A pszichiátriai betegek EGÉSZ-sége Vályi Péter, Kapócs Gábor Pszichiátriai Betegek Otthona, Szentgotthárd Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlése Szeged, 2015.01.28. – 01.31.

A mindennapi orvosi gyakorlatban betegségek okozta panaszokkal, tünetekkel, diagnosztikával, kezeléssel, a betegek rehabilitációjával foglalkozunk. 2 2 2

Ritkán vesszük figyelembe, hogy: a betegséggel kapcsolatosan milyen átmeneti, tartós vagy végleges anatómiai és/vagy funkcionális károsodások alakulnak ki? milyen mértékben változnak meg az ember képességei - a mindennapi feladatainak az ellátásában, - az élethelyzetek kezelésében, - a társadalmi feladatainak a teljesítésében? a megmaradt képességek fejleszthetők-e? milyen mértékben állítható helyre az ember egészsége?

A leegyszerűsítő medikális (betegségközpontú) megközelítés mellett egyre jobban előtérbe kell kerülnie az ember egészét vizsgáló bio-pszicho-szociális, EGÉSZ-ség-központú szemléletnek.

Sajátos testi felépítés és működés Saját és társadalmi jóllét Ki az ember? K ö r n y e z e t Sajátos testi felépítésű és működésű biológiai lény, aki fizikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és más tényezők által meghatározott környezetben, céltudatos, értékteremtő tevékenységet folytat a saját és a társadalom jólléte érdekében. Sajátos testi felépítés és működés Céltudatos érték-teremtő tevékenység Saját és társadalmi jóllét

Az EGÉSZség korszerű fogalma Az egészség olyan állapot, amelyre: nem csak az emberi szervezet anatómiai és működési épsége, a betegség és a korai halál kockázatától mentesség a jellemző, hanem: a teljesítményre való képesség: a családi, a munka- és a társadalmi feladatok ellátása, a fizikai, biológiai és a társadalmi hatásokkal megküzdésnek a képessége, a személyes értékek, a jóllét érzése is az emberi szervezet anatómiai és működési épsége a betegség és a korai halál kockázatától mentesség teljesítőképesség: a családi, a munka- és a társadalmi feladatok ellátása, a fizikai, biológiai és a társadalmi hatásokkal megküzdésnek a képessége személyes értékek jóllét érzése

A BNO és az FNO összehasonlítása morbiditás — mortalitás egészségügyi ellátás FNO funkcióképesség átfogó szociális rehabilitáció ellátórendszer 7

Az egészségi állapottal és annak megváltozásával kapcsolatos fogalmak összefüggései Egészségi állapot változása: fiziológiás:átmeneti (sportolás, várandósság); tartós (életkorral járó); kóros változás: átmeneti, tartós, végleges (betegség, rendellenesség, sérülés) FUNKCIÓ- A szervezet KÉPESSÉG felépítése és Tevékenység Részvétel működése FUNKCIÓ- Károsodás Akadályozottság Korlátozottság ROMLÁS (fogyatékosság) (rokkantság) Normális variáció A tevékenység nem A részvétel nem akadályozott korlátozott Teljes károsodás A tevékenység teljesen Teljes részvételi akadályozott korlátozottság környezeti személyes tényezők tényezők közvetlen fizikai tágabb fizikai és társadalmi és társadalmi (támogató vagy hátráltató) KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A funkcióképesség, fogyatékosság, egészség nemzetközi osztályozása (FNO). WHO 2004. figyelembe vételével 8 8 8

A mindennapi gyakorlatban arra is törekednünk, kell, hogy képesek legyünk a pszichiátriai és a szomatikus betegségekkel kapcsolatos károsodásokat kvantifikálni, azok kölcsönhatásaként meghatározni az össz-szervezeti károsodás mértékét, ennek a mindennapi megszokott tevékenységet korlátozó, a közösségi és társadalmi szerep betöltését akadályozó hatását.

Testi struktúrák Idegrendszeri struktúrák A szem, a fül és a kapcsolódó struktúrák A hangadásban és a beszédben részt vevő struktúrák A szív és érrendszer, az immun- és a légzőrendszer struktúrái Az emésztőrendszerhez, az anyagcseréhez és az endokrin rendszerhez kapcsolódó struktúrák A húgy-ivarrendszeri és a szaporodási rendszer struktúrái A mozgáshoz kapcsolódó struktúrák A bőr és a kapcsolódó struktúrák Testi funkciók Mentális funkciók Érzékelési funkciók és a fájdalomérzékelés Hangadás és beszédfunkciók A szív és érrendszer, a vérképző, az immun- és a légzőrendszer funkciói Az emésztőrendszer, az anyagcsere és az endokrin rendszer funkciói Húgy-ivarrendszeri és szaporodási funkciók Ideg-, csont- és izomrendszeri, valamint mozgáshoz kapcsolódó funkciók A bőr és a bőrfüggelék Össz-szervezetikárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség(ek), sérülés(ek) vagy veleszületett rendellenesség(ek) kölcsönhatásaként kialakult kedvezőtlen változás. 0 Nincs számottevő össz-szervezeti egészségkárosodás 0-4% 1 Enyhe (csekély) össz-szervezeti egészségkárosodás 5-9% 2 Kismértékű össz-szervezeti egészségkárosodás 10-24% 3 Közepes mértékű (számottevő) össz-szervezeti egészségkárosodás 25-49% 4 Nagymértékű (jelentős) össz-szervezeti egészségkárosodás 50-79% 5 Teljes vagy közel tejes össz-szervezeti egészségkárosodás 80-99% 10

7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról

A károsodás megítélésének speciális szempontjai schizofrénia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F.20-F.29), és elmebetegség szintjét elérő hangulatzavarok - affectiv rendellenességek (F.30-F.39) esetében   Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése 0-19% 20-39% 40-59% 60-79% Pszichotikus epizód gyakorisága Két évnél gyakrabban ismétlődik Elhúzódó, vagy rövid időn (hónap) belül jelentkező pszichotikus tünetek Perzisztáló pszichotikus tünetek, vagy társuló kognitív zavar Kezelés (antipszich., antidepr., illetve fázisprofil. th. hatásossága) Gyógyszeres kezelés után tünetmentes Gyógyszeres kezelés után reziduális tünetek Folyamatos gyógyszeres kezelés mellett időszakos tünetek Kezeléssel nem befolyásolható Személyiség struktúra Megtartott Érintett Szétesett Szocializáció Enyhén károsodott Korrigálható Tartósan károsodott

A képesség- és a teljesítményminősítők Környezeti tényezők Termékek és technológia Természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezetben Támaszok és kapcsolatok Attitűdök Szolgáltatások, rendszerek és szabályozások 0 NINCS akadály 0–4% 1 ENYHE akadály 5–24% 2 MÉRSÉKELT akadály 25–49% 3 SÚLYOS akadály 50–95% 4 TELJES akadály 96–100% 0 NINCS támogatás 0–4% 1 CSEKÉLY fokban támogató 5–24% 2 MÉRSÉKELT fokban támogató 25–49% JELENTŐS fokban támogató 50–95% 4 TELJES mértékben támogató 96–100% A képesség- és a teljesítményminősítők 0 NINCS nehézség 0–4% 1 ENYHE nehézség 5–24% 2 MÉRSÉKELT nehézség 25–49% 3 SÚLYOS nehézség 50–95% 4 TELJES nehézség 96–100% 13 13

A mentális (és szociális) készségek elvesztése okozta egészségkárosodás megítélésének általános szempontjai   Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése 0-19% 20-39% 40-59% 60-79% Önfenntartás Önfenntartása nehezített Öngondoskodásban segítségre szorul Önellátásban segítségre szorul Önellátási készsége súlyosan károsodott, vagy hiányzik Öngondoskodás Önellátás Szociális beilleszkedés Érintett, de korrigálható Érintett, nem korrigálható Súlyosan érintett Képtelen Érzelmi-hangulati-indulati élet szabályozása Érintett, de szabályozni képes Érintett, gyógyszeres kezelése szükséges Folyamatos gyógyszeres kezelés mellett sem szabályozott Hiányzik Pszichózis tünet Időszakos, gyógyszeresen kezelhető Időszakosan gyógyszeresen kezelhető, reziduális tünet visszamarad Folyamatos kezelésre szorul Folyamatos kezelés mellett is pszichotikus tünetek, vagy reziduális tünetek Személyiség fejlődés/struktúra Deviáns Súlyosan érintett, nem korrigálható Szétesett Munkavégzésre való motiváció Motiválható Nem motiválható -

Ezek mellett figyelmet kell fordítunk a kontextuális tényezőkre, azaz törekednünk kell olyan környezetet teremteni, amely között érvényre juthat és akár fejleszthető is a betegek megmaradt képessége, elősegítve a reintegrációjukat.

Környezeti tényezők Termékek és technológia Természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezetben Támaszok és kapcsolatok Attitűdök Szolgáltatások, rendszerek és szabályozások 0 NINCS akadály 0–4% 1 ENYHE akadály 5–24% 2 MÉRSÉKELT akadály 25–49% 3 SÚLYOS akadály 50–95% 4 TELJES akadály 96–100% 0 NINCS támogatás 0–4% 1 CSEKÉLY fokban támogató 5–24% 2 MÉRSÉKELT fokban támogató 25–49% JELENTŐS fokban támogató 50–95% 4 TELJES mértékben támogató 96–100%

Figyelni kell a pszichiátriai betegség kezelésére szolgáló gyógyszereknek a szomatikus állapotra, a betegségek lefolyására, terápiájára gyakorolt hatására, a gyógyszerkölcsönhatásokra.

A pszichiátriai betegek szomatikus betegségeinek kezelésébe bevont kollégáknak meg kell értenie a pszichiátriai betegek ellátásának a sajátos szempontjait, valamint, hogy a pszichiátriai betegeknek ugyanolyan joga van az EGÉSZ-ségük helyreállítását célzó beavatkozásokra, mint a „szomatikus” betegtársaiknak.

Az EGÉSZ-ség központú szemléletet elterjedését a BNO-nak várhatóan 2017-ben megjelenő 11. revíziója is szükségessé teszi, amely már nemcsak a betegségeknek, de azoknak a funkcionális állapotra gyakorolt hatásának a minősítését, osztályozását is meg fogja követelni.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!