvhasználat megjelenésével és fejlődésével) csökken  a verbalitás használata kanalizálja és elvezeti az agressziót  a verbális kommunikáció sérülése akadályozza ezt

Összegzés II. Agresszív megnyilvánulás  agresszív indíték Agresszió eredői: - kommunikációs szándék indulati töltet nélkül, a figyelemfelhívás szándékával - kommunikációs elakadás, megértés hiánya, ebből fakadó feszültség - gondolkodási és problémamegoldási nehézségek - bejósolható rend felbomlása, ebből fakadó feszültség - öningerlés - szenzoros ingerkeresés

Összegzés III. Forrás: Matinvesi és Kullmann alapján

Köszönöm a figyelmet!