A királyság kora

Saul királysága: Kr. e. 1012-1004 Az izraelita királyság kezdetei: - különböző hagyományok -1Sám 11. fej.: • Náchás ammonita uralkodó megszállja Gileádot - Jábes Gileád ostroma • Saul (Benjamin törzse) bírói meghatalmazást kap, összehívja a törzseket és sikeresen felszabadítja a várost • Gilgalban királlyá kiáltják ki – Sámuel (bíra és próféta); a királyság két fontos eleme: Jahve jelölése (felkenés), nép választása Saul királyságának jellemzői: - nemzeti hadikirályság (Közép-Palesztina) - székhelye, szülővárosa, Gibea - hivatásos hadsereg → az amalekiták legyőzése, kezdeti sikerek a filiszteusokkal szemben - elveszti a filiszteusok elleni döntő ütközetet Gilboánál, ő és, egy kivételével mindegyik fia, elesik → Palesztina filiszteus fennhatóság alatt

Dávid királysága: Kr. E. 1004-965 Dávid életútja - Júda törzse, Betlehem, Izáj 8. gyermeke - Saul hivatásos hadserege: zsoldos, fegyverhordozó, vezér – kiváló harcos → nagy népszerűség a nép és a hadsereg körében, amely Sault féltékennyé teszi • a király bosszúja elől Ákishoz, Gát uralkodójához menekül és a szolgálatába áll (Ciklag helységet adományozzák neki [Negev vidéke]) - Kr. e. 1004-ben, Saul halála után embereivel Hebronba vonul, itt királlyá kenik Júda felett • Júda: történelme során először önálló állam (földrajzi elkülönülés) • Közép-Palesztina törzsei: Saul életben maradt fiát, Isbaalt kenik királlyá Abner, a hadsereg vezére segítségével → Izrael → Izrael elnevezés két értelme: a.) 12 törzsből álló szövetség; b.) északi zsidó királyság Júda nélkül - Kr. e. 1003: Isbaal merénylet áldozata lett → Hebronban észak felett is királlyá kenik → 12 törzsből álló monarchia, Izrael (perszonálunió; Kr. e. 1003-926) - A filiszteusok veszélyeztetve látják fennhatóságukat Palesztina felett • támadás indítanak – Dávid két hadjáratban megtöri erejüket • véglegesen elveszítik Palesztina feletti uralmukat – viszont népileg nem olvadnak be (!)

Dávid-házának első profán említései: Tell-Dán felirat (Kr. e. IX. sz Dávid-házának első profán említései: Tell-Dán felirat (Kr. e. IX. sz. II. fele); Mesa felirat (Kr. e. IX. sz. közepe).

A dávidi királyság - a királyság központja • Kr. e. 1004-998: Hebron • Kr. e. 998: elfoglalja Jeruzsálemet (kánaánita városállam: Jebúz -jebuziták) → hadászati, taktikai szempont → politikai szempont - külpolitika • Egyiptom és Mezopotámia gyengesége • hódítások: Edom, Moáb, Ammon, a szomszédos arám városállamok (pl. Damaszkusz is) → Izrael kiterjedése: Egyiptomtól az Eufráteszig (ideális kiterjedés: ún. Nagy-Szíria!) • szoros, békés kapcsolat: Fönícia, és a távolabbi arám területek városállamai (Hamat) - nem túl fejlett közigazgatás • közterhek: kánaániták, meghódított területek, talán az északiak • elégedetlenség – két sikertelen lázadás az északi törzsek támogatásával: Absalom, Seba (Benjamin törzse)

Salamon uralma: Kr. e. 965-926 - dinasztikus trónutódlás – Júdában Kr. e. 587-ig Dávid utóda a trónon (északon elégedetlenség) - külpolitika: • újjászervezi a hadsereget, de nem hódít; inkább területi veszteségek: Edom egy része, Damaszkusz • gyengülő befolyás az arámokra • kihasználja országa földrajzi közvetítő szerepét → kereskedelem - jó kapcsolatok (dinasztikus házasságok): Egyiptom, Fönícia (Tírusz) - belpolitika • állam kiépítése – adminisztráció • a közigazgatás átszervezése északon: 12 körzetre osztja a 10 törzs területét – ezek élén felügyelők • közterhek: adók és robot – kánaániták és az északiak

- urbanizáció • újjáépíti Megiddót és Hacort – több várost megerősít • kiépíti a Vörös-tenger mellett Eilat kikötőjét (Ecjón-Geber) • Jeruzsálem kiépítése: a város északi irányú bővítése, királyi palota, templom - kulturális felvirágzás • államszervezet kiépítése → művelt, írástudó réteg → igény a régi, Izrael kezdeteiről szóló, hagyományok rögzítésére • irodalmi művek születése: Jahvista forrás (J: Izrael kezdetei), Dávid felemelkedésének és trónutódlásának története - gyenge pontok • az adminisztráció és az építkezések hatalmas közterhet róttak a lakosságra (elsősorban északon) • az északi területek közigazgatási átrendezése (törzsi önállóság elvesztése) → északon sikertelen lázadás: Jerobeám (Salamon egyik tisztviselője) – Egyiptomba menekül → halála után ezek a feszültségek országa kettészakadásához vezettek

A királyság kettészakadása - Salamon halála: Kr. e. 926: fia Rechabeám követi a trónon • Dél (Júda): elfogadják • Észak: ragaszkodnak a királyválasztás jogához – elfogadnak az új király cserébe a közterhek enyhítéséért - Rechabeám elutasítja őket → északon hazahívják az Egyiptomba menekült Jerobeámot és megteszik uralkodónak → ezzel megszűnt a peszonálunió: Salamon királysága két kis államra hullott szét: Izrael (Észak); Júda (Dél) - erőtlenségük már kezdetben megmutatkozott: Sesonk fáraó Kr. e. 922-921-es hadjáratának (célja Izrael kereskedelmi monopóliumának megtörése) egyik sem tudott ellenállni

Júda és Izrael királyságai Júda (Dél) - 2 törzs: Júda és Simeon (ez utóbbi később beolvadt) - főváros: Jeruzsálem - Kr. e. 926-587 között áll fenn (Nebukadnezár újbabiloni uralkodó büntetőhadjárata) - dinasztikus trónutódlás: végig Dávid utódai ülnek a trónján → viszonylagos politikai stabilitást eredményez - vidéki jellegű, északi szomszédjánál vallási szempontból jelentősebb Izrael (Észak) - 10 közép- és észak-palesztinai törzs - főváros: Szichem, majd Szamaria - Kr. e. 926-722 között áll fenn (Szalmanasszár asszír uralkodó büntetőhadjárata) - ragaszkodnak a királyválasztáshoz; két kisebb dinasztia: Omri (Kr. e. 882-845); Jehu (Kr. e. 845-747) → politikai instabilitás (hatalmi harcok) - városiasabb, népesség és gazdaság szempontjából sokkal jelentősebb Júdánál - vallási függetlenedés Júdától → két királyi szentély: Bétel, Dán A két ország viszonya az első 50 évben nem volt békés (az Omri-dinasztiáig): igényt tartottak egymás területére (észak katonailag erősebb).

Az északi királyság, Izrael, története Kr. e. 926-722 között a.) Omri-dinasztia (Kr. e. 882-845) - a dinasztia alapító, Omri (Kr. e. 882-871) - kiváló politikus: kiegyenlítő politika • külpolitika: Fönícia (Ácháb és Jezebel házassága), arámok (Damaszkusz), Júda (Ácháb lánya és Jorám [Jechosafát] házassága) • belpolitika: vallásszabadság, két főváros (Szamária, Jezreel) - Ácháb (Kr. e. 871-852) • külpolitika: szövetség az arámokkal (együtt megfékezik az asszírokat), később mégis háborúba keveredik velük • valláspolitika: Baal kultusz erősítése, erős ellenzék (Illés és Elizeus) - Jehu b.) Jehu-dinasztia (Kr. e. 845-747) - Jehu, a hadsereg vezére puccsot hajt végre (Kr. e. 845) • szakít a békés politizálással: Júda, Damaszkusz (Hazael), Asszíria - Kr. e. IX. sz. vége: asszírok megtörik az arámok erejét → békés időszak • II. Jerobeám (Kr. e. 787-747) - prosperáló időszak, halála után puccsok c.) Asszír büntetőhadjáratok (Kr. e. 730-720-as évek) - szír-efraimita háború (Kr. e. 734-732): Recin, Pekach, Acház, III. Tiglatpilezer - Hósea - 722-ben elesik Szamária, Magiddu provincia, telepítés (szamaritánusok)

A déli királyság, Júda, története a babiloni fogságig (Kr. e. 587-ig) a.) Hiszkija (Kr. e. 725-697) - Izrael pusztulása után a zsidó történelem Júdában folytatódott (Izraelből menekültek - hozták az északi hagyományokat) - asszír hegemónia - sikertelen asszírellenes lázadások: Kr. e. 714 (II. Szárgon), 705 [701] (Szancherib) - büntetés: adó, Júda területének egy része a filiszteusoké lesz - Biblia: „jó király” - vallási reform b.) Manassze (Kr. e. 696-640) - szakít apja politikájával, aláveti magát az asszíroknak: asszír csillagkultusz a jeruzsálemi templomban, segédcsapatok Egyiptom elfoglalásakor - kánaánita kultuszok beszivárgása - a Jahve-hit vidéken él tovább c.) Jozija (Kr. e. 639-609) - külpolitikai változás: • Kr. VIII. sz. közepe - VII. sz. közepe: Asszíria évszázada - Asszurbannipál • hanyatlás: Egyiptom önállósul, médek , Babilon (Nabupolasszár, Kr. e. 626 - megalakul az Újbabiloni Birodalom), először Ninive (Kr. e. 612), majd Hárán esik el (Kr. e. 609) - Manassze unokája; Kr. e. 630 függetleníti országát, területi gyarapodás - Kr. e. 622: átfogó vallási reform:

(1) templom megtisztítása, (2) kultuszcentralizáció, (3) szövetség megújítása (törvénykönyv megtalálása a templom restaurálásakor : mai MTörv magja) - uralmának vége - az ókori Kelet új hatalmi viszonyai • Kr. e. 609: Megiddónál csatát veszt II. Nechó fáraóval szemben - meghal • Kr. e. 608: II. Nechó Háránból visszatérve leteszi legnagyobb fiát Joacházt, és testvérét, Jojachimot teszi meg uralkodóvá d.) Júda történetének utolsó periódusa (Kr. e. 608-587[585]) - Jojakim (Kr. e. 608-598) - először Egyiptom, majd, Kr. e. 605-től, Babilon vazallusa (Nebukadnezár: Kr. e. 605-562) • Kr. e. 598; felmondja a hűbéresi viszonyt → babiloni ostrom, a város ostroma alatt meghal - fia, Jojakin, lesz király: feladja a várost, deportálás, őt magát Babilonba hurcolják - Cidkija (Jozija 3. fia, Mattanja; Kr. e. 598-587) - jó szándékú de gyenge kezű • felmondja a hűbéresi viszonyt → Kr. e. 587: sikeres babiloni ostrom: Jeruzsálemet és a templomot lerombolják, deportálás, Cidkiját elhurcolják - Gedalja (Kr. e. 587-585) - kormányzó, Micpa székhellyel, merénylet áldozata e.) A babiloni fogság időszaka (Kr. e. 587-539 [Kűrosz fellépése]) - deportálások és azok jellege (Kr. e. 597, 587, 582), Palesztina helyzete - diaszpórák: Egyiptom (Jeremiás), Mezopotámia