Víziturizmus HEFOP 3.3.1.

A víziturizmus fogalma Víziturizmus olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, vizen, vízparton végeznek. Magába foglalja például a vitorlás, evezős és horgászturizmust is. HEFOP 3.3.1.

A hazai víziturizmus története A múlt században a csíkászok, pákászok, halászok fatörzsből kivájt, kezdetleges csónakjukban, a bödönhajókban járták a vizeket. A hazai vízi túrázást a legnagyobb magyarnak nevezett gróf Széchenyi István alapozta meg. A pesti Lánchíd-fő helyén 1834-ben létrehozta a „Csónakdát”, az első csónakházat, és ezzel kezdetét vette Magyarországon a rendszeres evezés és túrázás. Széchenyi és társai, a Dunai Hajósegylet, a Nemzeti Hajós Egylet és a Hunnia Csónakázó Egyesület tagjai nagy túrákat tettek. 1977-ben id. Cseke László vezetésével motorcsónakon megismételték gróf Széchényi Ödön száztíz évvel korábbi Budapest-Párizs útját. HEFOP 3.3.1.

Pákászat A pákászat az 1900-as évek első harmadáig, a lápvidékek lecsapolásáig komplex halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén élő falvak lakóinak. Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat. HEFOP 3.3.1.

Csíkászok HEFOP 3.3.1.

A hazai víziturizmus története Fa Nándor és Gál József 1985-1987-ben a Szent Jupát vitorlás hajóval 70.000 kilométert megtéve megkerülték a Földet, amit később külön-külön is megismételtek. Ifj. Kopár István ugyancsak számos alkalommal, köztük többször egyedül, vitorlázta körül a Földgolyót. Török István, aki 1989. nyarán Budapestről indulva versenykenujában fél térden átlapátolt Európán, majd a La Manche csatornán és Anglián keresztül eljutott Írország legnyugatibb pontjáig. A 3500 kilométert 101nap alatt tette meg. HEFOP 3.3.1.

Nemzetközi vízitúrák Közel fél évszázada egy Pozsonyból szervezett vízi túrával megindult a Nemzetközi Duna-túra, amely ma már az Ingolstadt (Németország) és Szilisztra (Bulgária) közötti 2080 km-es távval a világ legnagyobb és legrégebbi vízi túrája. 1966-ban rendezték meg az első Nemzetközi Tisza-túrát, amely újabban Ukrajnából indul, és egyes években egészen a torkolatig hajóznak a résztvevők. HEFOP 3.3.1.

Magyarország vízhálózata A térképre pillantva láthatjuk, hogy a Kárpátok koszorúzta Magyarország folyóinak nagy része a szomszédos országok magasabb vidékeiről érkezik hozzánk, hazánkban csupán néhány kisebb vízfolyás ered. Az ugyancsak a határon túlról érkező két vízgyűjtő, a Duna és a Tisza tovább is halad az országból. HEFOP 3.3.1.

HEFOP 3.3.1. Forrás: www.maginfo.hu

Magyarország vízhálózata A kisebb és nagyobb folyók úgy hálózzák be az ország területét, mint az erek az emberi testet. Számos vízi útvonal csalogatja a vizek szerelmeseit. Éppúgy találhatnak szelíd patakocskákat és közepes nagyságú folyókat, mint vadvíz jellegűeket és nagy folyókat. Magyarországon keresztülfolyik Európa egyik vízi országútja, a Duna és a legmagyarabbnak mondott folyó, a Tisza, de tavakban is gazdag az ország. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó, és a Tisza-tó mellett bájos környezetben, számos kisebb tó és víztározó található, amelyek ugyancsak kiváló lehetőséget nyújtanak a vízi sportok űzésére. HEFOP 3.3.1.

A DUNA A Duna Közép-Európa és Magyarország legnagyobb folyója Németországban ered, majd Ausztria és Szlovákia érintése után lépi át a magyar határt. Magyarországi szakasza 417 km, a meder átlagos esése 35,4-6 cm/km, szélessége 300-600m, a víz sebessége 7,6-3,2 km/óra, mélysége 2-5 m. Az egész szakasz 10-12 evezős túranap alatt 3-4 pihenőnap beiktatásával kényelmesen bejárható. A szlovákiai Csallóköz és a magyarországi Szigetköz közötti Öreg-Duna medrét a szlovákiai Cunovóban (Dunacsúnban) megépített duzzasztómű két ágra osztja. A dunai vándor ezután a gyönyörű Dunakanyarba ér, amelye a folyó a Pilis és a Börzsöny hegység közötti sziklakaput áttörve hozott létre. Budapesten magas kőpartok között folyik a Duna, a meder szűk, a víz felgyorsul, és nagy számban közlekednek a vízi járművek. A folyón haladók testközelből csodálhatják meg a magyar fővárosban a budai Várat és a dunai panorámát, amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. HEFOP 3.3.1.

A dunai vándor ezután a gyönyörű Dunakanyarba ér, amelye a folyó a Pilis és a Börzsöny hegység közötti sziklakaput áttörve hozott létre. Budapesten magas kőpartok között folyik a Duna, a meder szűk, a víz felgyorsul, és nagy számban közlekednek a vízi járművek. A folyón haladók testközelből csodálhatják meg a magyar fővárosban a budai Várat és a dunai panorámát, amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Budapesttől a Duna, a Mezőföld és a Kiskunság tájegységek között halad délnek. Útközben számos zátony található, ezek kiváló fürdőhelyek. A folyó Mohács alatt lép át Jugoszláviába. A Dunán személy- és teherhajók, közöttük szárnyas- és légpárnás járművek, illetve nagyméretű üdülőhajók is közlekednek, ami nagyobb odafigyelést igényel a vízi túrázóktól. A folyó magyarországi szakaszán üdülő- és sportcélú csónakok, valamint jachtok minden típusával szabad közlekedni. Június végén, július elején olykor „zöldár” teszi próbára a vízi turistákat. HEFOP 3.3.1.

A Tisza A Tisza Magyarország 2. legnagyobb folyója. Ukrajnában , 1800 méter magasságban ered. Tiszabecsnél éri el a magyar határt, és határfolyóként hömpölyög a Szatmári-síkság és a Tisza-hát oldalán, valamint a nyírségi buckák között. Előbb mindkét partja Magyarországhoz tartozik, azután ismét határfolyó lesz Ukrajnával és Szlovákiával. A záhonyi könyök után véglegesen belép az országba. A magyarországi szakasz hossza 585 km, a meder átlagos esése 45-5,5 cm/km, szélessége 100-160 m. A teljes magyarországi szakaszra javasolt evezős túranapok száma 18-20, legalább 3-5 pihenőnappal. HEFOP 3.3.1.

A Tiszán számos komp közlekedik. A Rétközt és a Bodrogközt elhagyva, a Zempléni-hegység és a Bükk-hegység lábainál elhaladva a Tisza a Nagykunságon és az Alsó-Tisza mentén kanyarog tovább, majd Szegednél lép át Jugoszláviába. Felső szakasza a Szamos torkolatáig általában tiszta, hideg vizű folyó. Lejjebb a hordalék „szőkére” festi vizét. A szabályozáskor leválasztott kanyarok holtágakat, morotvákat alkotnak, nagy részük védett terület. Vizét a hajózsilippel ellátott tiszalöki és a kiskörei duzzasztómű szabályozza, az utóbbi felduzzasztott vize alkotja a Tisza-tavat. A Tisza felső szakaszán sokszor 5-7 m-es bemélyülésben, lejjebb pedig a síkságra kilépve széles árterületen legelők és galériaerdők között folyik. A folyóban sok homokzátony képződött, a kanyarulatokban pedig hirtelen mélyül a meder. A Tiszán számos komp közlekedik. HEFOP 3.3.1.

A Víziturizmus formái Fürdőturizmus: Vízparti üdülés – szabadidő a vízparton Wellness Vízitúrázás Vízi sportturizmus Vízi kalandturizmus HEFOP 3.3.1.

Vízi járművek Kajak: Révhajó, révcsónak Egyszemélyes túrakajak Kétszemélyes túrakajak Kenu: Kétszemélyes túrakenu Háromszemélyes túrakenu Négyszemélyes indiánkenu Nagyhajó Vitorlás kishajó Kisgéphajó Csónak Révhajó, révcsónak Köteles komp Vízi sporteszköz Mentőmotoros Kísérő kisgéphajó Közforgalmú vízijármű Termelési célú vízijármű Szolgálati célú vízijármű HEFOP 3.3.1.

Példa: Drávai víziturizmus Evezős túrák: Többnapos Egy napos Őrtilosról induló Vízvárról induló Sétahajózás: Drávaszabolcsról Barcsról Egyéb vízi programok: horgászás Június 1- szeptember 15 30-35 fős csoportok Végállomás: Drávaszabolcs 7 táborozóhely 45-50 fős csoportok Nem menetrendszerű Engedély szükséges: DDNP / Határőrség HEFOP 3.3.1.

Összefoglalás Sokak számára ma már életforma a vízi turizmus – a víz, a napfény, a tiszta levegő, a harmonikus testmozgás, a táborozás, a tábortüzek varázsa mind-mind szervesen hozzátartoznak. A tájak, a színek, a hangok, a napfelkelték, a hihetetlen képeket festő napnyugták, a nyargaló felhők mágnesként vonzzák a vízi túrázót. HEFOP 3.3.1.