Társadalmi változás Szociológia előadás március 31. Keszthely

Alapfogalmak Társadalmi változás: a társadalom szerkezetének, intézményeinek, kultúrájának változása Változás – fejlődés Gazdasági növekedés: 1 főre jutó GDP növekedés Gazdasági fejlődés: + gazdasági szerkezet átalakulása Társadalmi fejlődés: +életszínvonal emelkedés, iskolázottság, városiasodás

Alapfogalmak Fejlettség: GDP + demográfiai mutatók Jólét: jövedelem, fogyasztás, egészségi állapot, műveltség, közbiztonság stb. Életminőség: jólét + nem anyagi dimenziók Fejlődő országok – fejlett országok Allardt: alapvető szükségletek: Birtoklás Önmegvalósítás Szeretet

Módszerek Összeírások, statisztikák, irodalmi művek, régészet. Társadalmi jelzőszámok: statisztikai mutatók, társadalmi jelenségről ad információt, idősorban áll rendelkezésre Magyarországon kétévente Társadalmi Riport: adatok + szociológiai tanulmányok

Elméletek Klasszikus: Comte: tudomány által irányított társadalom Marx: csúcspont a szocialista társadalom Spencer: ipari társadalom, állami szerep minimális Fejlődés elvezet egy tökéletes állapothoz 20. század: nem állítja, hogy a változás elvezet egy optimális állapothoz

Rostow növekedési elmélete 1.hagyományos agrártársadalom 2.fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz 3.fellendülés – „nekirugaszkodás”: ez a legfontosabb - beruházás növekedése játssza a főszerepet. 40 évig tart, utána a növekedés lelassul. 4.érettség 5.tömeges fogyasztás

Ipari társadalom elmélete Konvergencia elmélet: az ipari társadalmak közötti különbségek elmosódnak, szocialista és kapitalista társadalmak egy közös jövő felé haladnak. Lenski: az emberiség fordulópontjait technikai újítások hozták: Földművelés és a hozzá szükséges szerszámok (ásóbot): kertész társadalmak kialakulása Eke felfedezése: agrártársadalmak kialakulása Nem emberi és nem állati energiák felhasználása, gépek felfedezése: ipari társadalmak kialakulása

Modernizáció elmélete I. Parsons: a társadalom négy alrendszerből áll: Politika Kulturális Gazdasági Személyiségi Modernizálódáshoz mindegyikben változás Münich: újrafogalmazta: személyiségi helyett közösségi. A négy rendszer szoros kapcsolatban áll egymással.

Modernizáció elmélete II. McClelland: kutatások a teljesítménymotívációról. Inkeles és Rossi: 8 országra kiterjedő vizsgálat, 12 személyiségjellemzőre Elias: civilizációs elmélet Cardoso: dependencia elmélet Wallenstein: centrum – periféria elmélet

Modernizáció új elmélete Zapf: újítások alkotóelemei: piacgazdaság, jóléti társadalom és állam, tömeges fogyasztás Nem biztos, hogy egy társadalom képes megújítani régi intézményeit Fejlődés mindig útfüggő Modernizációval társadalmi konfliktusok Modernizációnak több útja lehetséges Lehet modernizációs kudarc

Modernizáció új elmélete Offe : lehetetlen egyszerre átlépés demokráciába diktatúrából, főleg nemzetépítés mellett Przeworsky: a közép-európai és dél-amerikai országok ingadozni fognak a demokrácia és a diktatúra között Dahrendorf: 90: lehet egyszerre piacgazdaság és demokratikus politikai rendszer. 95: nem lehet politikai szabadság és társadalmi integráció együtt.

Forradalomelméletek Társadalmi változás különösen gyors formája. Ritkán van forradalom, még ritkábban sikeres. Magyarországon a következő események: forradalom és szabadságharc : I. világháború utáni események 1945: II. világháború utáni események 1956: forradalom (ellenforradalom?) 1990: rendszerváltás Forradalomelméletek képviselői: Marx, Tilly, Skocpol, Gurr, Johnson, Arendt

Magyarországi változások I. A.C. Janos: Magyarország: 1825 – 1945: meghiúsult modernizációs kísérletek sorozata: Reformkor: Kiegyezés után: 1867 – 1914 Két világháború közötti rendszer kísérletei Szocializmus Rendszerváltás

Magyarországi változások II. 45 után leépültek a feudális jellemzők. 1956: forradalom. 90-es rendszerváltás lényeges eleme 47 – 90: Európához való felzárkózási kísérlet Rendszerváltás: hatalmi elit el akarta kerülni az 56-os eseményeket. A társadalom nagy részének a rendszerváltás csalódások sorozata.

Életszínvonal I. 60-as évek: magas GDP növekedés 70-es évek: lemaradás 68: gazdasági reform, átmeneti növekedés Első világháború előtt a GDP Ausztria 67%-a, 80- as évek végére 50%. 70-es évek: Piaci reformok leállítása Olajválság Központi tervezés gátolta a további fejlődést.

Életszínvonal II. Egy ideig kölcsönfelvétel Rendszerváltás után visszaesés. GDP 89 – 93 között 20%-kal visszaesett 96 – 97: mélypont. Okai: Infláció Munkanélküliség Nyugdíjazás Nőtt az egyenlőtlenség, a szegények száma. A rendszerváltás nyertesei 0,5 – 1 millió fő. Lemaradás nyugattól kezdetben nőtt, majd enyhe növekedés. Lassan elérjük Ausztria GDP szintjének 67%-át

Társadalmi szerkezet I. Szocializmus: szűk elit kezében nagy hatalom Rendszerváltás után középréteg kialakulására számítottak. Ez nem történt meg. Alsó és felső tized távolsága nőtt, kialakult a felső Alsó tized nem szakadt le nagyon a következőtől. Elit egyértelmű nyertes. Nehéz bekerülni Dél-amerikai társadalom felé haladunk a nyugat-európai helyett

Társadalmi szerkezet II. Konrád és Szelényi, 70-es évek: értelmiség útban van az uralkodás felé Szelényi, 90-es évek: pártállam meghiúsította az értelmiség hatalomátvételét Szalai Erzsébet, 1990: régi rendpárt és technokrata reformerek harca. Technokrata elit nőtt. Szelényi, 1995: menedzser-kapitalizmus alakul ki, a politikai elit egyre inkább ettől függ.

Emberi erőforrások Erős lemaradás nyugathoz képest. Iskolai végzettség 70-es évekig nőtt, utána numerus clausus. Rendszerváltás után nőtt a beiskolázás. Sok tudományos kutatás, magyar Nobel – díjak. Egészségi állapot: szocializmusban romlott. Várható élettartam 8/6 évvel elmarad Ausztriától. Demokrácia: formailag megvan, nagy elégedetlenség. Párthoz való kötöttség erősödik. Párthűség is erősödött a 90-es évekhez képest.