Előadás és szeminárium Összegzés I. Biológiai embertan II. Előadás és szeminárium Összegzés I.

Irodalom Stroch, Volker – Welsch, Ulrich: Evolúció. (Az ember evolúciója c. fejezet) Springer, Budapest, 1995. Wilson, Edward O.: Minden egybecseng. Az evolúciós gondolat. Typotex Kiadó, Budapest, 2003 Junker, Thomas: A biológia története. Corvina, Budapest. 2007

A biológia története I. (összegzés) Eddig elhangzott A tételek: 1. Az élet keletkezése 2. Az élőlények rendszerezése 3. A szervezetek fölépítése 4. Az életfolyamatok vizsgálata 5. Az egyedek fejlődése 6. Sejtelmélet, sejtek együttélése 7. Öröklődés 8. A fajok története 9. A 19-20. századi biológia történetének jellemzése

Biológiatörténet Biológia - élettudományok egyike - a tudománynak kb. 200 éves múltja van - 18. században: biológia = természetrajz + orvostudomány (anatómia + fiziológia) természetrajz = közet- + növény- + állattan - 19. sz.: élettelen és élő vizsgálati tárgy elkülönítése - a ‘biológia’ szó első használói Karl Friedrich Burdach (1776 – 1847) Gottfried Reinhold Treviranus (1776 – 1837) Jean Baptiste de Lamarc (1744 – 1829) - a biológia kifejezés tartalma ekkor = (összehasonlító) anatómia + fiziológia és embriológia - a biológia vizsgálati tárgyával az ókortól foglalkoznak

1835 – 1865 között születik a modern biológia - alapvető elméletek újrafogalmazása ekkor - megszűnik az arisztotelészi természetfilozófia uralma - sejtlemélet, evolúció, közös származás és kiválasztódás, kísérleti fiziológia, öröklődéstan fejlődése elsődlegesen - önálló tudomány alakul ki (specifikus módszertan és elmélet) - tárgya: a szervezetek (az élő anyag) különös tulajdonságainak vizsgálata - támogatja: a többi természettudomány

18-19. századi sajátosságok Általános karakter: A fizikai modellek felszámolása (embriológia: epigenezis illetve preformáció pl.; rendszertan, ősnemzés, lények létrája) Összehasonlító módszerek rendszeres használata (szervezettan, élettan, rendszertan, közös származás) eredménye: a faj, mint biológiai alapegység 1. Társ természettudományok hatásai (biológia és kémia sikeres összekapcsolás, a fizika, geológia horizont megjelenése) eredménye: sejtek, kromoszómák vizsgálata, genetika, biokémia, 20. században: szintetikus darwinizmus Ennek eredményeként jön létre a modern biológia a 19. század végén

biológiai legfontosabb módszerévé a fizikai-kémiai kauzalitás-analízis válik (okok és okozatok láncolatát vizsgálata) felismerik, hogy a biológiai elméletek függnek a kor világképétől, a filozófiától, a kutatásmódszertantól (eredmények és kudarcok) 2. Módszerek finomodása eredménye: felismerik, hogy a biológia függ a megfigyelés és a kísérletezés új módszereitől ( s itt is szerephez jutnak a fizika és a kémia módszerei, eszközei) v. ö.: összehasonlító anatómia, embriológia, sejttan, genetika felimerik, hogy a makro- és a mikrokozmosz között nincs a régen feltételezett összefüggés (azaz nem lényegi elemeket vetettek össze) 3. Tudományos intézményrendszer kialakulása eredménye: képzés, kutatás, szakmai társaságok, folyóiratok, könyvkiadás, tudományos kommunikációs színterek

Új koncepciók és elméletek Tudományos gondolkodás alapja kizárólag az empíria lehet (érzékszervi észletetek fontossága) A 3 milliárd év evolúciója egységbe foglalja az élő anyagot (annak tapasztalata benne található a genetikai programban) Az új koncepciók: Elmélet – mely területre vonatkozik – létrejöttük ideje, létrehozóik (Thomas Junker: A biológia története, 2007, 124.)

Etológia: David Douglas: Farkasok (77 perc) Luc Jacquet: Pingvinek vándorlása (83 perc)

Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. ethos (ήθος) = szokás A viselkedés egy állat mozgásában, anyagcseréjében, testfelépítésében megjelenő változás, amelyet a megfigyelő szabad szemmel vagy különböző vizsgálati módszerekkel képes érzékelni. Viselkedési komponensek: öröklött (genetikailag rögzült) tanult elemekre. (mára túlhaladott. Tisztán öröklött magatartásformák léteznek, azonban minden tanult viselkedésnek vannak genetikailag rögzült komponensei.) Egy állat összes viselkedési eleme együttese: etogramm 1. lépés: etogramm felvétele. 2 lépés: az etogramm melyik elemei milyen gyakorisággal fordulnak elő. 3. lépés: Adatok elemzése, okok felderítése, viselkedés tipizálása.

Története szakasz: a kisérleti pszichológia része (behaviorizmus, azaz lényegében antidarwinista nézet) Az állati viselkedés teljes egészében a környezeti ingerekre adott reakcióként fogható fel. Vizsgálatából ki kell zárni az emóciók, a tudat, az állatok gondolkodási mechanizmusainak vizsgálatát. A megfigyelhető viselkedés vizsgálatára szabad szorítkozni. Alakjai: John Watson Fred Skinner Ivan Pavlov

Pavlov, Nikolaj (1849 – 1936)

2. szakasz: modern etológia Megalapító: Konrád Lorenz az állati viselkedés csak evolúciós keretben értelmezhető. Minden élőlény legfontosabb "érdeke", hogy saját genetikai mintázatát továbbörökítse, és lehetőség szerint terjessze a következő nemzedék egyedei között. Ennek érdekében szaporodnia kell, és minél több utódot kell létrehoznia. Az állatok minden viselkedésformája ( táplálkozás, kommunikáció, szociális védekezés stb.) e cél érdekében alakul. az állatok viselkedése csak természetes ökológiai környezetükben értelmezhető, mivel a viselkedés is egy adaptáció a környezet összetevőire. előtérbe helyezte a természetbeli megfigyeléseket a laboratóriumi vizsgálatokkal szemben. felismerte, hogy az állatok visekedése ismétlődő egységekre, viselkedéselemekre bontható. Konrad Lorenz, 1973, Nobel-dij (Niko Tinbergerrel együtt)

Etológia ágai neuroetológia magatartás-genetika klasszikus etológia viselkedés ökológia alkalmazott etológia kognitív etológia humánetológia

Niko Tinbergen-kérdések mechanizmus: "hogyan" csinálja az állat az adott tevékenységet; funkció: "miért" viselkedik úgy az állat; ontogenezis: hogyan változik az adott viselkedés az állat egyedfejlődése során, Evolúció: hogyan változott a vizsgált viselkedés az adott állatfaj törzsfejlődése során.

Irodalom Csányi, V. 1994. Etológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631932303 Csányi, V. 2002. Kis etológia. Budapest: Kossuth Kiadó. ISBN 9630943093 Krebs, J. R. & Davies, N. B. 1981. An Introduction to Behavioural Ecology. Oxford: Blackwell ISBN 0632035463 (magyarul: Bevezetés a viselkedésökológiába. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1988)

Olvasmány: Jean Henri Fabre: A rovarok környezete és vsielkedése. Bukarest, Kriterion, 1979. Előszó, 21-38; 49-64; 107-118. Konrad Lorenz: „Mentsétek meg a reményt” Bp. Európa, 1991. 33-46; 58-70; 78-82; 149 – 174.